A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 48. szám - Néhány szó a hitelesítési tárgyalásról

fl. JOG. 399 büntethető. Igaz, hogy nagyon költséges s a bíróság idejét s munkaerejét nagyon is igénybe vevő volna az, ha valamennyi bűnügyben, a melyekben a tanúk, mint mentő tanúk szerepelnek, abból a célból, hogy a tanúk vallomása alapján megszüntetési határozat hozattathassék, előzőleg hitelesítési tárgyalás volna megtartandó, mindazonáltal, hogv egyes esetben hitelesítési tárgyalás tartása indokolt, mutatja a következő eset: F. Franciska, F. Ferenc, F. Úrban és Flórián testvéreivel öröksége fejében 570 írttal akkép egyezett ki, hogy ez összegből neki 285 frtot l8í9. aug. 10-ére lefizetni kötelesek leendenek, minthogy azonban ennek eleget nem tettek, beperesité nevezetteket. Az alperesek nyugtával és három tanúval igazolták a per során, hogy a beperesitett követelés ki lett fizetve s igy felperes keresetével elutasittatott. Ekkor felperesnö fenyítő feljelentést tett az alperesek ellen okirathamisitás, a tanúk ellen pedig hamis tanúzás büntette miatt. A vizsgálat elrendeltetvén, három tanú F. Gábor, F. Illés és F. Mátyás, mint mentő tanúk szerepeltek s habár a vizsgálat során több tanú azt vallotta, hogy előttük a polgári perben kihallgatott egy tanú beismerte, hogy hamis vallomástételre felfogadva lett s hamis vallomást tett, a kir. ügyészség indítványára a kir. törvényszék az eljárást beszüntette, mert a három mentő tanú egybehangzó vallomásával szemben a panaszolt cselekmény valódiságára nézve még csak gyanúokot sem látott felmerülni. Így sikerülvén a polgári perbeli hamis okiratkészitők s hamis tanúknak a bíínperbeli hamis tanúk vallomásával menekülni, egy bandává fejlődtek s rendszeresen folytatták bűnös üzelmeiket, melyekért most újabban vizsgálat alá jutottak. E vizsgálat során kitűnt, hogy F. Franciskának F. Ferenc és tsai elleni polgári perében hamis magánokirat használtatott s hogy az alperesi tanúk hamis vallomást tettek s kitűnt az, hogy az ennek folyományát képező bünvizsgálat során F. Gábor, F. Illés és F. Mátyás hamis vallomást tett a vizsgálóbíró előtt. A polgári perben elbukott a jog, mert a tanúk meghamisították azon garantiákat, melyekkel az állam törvényei az igazságot biztosítják, miután azon tényleges viszonyokra nézve, melyektől a jog megállapítása függött, a hamis tanúk tévedésbe ejtették a bírót és ezeket utói is éri a bünte'ő igazságszolgáltatás, mivel vallomásaik- t esküvel is megerősítették. A folyamatban volt bűnperben azonban, habár a hamis tanúk azon garantiákat szintén ineghamisitották, a melyekkel az állam törvényei az igazságot biztosítják, a tanúk büntetlenül maradnak, mert a megszüntetési határozat alapjául szolgált s hamisnak bizonyult vallomások esküvel uem lettek megerősítve a vizsgálóbíró előtt. Es itt tűnik ki az, hogy a magvar büntető törvény is a hamis tanúzás büntetőjogi természetének megállapításánál nemcsak a tanúzás polgári jogintézmények szerinti természetére helyezkedett, hanem a vallási tekinteteket is belevonta a hamis tanúzás ismérveinek megállapításánál. A hamis tanúzás bűntettét ugyanis a btk. 218. § a szerint az követi el, a ki a bűnvádi ügyben a bíróság előtt az ügynek lényeges körülményeire nézve hamis vallomást tesz s azt esküvel is megerősíti. Büntethető tehát csak az, ki hamis vallomását esküvel is megerősíti s így a bűncselekmény az eskü letétele által fejeztetik be. A tanúzás polgárjogi természete abban rejlik, hogy a tanú felszólittatván a tanúzásra a bíró előtt, — miután bemondása az igazság biztosítására szolgáló eszköz — az igazat megmondani köteles és a tanú bemondásának esküvel történő megerősítése annak már vallás elvi természetet kölcsönöz. A magyar büntetőtörvénykönyv 213 §-a szerint igy a hamis tanúzás bűntettének valóban kettős természete vau, jelesül : a polgárjogi és valláselvi s ez utóbbi annyira lényeges, hogy nélküle a bűncselekmény egyik ismérve hiányzik. Ámde épen ez a mozzanat az, a mely a hitelesítési tárgyalás megtartását indokolttá teszi. A tanú, a ki a vizsgálóbíró előtt hamis bemondást tesz, még a hamis tanúzás bűntettét nem követi el, mert azt esküvel meg nem erősítette s hogy cselekménye kísérletet sem képezhet — legalább a m. kir. Curia felfogása szerint — az kitűnik a 25. sz. döntvényből, mely igy szól :»Ha a hamis vallomást tevő vallomására esküt nem tett, cselekménye nem büntethet5.« Vonjuk most már ebből le a következtetést. A tanú épen ugy, mint a felhozott concrét esetben, hamis vallomást tesz a vizsgálóbíró előtt s e bemondások alapján a vizsgálat befejeztével, miután a tanú a vizsgálat alá helyezett egyén bűntelenségét igazoló körülményeket mondott be : az ügyészség beszüntetési indítványt tesz és kell tennie, ha tudja, hogy a törvényszék perhorrescálja a hitelesítési tárgyalást s igy sokszor oly megoldás alá vitetik a bűnügy, mely megnyugvással alig fogadható. Be lesz jelesül szüntetve a vizsgálat oly adatok alapján, a melyek még esetleg kétes értékűek, mert utóvégre az, hogy a tanú bemondása meg i felel-e a valóságnak, valószínűv é van ugyan téve, de semmi garantia I nincsen arra nyerve, hogy a tanú a törvény szigora által is szo ; ritva lett az igaz tanúságtételre s igy egy még mindig ingadozó alap használtatik fel birói határozat hozatalára. Ismételjük, hogy minden esetben, a midőn úgynevezett mentő tanúk szerepelnek, mi sem tartjuk föltétlenül szükségesnek a hitelesítési tárgyalást, de ha a vizsgálat adatai csak egy jelentősebb pontot tüntetnek is elő, mely aggályt kelt vagy kelthet a tanúk bemondása iránt, a hitelesítési tárgyalás megtartása indokolt, mert az által szerez a bíróság magának garantiát arra, hogy a tanú igaz bemondást eszközöljön, a törvény szigorát állítván szembe az esetleg hamis vallomást tevőnek. Hogy pedig a fel| hozott concrét esetben csakugyan egy pont volt, mely aggályokat támaszt hatott a bünvizsgálat során kihallgatott tanúk vallomása iránt, mutatja az a körülmény, hogy egy terhelő tanú a vizsgálat során oda nyilatkozott, hogy előtte egy a polgári perben tanúsá| got tett egyén bevallotta, miszerint hamis tanúzásra felfogadva lett. Hitelesítési tárgyalás azonban ennek dacára nem tartatott, j az igazság elbukott s a kik hamis bemondással a bűnperben aknát ástak az igazságnak büntetlenül állnak, habár botrányosan belegarázdálkodtak az igazságszolgáltatás menetébe. Nyilt kérdések és feleletek. (Kérdések.) 1 1. 1. A. felperes beperesitette B. alperest egy kölcsönösszeg visszafizetése iránt. B. a tárgyalásnál megtagadván a kölcsönvételt, a kölcsön létrejöttének bizonyítására A. saját nejére, mint egyedüli tanura hivatkozik és B. az alperesi tanú ellen kifogást nem tett. A. neje mint tanú kihallgattatván, közvetlenül az ítélet hozatala előtt A. meghalt. A kérdés most az, miután A.-nak neje tanúvallomása mellé póteskü Ítéltetett, leteheti-e A. neje, ki férjének jogutóda és örököse, A. helyett a pótesküt, miután igy saját tanúvallomása mellett tenne póthitelt? És ha nem teheti le, mi a teendő, hogy A. ne legyen pervesztes ? 2. A. beperesiti B. alperest, hogy egy kölcsönvett zongorái ját adja vissza s miután B. tagadja, hogy a zongorát A.-tói kölcsön vette, sőt azt állítja, hogy ezt megvette és kifizette, B. ezen körülménynek bizonyítása értlekében hivatkozik A. nejére, mint tanura. A. neje kihallgattatik és azt vallja, hogy B. a zongorát nem meg-, hanem csak kölcsönvette és igy az Ítéletben a tanú vallomása mellett A.-nak póteskü ítéltetett. Az ítélet jogerőre emelkedése előtt azonban A. meghal, a kérdés az, tehet-e ez esetben A. helyett neje, ki férjének jogutóda és ki egyedül bír tudomással a téuyröl — pótesküt? Dr. IV. J. II. Ha érdekelt felek magán használatra a telekkönyi hivatalban telekkönyvi térképekről rajzkivonatot vagy másolatot kérnek és esetleg önmagok készítenek, bélyeges vagy bélyegmentes egy ilyen rajz vagy kivonat ? A választ kitűnő fináncoktól kéri egy ügyvéd. Ausztria és külföld. Bolgár igazságügyi viszonyok.* (A »Jog« eredeti közleménye.) (Az utolsó törvényhozó sessió. — Uj törvények. — Büntető kodifikáció. — Polgári kod. bizottság. - Újítások — Jogi szaklap és egylet.) (Folytatás.) A 18—34. ij-ok meghatározzák az egyes sajtóvétségeket és a megfelelő büntetéseket, melyek legnagyobbrészt szabadj ságbüntetések, kombinálva pénzbüntetéssel; igy kilenc I vétségnemnél csak szabadság büntet és van megállapítva egy havi minimumtól öt évi maximumig, két vétségnemnél (rágalmazás és becsületsértésnél magánszemélyek ellen) a büntetés kombinált s 15 naptól egy évig terjedhető szabadságj büntetés mellett 1,000 frankig terjedhető pénzbírság is megálla* Elözö közlemények a > Jog« 44., 45., 46. és 47. számaiban.