A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 6. szám - Az igazságügyminiszterium 12 évi működése

Hetedik évfolyam. 6. szám. Budapest, 1888. február 5. Szerkesztőség: V. sas • utca 14. szám. Kiadóhivatal: V. sas-utca 14. szám. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS. — Dr. STILLER MÓR. ügyvédek. Felelős szerkesztő : Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. i árak: helyben vagy vidékre bér­mentve küldve: egész évre . 6 frt — kr. fél » . . 8 » — » negyed » . . 1 » 60 » Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalványnyal kül­TARTALOM : Az igazságügyministerium 12 évi működése. Irta : (J.) — Tagja-e a rendőrhatóságnak a közrendőr. Irta : Székács Ferenc, a bpesti kir. tszék. alelnöke. — Kritikai szemelvények az öröklési jogról szóló törvény­javaslatból. Irta: Bánffay Simon, kir. tanácsos és pécsi kir. köz­jegyző. — Az ügyvédségről szóló törvényjavaslatnak előadói tervezete Irta: dr. DeU'Adami Rezső, budapesti ügyvéd. — Sérelmek. (Decemberi igazságszolgáltatás a kir. itélö táblán.) — Irodalom. (Néhány szó »régi nia^var házassági jog« cimü munkám védelméül. Irta : báró R o s z n e r Er%in.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesitések. — Hirdetések. MEI.I F.KLET : Jogesetek tára. Felsőbirósági határozatok és döntvények. Ki­vonat a »Budapesti Közlöny«-böl. (Csődök. — Pályázatok.) Az igazságügyminiszterium 12 évi mű­ködése.* (J.) Az a munkálat, melyet az igazságügyminiszterium a föntebbi cím alatt a mult napokban közrebocsátott, két feladatot tűz maga elé: föltüntetni a minisztérium működését és megvilágítani az igazságügy állását az utolsó 12 év alatt. Egyszóval megírni hazánk jogszolgáltatásának történetét a közelmúltban. E feladat, a tárgy nagyságánál és az adatok­halmazatánál fogva ugyan nehéz, de egyúttal nem kevésbé érdekes is, mert teljesen megvilágítja igazságszolgáltatásunk történetének épen azon 10 évre terjedő időszakát, mely jog­történetünk lapjain bizonyára alig lesz aranybetükkel meg­örökítve. A »Jelentés« magában foglalja az igazságszolgáltatás összes közegeinek, tehát az administrativ hatóságok, a bíró­ságok és kir. ügyészségek szervezeti, szolgálati viszonyainak alakulását, fejlődését, mai állását; a közjegyzői és ügyvéd­ségi szervezetet, annak meghonosítására és reformjára vonat­kozó törvényhozási intézkedéseket; teljesen felöleli az álta­lános magánjogok, a polgári, törvénykezési, végrehajtási eljárás és az úgynevezett speciális (váltó, keresk. csőd, stb.) jogok minden egyes ágának fejlődését, az e tárgyban cél­zott reformokat, kodifikacionalis munkálatokat, az anyagi büntető jogot, a bűnvádi eljárás reformjának előkészítését, a büntetések végrehajtását, különös figyelemmel a minisztérium főfelügyelete alatt álló letartóztatási helyeken szerzett tapasz­talatokra; kimutatja nemzetközi jogviszonyainkat s a kül­államokkal kötött minden egyes szerződésünket; végül pedig ismerteti az ügyvitel s a vele rokon tárgyak, majd a pénz­és gazdasági ügyek kezelésének fejlődését s mai állását. Mindez csak vázlatos elősorolása az »első könyv« azon gazdag tartalmának, melyet a »második könyv« kimu­tatásai nyújtanak a minisztérium, bíróságok, ügyészségek összehasonlító ügyforgalmi adatairól. E ^második könyv<' azon része, mely az ügyvédi és a közjegyzői intézménynek, továbbá a minisztérium felügyelete alatt álló letartóztatási helyek stb. statisztikáját fogja föltüntetni, legközelebb lát napvilágot. * iA m. kir. igazságügyminiszterium működése 1875—1887. Közzé­• a m kir. igazságügyminiszterium. Első könyv. Budapest 1888. ' I.égrády tesHérek.'xXXIIl. 258. 1. Nem az első ilynemű munkálata ez a minisztériumnak. Hasonló — bár távolról sem ily részletes és sokoldalú — jelenté­sek vannak az 1874-ik évig. 1875-ben azonban — ugy mint sok egyéb — az is megakadt. Elkésetten közrebocsáttattak ugyan 1880-ban a bíróságok és ügyészségek 1875—1877. évi ügy­forgalmi adatai; de e kötet egyszerűen csak az egyes bíró­ságok kimutatásainak számait tartalmazza, az azon időbeli igazságügyi jogalkotás, közigazgatás ismertetése, az ered­mények földolgozása és összehasonlítása nélkül, s így abban a jogász egy logarithmus könyvnél többet nem is kapott. Örömmel üdvözöljük tehát a jelen munkálatot, mely mindenütt szervesen s rendszerint az első kiindulási pontból származtatja le, a jog minden egyes ágára vonatkozó összes alkotásainkat, előadja az érvényben levő jognak, minden törvény és törvényes rendeleten alapuló forrásait s egyúttal teljesen áttekinthető képet nyújt a jog összes ágainak fejlődéséről az utolsó 12 év alatt, felsorolásával mindennemű szabályozó rendeletnek. E »Jelentés« tehát, mint útmutató, mint tájé­koztató kézikönyv, hasznos szolgálatára lehet a gyakorlati joggal foglalkozó minden jogásznak. E célból annak könyv­árúsi úton leendő forgalomba hozatala is fölötte kívánatos volna. Nem kevésbé hasznos azonban e munkálat a jogszol­gáltatás hivatalos közegeire nézve is. Az az özön, mely a módosító, kiterjesztő, magyarázó, majd hatályon kivül he­lyező rendeletekkel nemcsak a judikaturát, hanem az ad­minisztrációt is elárasztotta; egyúttal szerfölött nehezítette annak áttekinthetőségét, s a helyes rendelet alkalmazását. A »Rendeletek Tárá«-nak 31 vaskos kötetén átfutni, nem csekély s időpazarló munka s ezen fölül még biztos kézzel rámutatni arra, hogy valamely rendelkezés a későbbi köte­I tek valamelyikében nincs-e esetleg hatályon kivül helyezve: nem ritkán az ismereteknek egy saját és külön jártasságon alapuló tárát föltételezte. Ezen inkonvenienciák következté­ben nagyon természetes, hogy a jogszolgáltatás közegeinek az administrációja — kik különben is inkább az igazság ki­szolgáltatására tartják hivatottaknak magukat — gyakran nélkülözte azon gyorsaságot, egyöntetűséget és szabatossá­got, mely mindig elengedhetetlen hármas föltétele marad a jó administrációnak. Nos! Ezek a különféle időkben kiadott s a 31 kötetben szétszórva napvilágot látott rendeletek most tárgy szerint, az elsőtől utolsóig ép ugy összegyűjtve van­nak, mint a judikaturára vonatkozó föntebb emiitett rendele­tek. Ha tehát a biró s az ügyvéd, vagy az administrativ szolgá­latokat is teljesítő hivatalnok, ezután tájékozást óhajt szerezni a jogélet bármely ágának akár a törvényhozási intézkedé­sekre vonatkozó, akár a jogalkotásokat érintő intézkedések­ről, vagy ha az administráció szövevényes ágainak valamelyi­kében kell tájékozást szerezni és intézkednie: az azokra vo­natkozó rendelkezéseket rövid kivonatban csoportosítva, folytonos utasítással a »Rendeletek Tárá<-ra mind együtt fogja ezentúl találni. Hogy ez a gyakorlati előny meg fogja szüntetni az eddigi tapogatódzásokat s el fogja háritani azon nehézségeket és zavarokat, melyeket leginkább az anyag eddigi nehéz áttekinthetősége okozott: ez kétségen kívüli.

Next

/
Oldalképek
Tartalom