A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / Tartalommutató

TÁ RÖY M UTAT Ö a „Jogesetek Tárá"~nak mint a „JOG" mellékletének 1888. évi folyamához. I. A m. kir. Curia teljes ülési döntvényei. ! Az A) Polgári ügyekben. Az állam kártalanítással tartozik akkor, midőn egy törvényszerűen Szám Lap fenálló rév közelében, nevezetesen egy mértföldön belül állandó hidat építtet és ez által a révvámjog értéktelenné válik. Tartozik ezzel a kártalanítással akkor is, ha a szabad közlekedést az épített hídon ingyen engedi meg 24 93 B) Bűn-ügyekben. Bűnvádi ügyekben egyedül a vádlottnak az első' vagy másodfokú bíróság véghatározata ellen, a határidőnek vétlen elmulasztása folytán elkésve beérkezett felebbviteli jogorvoslata elfogadható. 12 46 A rendőri hatóságoknak hivatalosan eljáró »őrségi« közegei hatósági tagoknak nem tekintetnek s az ellenük hivatalos eljárás közben elkövetett becsületsértés nem a btk. 262., hanem annak 261. §-ában körülirt vétséget képezi 27 108 A ki egy harmadik személynél végrehajtásilag lefoglalt s annál . hagyott dolgokat azon az alapon, hogy azok az ő tulajdonát képezik, a végrehajtást szenvedőnek beleegyezése nélkül elveszi és elidegeníti, «. nélkül, hogy tulajdonjogát az 1881 : LX. t.-cikkben meghatározott módon érvényesítette volna, a btk. 368. §-ába ütköző vétséget követ el 27 108 II. A budapesti kir. itélö tábla büntető tanácsainak teljes ülési döntvényei. 1. szám. A kir. járásbíróság által a btk. 261. §-a alá eső becsületsértés vétségében bűnösnek ítélt, de a btk. 275. §-a alapján a büntetés alól fementett, azonban a kir. törvényszék, mint másodbiróság által 200 frton alóli pénzbüntetésre itélt vádlottnak e másodbirósági Ítélet ellen az 1883. évi VI. t.-c. 2. §-ának 1. pontja szerint van-e felebbezési joga ? 50 199 2. szám. A kizárólagosan sértett fél indítványa folytán üldözendő vétségek és kihágások miatt a kir. járásbíróságok előtt folyamatba tett ama bűnvádi ügyekben, melyekben az 1883. évi VI. t-c. 1. szakasza szerint a másodfokú bíráskodást a kir. törvényszékek gyakorolják, van-e a kir. ügyésznek egyáltalában felebbezési joga ? . . . 50 109 3. szám. Vájjon a meghatározott órára megidézett, de ezen órára meg nem jelent magánvádló elmaradása esetén a kir. járásbiró hozhat-e azonnal magánvádló meg nem jelenése alapján határozatot, vogy pedig tartozik-e és meddig magánvádló esetleges jelentkezését a kitűzött órán túl is bevárni ? 50 200 4. szám. Vájjon a magánvádló elmaradása esetén az elj. szabályrendelet 35. §-ára való figyelemmel végzésileg megszüntethetó'-e az eljárás, avagy ugyanazon rendelet 71. §-a értelmében Ítélet hozandó-e ? ... 50 200 III. A m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság teljes ülési döntvényei. A csó'dtömeggondnok részére az illetéki díjjegyzék 24. tétele »Csődre« vonatkozó részének 12. és a 85. tétel 10. pontjában biztosított illetékmentesség azokra a perekre, melyeket a csó'dtömeggondnok a csődtömeg ellen fennálló követelések és az ezek alapján szerzett végrehajtási zálogjogok hatálytalanítása céljából indit, ki nem terjed 7 2-í Midőn a kereset tárgyát volt földesúri jogból származtatott malomjog tulajdonának elismerése és tulajdonjog bekeblezésének tűrése s ezzel kapcsolatosan ezen jog használata után bizonyos évi állandó bér (taxa) megítélése és telekkönyvi bekeblezése képezi ; ily esetben az Ítéleti, valamint felebbezési illeték lerovása szempontjából, A pertárgy értéke megbecsülhetőnek tekintendő 10 40 Ha a földtulajdonos egy társulatnak, vagy egyes személynek a kőszén kitermelését oly módon engedi át, hogy a kitermelésre jogosított társulat vagy személy a földtulajdonosnak akár a kitermelt kőszén meunyiségéhez mért, akár ehez a mennyiséghez nem kötött pénzösszeget fizetni tartozik, ez a pénzösszeg- a földtulajdonosra nézve bányaadóköteles jövedelemnek nem tekintendő' • • 12 48 Községeknek vagy városoknak a tulajdonukat képező közvágóhidak használatából befolyó jövedelme III. oszt. kereseti adó tárgyát nem képezi . . • . . • 19 76 47 187 1881. évi LXX. cikkben engedélyezett bélyeg- és illeték- Szám Lap mentesség abban az esetben, midőn a kölcsön átváltoztatásának (convertálásának) tárgyát nyilt hitelen alapuló váltókkal fedezett és jelzálogilag biztosított követelés képezi, nem igényelhető ... . . . • IV. Felsöbirósági határozatok. a) Köztörvényi ügyekben. Bérletátruházás esetében a hátralékok iránti kötelezettség alóli feloldás bizonyítása egyedül alperest terheli. A várostanács által a városi ügyésznek kiadott utasítás csak ennek részére szólván, az ellenfél arra nem is hivatkozhatik . 1 A nő kizárólagos tulajdonát képező dolgok visszakövetelése iránti per az elválási eljárás tartama alatt is alperes személyes bírósága előtt indítandó meg ... ... . . . 1 Hajómalomra nézve a tulajdonjog megszerzése ... 1 Oly kárért, melyet a község alkalmazottai hatáskörük túllépésével okoznak, a község felelős . . . . . 2 Az örökhagyó özvegye ellen, kit már a törvénynél fogva a hátrahagyott vagyon haszonélvezete megillet, hagyatéki zárlatot a ptr. 588. §-a értelmében elrendelni nem lehet . 2 Valamely ítélet végre nem hajthatósága miatt, az egész perbeli eljárás megsemmisítése ki nem mondható 2 Az egyetemleges jelzáloggal bíró hitelező az esetben, ha biztosított követelése még el nem árverezett ingatlant vagy tulajdonostársi hányadot is terhel, jogosítva van ugyan a már elárverezett ingatlan vételárából egészben vagy csak részben követelni kielégítést, azonban ezen joga nem terjeszthető ki arra, hogy ha ebbeli kívánságát a sorrendi tárgyalásnál már kijelentette és ennek alapján a sorrendi végzés jogérvényesen meghozatott, utólag a vételár valóságos kifizetése alkalmával már jogérvényesen megállapított elsőbbségről a későbbi hitelezők javára lemondjon és követelésének egészbeni kifizetését a többi zálogtárgyakra fentarthassa 2 A végrehajtás folyamán letétbe helyezett összeg felosztása tekintetében eltérés a rendes illetőségtől, midőn egy más bíróság már intézkedéseket tett . 3 Habár a törvényes zálogjoggal terhelt tárgy bíróságon kívüli eladásának alapjáúl szolgáló követelés 50 frton aluli, mégis a zálogtárgy eladására nem a járásbíróság, hanem a kir. törvényszék illetékes 3 Ha hagyatéki ügyben perreutasitás történt, azonban a kereset beadva -nem lett és az örökösök egymás között kiegyeztek, n hagyaték átadására az örökösödési per bírája, nem pedig azon bíróság illetékes, melynél a per folyt volna .... . . 3 A házkezelésből a lakbérek beszedésére és esetleg peres úton behajtására való jogosultság is önként folyik 3 Végrendeleti végrehajtó az örökhagyó követeléseinek behajtása végett • felpereskép fel nem léphet . . 3 Ha alperes a sommás bíróság elé nem tartozó, de ott megindított kereset ellen illetékességi kifogást tett. felperes kérelmére az ügy az illetékességi kérdésben való határozathozatal nélkül áttehető az illetékes törvényszékhez. Alperesnek fenmaradván joga a sommás bíróság előtt folytatott perben felmerült költségeinek megállapítását felperes ellenében kérvény utján szorgalmazni . . ... 4 Bekeblezett kikötmény érvényesítése iránt indított per telekkönyvi feljegyzés tárgyát képezi 4 Nem áll az, mintha akkor, midőn a peres felek valamely tiltott cselekményben közösen vannak érdekelve, a tiltott cselekvényből kifolyólag egymás ellenében jogukat a bíróság előtt soha sem érvényesíthetnék 4 A költött névre szóló papír az előmutatóra szóló papir jellegével nem bir 5 Azon körülmény magában véve, hogy a kötvény a korcsmában mulatozás közben állíttatott ki, még az 1883 : XXV. t.-c. 22. §-ának (korcsmai hitel) alkalmazását nem indokolja .... 5 A végrehajtási törvény 84. §-a esetében a végrehajtást elrendelő bíróság egyenesen eszközli az illetékes közpénztárnál a letiltást; csak a kiutalványoz.is levén feladata a végrehajtás fogatositására különben illetékes bíróságnak . 5 Valamely ingatlannak tehermentesen történt eladása esetén, a vevő tehermentesítés előtt a vételárnak csak bírói letétbe való helyezésére kötelezhető .... fi 13 13 13 17 17 18 21