A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 43. szám - A katonai büntetőjog reformja. Folytatás

JOGESETEK TARA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a »Jog« 43. számához. Budapest, 1888. október 21-én. Köztörvényi ügyekben Gyógyithatlan elmebetegség miatt az izraelita házasság föl IK III bontható. (1SC3. udv. canc. rend 22. §.) Á budapesti kir. törvényszék (1887. november hó 22-én 38,586/p. 1887.): Borbás Gáspár ügyvéd által képviselt Schm. Mária felperesnek, Reiner Sámuel ügygondnok által védett R. Sándor alperes elleni házassági kötelék felbontása iránti perében itélt: felperes keresetével elutasittatik. In d o k o 1 á s : Felperes keresetében a házassági köteléket alperesnek gyógyithatlan elmebetegsége alapján kérte felbontani. Minthogy azonban az izraeliták házassági ügyeit szabályozó 1863. évi nov. hó 2-án 15,940. udv. sz. alatti eancellariai rendeletben a gyógyithatlan elmebetegség a házassági kötelék végkép felbontásának okául felvéve nincs, felperes jogalap hiányában keresetével elutasítandó volt. A budapesti kir. itélö tábla (18S8. május 2-án l,r»70/p. 1888.) : Az elsöbiróság Ítéletét megváltoztatja és az izraelita vallású peres felek között Budapesten az autonóm orthodox izraelita hitközség rabbija előtt az 1883. évi június hó 17. napján kötött házasságot felbontja. Indokok: Az elsöbiróság Ítéletét meg kellett változtatni, mert a felperesi keresetlevélhez B. alatt csatolt közokirattal bebizonyította, hogy az alperes gyógyithatlan elmebetegségben szenved ; mert ez a betegség az 1863. évi nov. hó 2-án lő,'.'40/1863. sz. a. kelt udvari rendelet 22. §-ban felsorolt ama tartós és ragálylyal fenyegető testi sérvek közé sorozható, melyek miatt az izraelita vallású peres felek között a házasság a házas felek kölcsönös beleegyezése nélkül is felbontható; és mert a felperes a rabbi előtt, valamint a bíróság előtt is elválási szándékához állhatatosan ragaszkodott. Az elválasztott feleknek az id. udvari rendelet 23. §-a értelmében meg kellett engedni, hogy ismét házasságra léphessenek. A m. kir. Curia (1888. október 10. 7,194/p. 1888.): A másodbiróság Ítélete megváltoztatik és az elsőbiróságnak felperest keresetével elutasító ítélete hagyatik helyben indokolásánál fogva s még azért is, mert a gyógyithatlan elmebetegség ragálylyal fenyegető testi sérvnek nem tekintethetik s jelen esetben annyival kevésbé, minthogy a betegség a házasság tartama alatt keletkezett. Telekkönyvi hatóság illetékes lehet-e ügyvédi költség iránti per elbírálására l Az aradi kir. törvényszék : T. István felperesnek K. Dávidné szül. E. Betti alperes elleni 95 frt 70 kr. ügyvédi díj s jár. iránti perében végzett: Alperes az illetékesség ellen emelt kifogásával elutasittatik és ezen telekkvi hatóság illetékessége megállapíttatik. Indokok: Az illetékesség ellen emelt kifogást elvetni kellett ; mert T. István felperes K. Dávidné szül. E. Betti alperes ellen azon 95 frt 70 kr. ügyvédi költség erejéig tette követelését 11,345. sz. alatt folyamatba, a mely költségek alperesnek Z. Ödön ellen az Arad város 3,795. sz. tjkvben C. 5., 25. és 40. sorsz. alatt, zálogjogok törlése végett ezen telekkvi hatóság előtt lefolytatott kitörlés iránti kereseti ügyében alperes mint akkori felperes képviseletében teljesített munka-eljárási és kész kiadások címén számíttattak fel; mert a felperes ügyvéd által keresetileg érvényesített költségek ezen telekkvi hatóság előtt lefolytatott törlési kereseti ügyben bíróságilag még törvényesítve nincsenek, mert ezen telekkvi hatóság a törlési keresetbeni ügyvédi képviselettel felmerült s a prdts. 252. §-a értelmében még meg nem állapított díjak iránti keresetre nézve az ügyv. rdtrs. 58. §-a szerint ügybiróságnak lévén tekintendő, melytől a felek közös egyetértésével sincs eltérésnek helye, csakis ezen telekkvi hatóság van azon helyzetben, hogy az ügyvédi díjakat magában foglaló és munkásságáról tanúságot tevő törlési peres iratok alapján a kereseti költségeket megállapíthassa. (1888. jan. 26. 964. sz.) A budapesti kir. itélö tábla az első bíróság végzését megváltoztatja, a kir. törvényszéket mint telekkvi hatóságot felperes keresetére nézve illetéktelennek nyilvánítja s nevezett tkkvi hatóságot utasítja, hogy felperes keresetét az erre vonatkozó 5,437. sz. alatti pert tárgyazó előiratokkal együtt, az aradi kir. törvényszék polgári osztályához, mint dologi bírósághoz tegye át, mert az aradi kir. törvényszéknek mint telekkvi hatóságnak 5,4.37/87. sz. a. törlési kereset folytán előtte letárgyalt s rég elintézést nyert perre nézve fennállott birói illetősége s ezzel perbirói minősége az 1881 : LIX. t.-c. 6. §-a értelmében az aradi kir. törvényszékre mint dologi bíróságra szállt át s ez alapon felperes keresetére nézve, melyben a fentjelölt perben felmerült s még biróilag meg nem állapított ügyvédi díjak s költségek követeltetnek, az 1874 : XXXIY. t.-c. 58. §-a értelmében az aradi kir. törvényszék mint ügybiróság vált illetékessé. (1888. ápril 17. 16,905. sz.) A m. kir. Curia: Mindakét folyamodás visszautasittatik, mert a másodbiróságnak az illetőség kérdésében hozott végzése ellen csak az 1881. évi LIX. t.-c. 59. §-a 4. pontjában tüzetesen megjelölt esetekben van további felfolyamodás kivételesen megengedve, jelen ügyben pedig az ott megjelelt esetek egyike sem forog fenn. (1888. aug. 30. 5,932. sz. a.) Azon körülmény, hogy a peres fél részére megítélt esküt nem a saját személyes bírósága előtt tette le, nem szolgálhat okul arra, hogy részére az eskü letétele végeit a perbírósághoz történt utazásból felmerült költségei meg ne állapíttassanak. A budapesti királyi kereskedelmi és váltótörvényszék: Alperesnek az eskü letétele végett történt felutazása alkalmából felszámított utazási és élelmi költség meg nem állapittatik, mert az esküt letenni személyes bírósága előtt Újvidéken is módjában állván, a végből Budapestre való utazása által indokolatlanul okozott költséggel felperes nem terhelhető. A budapesti kir. itélö tábla: A kir. itélö tábla az elsöbirósági végzés neheztelt azt a részét, mely által alperes részére a megítélt póteskü letétele végett Újvidékről Budapestre utazásból felmerült vasúti díj- és élelmezésért felszámított költségek nem állapittatnak meg, megváltoztatja és alperes részére az eskületétel körül felmerült költségek fejében és pedig vasúti vitelbér címén 27 frt 40 krt és élelmezés címén 10 frtot megállapít és felperest kötelezi, hogy ugy a most felsorolt, összesen 37 fit 40 kr. költséget, valamint a beadott felfolyamodásért külön megállapított 7 frt 65 kr. költséget is alperesnek 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett fizesse meg. Indokok: A polg. törvénykezési rendtartásnak a kereskedelmi eljárásban is alkalmazandó 240. §. szerint valamely peres fél részére megítélt eskü rendszerint a per bírósága előtt lévén leteendő s csak fontos oknál fogva engedheti meg a bíróság azt, hogy az eskü más, hasonfokú bíróság előtt is letétethessék; a törvény eme rendelkezése mellett tehát az a körülmény, hogy alperes a részére megítélt pótesküt nem a saját személyes bírósága előtt tette le, illetőleg, hogy eskü letételi kérvényében oly kérelmet nem terjesztett elő, hogy neki az eskü letétele a saját személyes bírósága előtt engedtessék meg, nem szolgálhat okul arra, hogy részére az eskü letétele végett a perbírósághoz történt utazásából felmerült költségei meg ne állapíttassanak, miért is az első bírósági végzés e részének megváltoztatásával, az utazási és élelmezési költségek is felperes, mint pervesztes fél ellen megállapitandók voltak. (1888. április 12. 5,366. sz. a.) Az ügyvédi munkadíj és költség iránti kereset semmi esetben sem tartozik a bagatell bíróság hatáskörébe. (Magyar kir. Curia 4,13088. jun. 1.) Szabadságolt katonák lelett akkor is ítélhet a polgári bíróság, ha ezek mint katonák követtek el büntetendő cselekményt. (A kir. Curia 1888. május hó 2-án, 1887. évi 6115. szám.) Kereskedelmi, csőd- és váltóügyekben. A tözsdebiróság illetékessége nem tekintethetik határozottan kikötöttnek, ha a kötlevélben csak „eventuell aut'tauchende Differenzen werden von dem Börsenschiedsgerichte geschlichtet" kifejezések foglaltatnak. (Kir. tábla. 1888. június 4., 3,840. sz. a.)