A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 52. szám - Érvényesítheti-e tulajdoni jogát az engedményes a felfogható ellenében zálogjogilag bekebelezett olyan activ követelésre nézve melyre tulajdoni jogát telekkönyvileg bekebeleztetni elmulasztotta?

hajtató felperest reá birták volna, hogy ez utóbbi a közjegyző előtt a kérdéses követeléstőli elállási nyilatkozatot kiállította s ezen elállási nyilatkozat alapján a kérdéses 300 frtnyi követelésnek érvényesítését megakadályozták, valódisága, illetve beigazolása esetében a büntető tkvbe ütköző csalási bűntett tényálladékát involválná magában, tekintve végre ebből iblyólag azt, hogy a csalás bűntett miatti megtorlás nem az ügyvédi kamara, hanem az illető bűnfenyitő bíróság hatásköréhez tartozik, tekintetbe véve továbbá azt, hogy a bűntett megállapítására megkívánt gonosz szándék nem létezése esetére pedig panaszlottak polgári uton érvényesítendő magánjogi vagyoni felelősséggel szavatolnának felperesnek az ez által vélt károsodása tekintetében is, mindezekből folyólag, tekintetbe véve azt, hogy panaszlottak ellen fegyelmi vétség tényálladékának megállapithatására szükséges alap teljesen hiányzik, ugy az ügyészi indítványtól eltérőleg kellett határozni és a további fegyelmi eljárást beszüntetni. A m. kir. Curia (1888. nov. 10. ;!6G/888. F. sz.j: Az ügyvédi kamara határozata részben megváltoztatik és dr. B. Ignác ellen a fegyelmi eljárás elrendeltetik A. Adolf felebbezése egészben, a kir. ügyész felebbezése pedig dr. V. Adolfot illetőleg visszautasittatik. Indokok: A. Adolf magánvádló felebbezését hivatalból visszautasítani kellett, mert az ügyvéd által ellenjegyezve nincs, a magánfél pedig az 1874 : XXXIV. t.-c. 101. ' §-ban körülirl jogait csak ügyvéd által érvényesítheti. A neheztelt végzés tehát csakis a kir. ügyész felebbezése folytán vétetvén vizsgálat alá, a fenti módon határozni kellett. Mert a panaszlott tényekben az 1874: XXXIV t.-c. 68. §. a) b) pontja alá eső fegyelmi vétségek jelenségei mutatkoznak, az a körülmény pedig, hogy a panaszban felsorolt tények, esetleg a büntető törvénybe ütköző cselekményt képeznek, nem szolgálhat indokul a fegyelmi eljárás elrendelésének megtagadására, hanem az 1874: XXXIV. t.-c. 98. §. alkalmazását vonhatja maga után, dr. B. Ignác ellen tehát a fegyelmi eljárást elrendelni kellett. A dr. V. Adolf ügyvédjelöltet illetőleg pedig a felebbezést vissza kellett utasítani, mert a neheztelt végzés nem tartozik a fegyelmi bíróság olv határozatai közé, melyek ellen az 1874: XXXIV. t.-c. 108 §. értelmében felebbezésnek van helye. A jövedéki büntetések természete és hatálya a közönséges büntettek és vétségek következményeitől lényegileg különbözők léyén, a jövedéki kihágás miatt az ügyvéd elleu megindítandó eljárás nem áll útjában annak, hogy ezt megelőzőleg vagy azzal egyidejűleg az általa netán rendszereién űzött bélye^röviditések miatt, a fegyelmi eljárás megindittassék. A temesvári ügyvédi kamuira (1888. július hó 31-én 227/f. 1888.} Nedelko János ügyvéd ellen folytatott fegyelmi ügyben végzett: Tekintetbe véve azt, hogy az 1881. évi XXVI t.-c. 18. §-a csakis az ügyvéd által elkövetett bélyegröviditések miatt származott jövedéki kihágásról és ennek ezután való megtorlásáról intézkedik, tekiutetbe véve azt, hogy az ezen §-ban körülirt kihágás és a megkereső m. kir pénzügyi igazgatóság által fegyelmi uton megtoroltatni szándékolt fegyelmi eljárás mellett azon eset állhatna be, miszerint az ügyvéd ugyanazon vétség miatt fegyelmi uton csak feddéssel, pénzbirsággal vagy felfüggesztéssel fogna sújtatni; holott a büntető uton reá szabott és végrehajtott eljárás, büntetése folytán az ügyvédségtől való elmozdítása volna kimondandó, tekintetbe véve ezekből folyólag továbbá azt, hogy sem a jog, sem a méltányossággal össze nem egyeztethető, hogy egy és ugyanazon vétség miatt ugyanezen panaszlott ügyvéd oly ellentétes módon fenyíttessék és tekintetbe véve továbbá azt, miszerint mindaddig, mig az illetékes büntető bíróság jogerejűleg nem határozott, a kérdéses kihágás megállapítása tekintetében a fegyelmi eljárást sikeresen vinni és befejezni lehetetlen, a kamarai ügyész meghallgatása és szóbelileg tett indítványával .egyértelműleg a fegyelmi eljárás folyamatba tét,ele iránti megkeresésnek hely nem adatik. A m. kir. Curia (1888. november hó 10-én 483/f. 1888.): Tekintve, hogy a jövedéki büntetések természete és hatálya a közönséges bűntettek és vétségek következményeitől lényegileg különbözik, és az illető ügyvéd ellen megindítandó eljárás nem áll útjában annak, hogy ezen ügyvéd ellen rendszeres bélyegröviditési üzelmek miatt netalán fenforgó fegyelmi vétség jelenségeire való tekintettel a fegyelmi eljárás megindittassék; tekintve továbbá, hogy a fegyelmi eljárás mindig csak a vádlott és a kamarai ügyész meghallgatása után rendelhető el: az ügyvédi kamara határozata megváltoztatik és ugyanezen biróság utasittatik, hogy nevezett ügyvédet a temesvári pénzügyigazgatóságnak panasza iránt nyilatkozatra hivja fel és ennek beadása ugy a kzmarai ügyész meghallgatása után az 1873 : 34., 79. értelmében új határozatot hozzon. A magy. kir. pénzügyi közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. Kir. kőz jegyzők ellen a miatt, hagy az általuk mint bíró megbízottak által felvett, hagyatéki leltárra illesztett bélyeg jegyet át nem irták, hanem csak hivatalos pecsététkkel felülbélyegezték, lelet fel nem vehető. (1888. évi 1,914.. szám) Azon a címen, mert a fakérget vevő a lehántandó fákat saját költségén a vételárba betudás nélkül levágatni és összerakatni tartozik, a szolgálattételt szerződésekre szabott illeték, — a vételi illetéken felül — nem követelhető. (1888, évi 9,867. sz.) Ha a regálebérlő egyúttal korcsmáros is, )nindkét haszonhajtó foglalkozás után külön-külön rovandó meg III. oszt. kére seti adóval. (1888. évi 10,473. szám.) 1. Ha az I. fokozat szerint bélyegezett váltó bekebeleztetik vagy előjegyeztetik, a II. fokozathoz hiányzó bélyegilleték jogérvényesen csakis készpénzben róható le. 2. Ila ez a pótilleték nem ekként, hanem bélyegje gyekben rovatott le, az ílletékkötelezett fél terhére az egyszeres illeték tízszeres összege szabandó ki, de ebbe az összegbe a pótilleték fejében felhasznált bélyegek értéke betudandó. 118*7. évi 5,678. szám.) . / bélyeg- és illetékszabályok 26. X-ábau (1881. évi XX VI: t.-c. 16. J-a) foglalt 1 cndelkezes a pé)iztári kezelés alá tartozó rendes perekben beadott keresetlevelekre ki nem terjed. (1887. é~°í 6,182. szám.) Úthasználati jog iránti perekben a pertárgy értéke illeti ki szempontból meg nem becsülhetőnek tartatik. (1887. évi 6,036. szám.) A nemzeti színház nyugdíjintézete javára tett hagyományok illetékmentességben nem részesülnek. (1888. évi 2,860. szám.) Az örökhagyót illetett zálogjognak az örökösök javára fórtént bejegyzése után illeték nem jár. (I887. ?vi 5>9j8szám.) Kivonat a ,,Budapesti Közlöu>-"-böl. Csődök : Rosenberg W. e., bpesti tszék, bej. 1889. jan. 15, félsz, febr. 7, csb. Chira Elek, Img. Hartmann Sándor. — lírett Móric e. kecskeméti tszék, bej. 1889. febr. 16, félsz. márc. 6, csb. Kiss Ferenc, tmg. Szokolai Mihály. — Reiner Hermán és Jakab e., egri tszék, bej. 1889 febr. 6, félsz. febr. 27, csb. Szabó György, tmg. Kiss Endre. — Bruck Antal e., zombori tszék, bej. 1889. jan. 15 félsz. febr. 5, csb. Hetteszheimer Henrik, tmg. Czedler János. — Rosenberg Mór e., beregszászi tszék, bej. dec. ti, félsz. 1889. jan. 7, csb. Tolvay Gyula, tmg. Szege Bálint. — Fried Márton e., b.-gyulai tszék, bej. febr. 21, félsz. márc. 16, csb. Pallay Jenő, tmg. Seiler Vilmos. — Helfer Adolf e., bpesti ker. és váltótszék, bej. 1889. febr. 13, félsz. márc. 12, csb. Antos Károly, tmg. dr. Meixner Emil. — Neumann Adolf e., nyitrai tszék, bej. 1889. jan. IC, félsz. febr. 19, csb. Névery Ignác, tmg. Szulyovszky Gusztáv. Pályázatok: A rétsági jbságnál díjas joggyakornoki, áll. 1889. jan. 12-ig. — A d.-szerdahelyi jbságnál jegyzői áll. dec. 28-ig — A m.-ludasi jbságnál joggyako rnoki áll. dec. 28-ig. — Az újvidéki és aradi tszékeknél II. o s z t. jegyzői áll. dec. 28-ig. — A komáromi jbságnál díjas joggyakornoki áll. 1889. jan. 5-ig. — A debreceni tszéknél II. oszt. jegyzői áll. 1889. jan. 5-ig. — A breznóbányai jbságnál aljegyzői áll. 1889. jan. 5-ig. Nyomatott a „Pesti könyvnyomda-részvény-társaság"-nál. (Hold-uicza 7. szam.)