A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 6. szám - Az ügyvédségről szóló törvényjavaslatnak előadói tervezete. Folytatás

ÍL J adományban részesült, habár ez azután meghalt, vagy örökségéről lemondott volna is, az e leszármazót terhelő előre kapott érték a törzsosztályrészek megállapításánál az örökségét meg nem haladó értékben részesülőt illetőleg ezen érték, az örökségét túlhaladó állományban részesülőt illetőleg pedig a betudási alapon kiszámított örökrésze erejéig azon törzs terhére, melyhez tartozik, betudandó. (52. §.).« Kimutattam az imént, hogy a mint az örökrészt egyszerűen, vagy kiszámítva veszszük a törzsrészek meghatározása alapjául, különböző eredmény mutatkozik. Az a kérdés merül tehát fel, hogy melyik, az indokokban kifejtett és contemplált, vagy a törvényjavaslatban kifejezett, de nem contemplált eljárás választassék-e ? vagyis az utóbb felállított példának első, az indokokban is foglalt, vagy a második általam eszközlött kiszámítás? Hogy erre felelhessünk, azt kell előbb kikutatnunk, minő elv képezi e két különböző számitás alapját. A második, általam felhozott kiszámítás alapelve ez : Az 52. §. második bekezdése azt rendeli, hogy az örökös az osztályrészén túl kapott összeget megtéríteni nem köteles, miből következik, hogy az osztályrészéig terjedő kapott előleget megtéríteni, illetve beszámitani tartozik s igy ha valamely örökös az osztályrészét meg nem haladó előleges értéket kapott, ez általa az osztályrészek megállapításánál mintegy visszafizetendő. Az előbbi példát véve, ha D. nem kapott volna többet 500 frtnál, ezen általa előleg felvett összeget a tényleges hagyatékhoz hozzá kellene fizetni és az így kiegészített hagyaték lenne aztán az örököstársakra eső örökrész arányában megosztandó. Például, ha csak "200 frtot kapott volna, ezt a tényleges hagyatékhoz befizetve, vagy hozzászámítva tenne a hagyaték 3,200 frtot, ebből 2/6 esik A.-ra, -/G B.-re, 2/6 a C. törzsre, tehát D.-re '/6, E.-re 1/G, vagyis A. kapna 1,066 frt 662/3 krt, B. 1,066 frt 662/3 krt, s a C. törzs 1,066 frt 662/3 krt s igy D., minthogy már 200 frtot kapott, kapna még a reá eső 533 frt 33 */3 krból 333 frt 331/3 krt, E. pedig kapna 533 frt 331/., krt, mi a 3,000 frt tényleges hagyatéknak megfelel. 3) Vagy ha többet kapott az őtet illető osztályrésznél, tehát 500 frtnál, minthogy neki az 54. §. szerint csakis osztályrésze számíttatik be, a többlet azonban az 52. §. szerint nem, vissza kellene fizetnie 500 frtot, a mennyit t. i. osztályrésze tenne s ez esetben ezen alapon a fenti 2) alatti számitás állna. Ezen kiszámításban rejlő elv szavakkal kifejezve ez: ha valamely távolabbi leszármazó előleg valamely beszámítandó osztályrészénél kevesebb értéket kapott: ez ; ha pedig osztályrészénél többet kapott: az őt illető osztályrész annyi egyenlő részre felosztatik, a hány osztályos rész van s e részletek az örököstársakra eső osztályrészekhez ezek arányában hozzáadandó ; ezen egy elv áll e szerint mind arra, ki osztályrészénél kevesebbet, mind arra, ki többet kapott. A javaslatnak ettől eltérőleg két kiinduló pontja van, ha valaki osztályrészénél nem kapott többet számzási alapul, az iménti eljárás szerinti osztályrészt veszi s követi az imént 3) alatti kiszámítást, ha azonban osztályrészénél többet kapott, a beszámítási processussal ez osztályrészt felemeli, mint az az 1) alatti számításból látszik, de hogy ez elvből, vagy kiszámítási könnyebbség végett történik-e? — nem tudom. Azt gondolom, hogy az 54. §. vége a kamatok hozzászámitásáról mind a két fajta betudási értékre szól, de azt tudom, ezek a számzásba leendő bevétele még nagyobb bonyodalmat okoz, pedig hogy be kell venni, ez az egész műtét természetéből foly. Az 55. §-t azon okokból, mint a 47-iket, nemlegesen szerkeszteném. Az ügyvédségről szóló törvényjavaslatnak előadói tervezete. (Folytatás.) 8t. §. Ha a fél nem emelt kifogást a felszámítás ellen (83. §.), 15 nap alatt perrendszeríí igazolási jogorvoslattal élhet. Ha igazolást kér és annak hely adatik, az igazolási kérvényben előadandó kifogások kellő időben beadottaknak nyilváníttatnak, az időközben esetleg hozott határozatok és jogkövetkezményeik hatályon kivül helyeztetnek és az eljárás a 8 3. §. értelmében folytattatik. 85. §. A bíróságok az ügyvéd kérelme nélkül díjait és költségeit fele irányában megállapítani feljogosítva nincsenek 86. §. A kikötött, avagy nem bíróság előtti ügyből eredő díj- és költségkövetelést az ügyvéd ugyancsak az ügy befejezése és a képviselet megszűnte, illetve a díjlevél szerinti lejárat után két éven belül kereset utján érvényesítheti választása szerint saját, vagy a fél lakhelye szerint illetékes kir. járásbíróság, illetve ha a kereseti összeg 500 frtot meghalad és a sommás eljárás perrendszerüen kikötve nem iett, kir. törvényszék o «. 47 előtt, mely u. felett sommás, illetve jegyzőkönyvi eljárás alapján, utóbbinál az ellenirat, válasz és viszonválasz beiktatására 8—8 napi határidő engedtetvén, Ítéletben határoz. Az Ítélet elleni felebbezésre nézve a polgári törvénykezési rendtartás szabályai alkalmazandók. Ugyané bíróságok illetékesek az ügyvéd és fele közötti számadási perekben. Vegyes természetű díj- és költségkövetelés (81. és 86. §.) ugyanazon fél ellenében az ügyvéd választása szerint külön vagy együtt, utóbbi a jelen §. szerint illetékes bíróság előtt érvényesithetö 87. §. A 83. és 86. §-ban megszabott két évi határidő eltelte után az ügyvédi díj- és költségkövetelés elévül, hacsak az általános magánjogi szabályok értelmében az elévülés megszakítása fenn nem forog. 88. §. Ha a fél a kötelezejt díjtartozás leszállítását a 81. §. értelmében igényli, a birói illetékesség és eljárás tekintetében a 86. §. alkalmazandó. 89. §. Az ügyvéd jogában áll a 83. és 86. §-ban szabályozott eljárás előtt követelését ügyvédi kamarája előtt, egyeztetés céljából bejelenteni. Ez esetben kérvénye folytán a választmány megidézi az ügyvédet és felét személyes megjelenésre és megkísérli közöttük a kiegyeztetést. Ha ez nem | sikerül, vagy a fél meg nem jelenik, a kamara eljárását beszünteti. Egyezség létrejötte esetében az Írásba foglalandó és a felek s a békéltető eljárásban részt vett választmányi tagok által aláírandó s eredetiben a kamarai irattárban megőrzendő. A feleknek kérelmükre bármikor hivatalos másolat szolgáltatandó ki, mely a kamarai elnök és titkár aláírásával és a kamarai pecséttel ellátandó. 90. §. Az előző §-ban szabályozott birói illetékességi és eljárási kiváltság az ügyvéd halála esetében jogutódai által is igénybe vehető a fél, illetve jogutódai ellenében. 91. §. A 83. és 86. §-ban emiitett elsöbirósági határozatok alapján felfolyamodás, illetve felebbezés esetében biztositásnak van helye, melyet az eljáró bíróság rendel el. Jogerőre emelkedett végzések és a 89 §-ban említett egyezség alapján kielégítési végrehajtásnak van helye, melyet utóbbi esetben azon bíróság rendel el az egyezség hiteles kiadványa (89. íj.) alapján, mely a 83., illetve a 86. §. értelmében eljárásra jogosult lett volna. (Folyt, köv.) Sérelmek.* Decemberi igazság-szolgáltatás a kir. itélö-tábláii. S.-A.-Ujhely város közönségét a kir. ítélő táblának egy végzése foglalkoztatja, mely a megbeszélés tárgyát képezi. Az eset következő : K. K. Ujhely város határában létező összes szőlőit eladta 1884. február 19-én R. D. és nejének 8,000 forintért, a szerződés a k. közjegyző előtt köttetett meg, vevők akkor 2,000 frtot lefizettek, a hátralékos 6,000 frt vételárt eladó halála után hatvan napok alatt örököseinek kifizetni kötelezték oly módon, hogy azt eladó éltében nem követelheti, továbbá hogy évi járadékképen minden évben, március és szeptember 1-én két részletben 550—550 frtot tartoznak részletben a legpontosabban fizetni, ennek nem teljesítése, vagy a szőlőknek rendetlen művelése esetében eladó fentartotta magának azon jogot és az vevők által szabadságára hagyatott, a szőlőket visszavehetni. Eladó az életjáradék fizetését azért kötötte ki, mert a szőlőket olcsóbban adta és mert azok jól jövedelmeztek, mint mult évben is 176 hordó bort adtak, mi tekintve a hegyaljai borok minőségét, s hordóját legkisebb számítással 40 forintra becsülve 7,040 frtot jövedelmeztek, s tekintve, hogy a szerződés megkötése alkalmával eladó súlyos beteg volt és azért vevők azt hitték, hogy eladó pár nap múlva meghal, ezen s többi kikötményekbe szívesen beleegyeztek, gondolván: hogy azokat ugy sem fogják ezen körülménynél fogva teljesíteni, s a szőlőkhöz olcsón jutottak. A gondviselés azonban másként intézkedett, mert »ember tervez, Isten végez.« Eladó jobban lett, most is él, s vevők az évi 1,100 frt életjáradékot egész 1885. szeptember l-ig fizették, akkor unni kezdették a dolgot, megtagadták a fizetést, de közjegyzői okmány alapján ellenök kielégítési végrehajtás intéztetvén, kifizették az esedékes életjáradékot; 1887. március 1-én három évi fizetés után ismét nem fizettek, s miután ellenök kielégítési végrehajtás lett foganatosítva, az eljárás ellen kifogásokkal éltek, melyeket a s.-a.-ujhelyi kir. járásbíróság elutasított, vevők telfolyamodványa folytán azonban a kir. itélő táblának I. polgári tanácsa 28,518. sz. a. ezen kifogásoknak helyt adott, a végrehajtást megszüntette azon oknál fogva, mert a szerződésben az köttetett ki, hogy eladó az eladott szőlőket visszaveheti, de a lejárt évjáradék kielégítésére nézve vevők ellen végrehajtást nem intézhet, mi annyit jelent: »ne fizes kamatot, elvész a tőke.« Vevőknél van tehát a 6,000 frt vételár minden kamatfizetés nélkül, ezt eladó éltében nem követelheti, szedik a szőlőknek nagy jövedelmét, elpusztíthatják azokat, tehát * Ezen rovatban, programmunkhoz hiven, teljes készséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlöttekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztősig.