A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 39. szám - Mikor lehet a lefoglalt ingó vagyont birói árverésen eladatni. 1. r. 2. r - Örökösödési eljárásunk reformja. Nyolcadik közlemény

a JOG. Ily ecclatans elszomorító birói intézkedések folytán kénytelen volt városunk polgármestere a nagyméltóságú Curia elnökének figyelmét egy indokolt kérvénynyel igazsághozi jutás céljából felkérni. Kolozsvári Albert, sfj>*i-s~tnt-györgyi Ügyvéd, városi tiszti ügyész. Vegyesek. A királyi állami adóvégrehajtók szintén a közigazgatási liatósági közegek sorába tartoznak. Ily értelmű kijelentés foglaltatik a belügyminiszternek T.-vármegye alispánjához az 188t>. évi január hó 24-én 228. szám alatt intézett következő rendeletében : A b—i járás szolgabirája és az ottani kir. járásbíróság között felmerült illetékességi kérdés tárgyában folyó évi január hó 12-én 23. sz. alatt kelt jelentésére vonatkozólag a közlemények visszazárása mellett értesítem a ezímet, hogy az 1878. évi V. t.-cz. 16-4. 5;-a szerint közigazgatási hatóság elnevezése alatt a bíróságok kivételével minden állami, törvényhatósági és községi hatóságértendő; következőleg a közigazgatási hatósági közegek közé sorolandók a királyi állami adóvégrehajtók is. A vizi madarakra való vadászat az 1883. évi XX. t.-cz. 11. §-a értelmében oly helyen, a hol azok nem költenek, tilalom alá nem esik. Ily kijelentés foglaltatik a belügyminiszternek Sz.-vármegye közönségéhez ISSii. évi január hó 24-én 248. sz. alatt intézett következő rendeletében : Á megye alispánjának mult évi november hó ll-én 181. szám alatt kelt másodfokú Ítélete, mely szerint a k-- i járás szolgabirája által hozott elsőfokú ítélet helybenhagyásával S. Xs. tiltott időben való vadászat miatt az 1883. évi XX. t.-cz. 9., 11. és 29. §-ai alapján 5 frt pénzbüntetésben, nem fizethetés esetében 1 napi elzárásban és a felmerülhető tartási költségek megfizetésében marasztaltatott el; az elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, feloldatik és nevezett a reá kiszabott büntetés alul felmentetik, mert az alispáni jelentés szerint az a—i határban, hol a nevezett vadkacsákra vadászott, vadkacsák költeni nem szoktak; ennélfogva az ítélet alapjául szolgált szakaszok a kihágás minősítésére és a büntetésre alkalmazhatók nem voltak. Imaházban való verekedés nem az 1879. évi XL. t.-c. 75. §-a alá eső kihágást, hanem a büntető törvénykönyv 191. §-ában körülirt vétség tényálladékát képezvén, elbírálására a kir. bíróság illetékes. Ily értelmű kijelentés foglaltatik a belügyministernek ! Biharvármegye közönségéhez 1888. évi május hó 9-én 1,594. sz. alatt intézett következő rendeletében: A vármegye alispánjának folyó évi március hó 2-án 42/kih. szám alatt kelt másodfokú Ítélete, mely szerint a derecskéi járás szolgabirája által hozott elsőfokú Ítélet helybenhagyásával Rosenfeld Lajos és Aszódi Jakab derecskéi lakosok, az izraelita imaházban való verekedés miatt az 1879. évi XL. t.-c. 75. :--a alapján 2—2 napi elzárásban és 10—10 frt pénzbüntetésben, nem fizethetés esetében még 1—1 napi elzárásban és a felmerülhető tartásköltségek megfizetésében marasztaltattak el. Aszódi Mihály, Feldmann Mózes és Schwarcz József ellenben felmentettek, Rosenfeld Lajos által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván ; tekintettel arra, miszerint vádlottak azon cselekménye, hogy az imaházban többek jelenlétében tettlegességre vetemedve botrányt követtek el, a btk. 191. §-ában körülirt vétség tényálladékát látszik képezni, minek elbírálása a kir. bírósághoz tartozik, jelen másodfokú ítélet az elsőfokú Ítélettel s az azt megelőző eljárással együtt, hatósági kör hiáDya miatt hivatalból megsemmisíttetik s az ügyiratoknak az illetékes kir. bírósághoz leendő áttétele elrendeltetik. Mi értendő Champagnei bor alatt í Franciaország Saumur községében évek óta bort gyártanak és Champagne név alatt árusítják el. A valódi Champagnei készítésére alakult egyesület • ez ellen tiltakozott és beperelte a saumuriakat. A kereskedelmi bíróság kimondotta, hogy a »Champagnei bor« oly általános elnevezés, mely minden pezsgőborra használható, tekintet nélkül a készítés helyére és minőségére. A felíő bíróság azonban elvetette ezen ítéletet és kimondotta határozatilag, hogy csakis Champagne tartományban termő borokat illeti míg ezen név. Feltételes megbüntetés. Belgium törvényhozása csaknem í egy akarattal oly törvényt alkotott legközelebb, mely míg egyrészt | újítást jelent a büntetés végrehajtásának terén, másrészről fényes győzelmét jelenti a javító elméletnek. Ez új törvény szerint azokon, a kik először követtek el büntetendő cselekményt, ha a reájuk kiszabott büntetést és a hat havi fogházat még meg nem haladja, I a büntetést végre nem hajtják, ha az elitéléstől számított 3 5 éven belül újra büntetendő cselekményt nem követnek el. Ha visszaesőkké lesznek, az igy feltételesen elengedett büntetést az ú jabban kiszabandóval együtt hajtják rajtuk végre; ha ellenben a meghatározott időn belül megjavulnak, azaz újabb büntetendő cselekményt nem követnek el : ugy tekintetnek, mintha soha el nem Ítéltettek volna és a hivatalos erkölcsi bizonyítványokban is mint büntetlen előéletűek fognak szerepelni. Thonissen, a löweni egyetem nagyhirű tanára volt a javaslat lelkesült előadója, a ki beszédében ékesen igazolta, hogy a candainnation conditionnelle, a büntetéssel való fenyegetés sok emberre nézve annyi, mint a büntetés maga, a mint hogy a törvényhozó a bűntettel való fenyegetést is gyakran büntetendő cselekménynek tekinti. Legnagyobb szószólója e minden traditiótól elüt") javaslatnak azonban a/ igazságügyminister, Le |eune (azelőtt ügyvéd) volt, a ki tizs/c-r szólott a vita folyamán. »A mióta igazságügyminister lettem — úgymond — halomszámra gyűltek nálam össze a kegyelmi kérvények, melyek elolvasása közben szemem előtt láttam aláiröikat : gyermekeket, a kik meg akarták menteni szerencsétlen apjuk nevét, családokat, melyeket megfosztottak volt eltartójuktól és kiszolgáltattak a nyomornak és a szégyennek. F.s miért? Mert a/, elitéit a saját és gyermekei éhségétől indíttatva egy kenyerei lopott, vagy a hidegtől űzetve egy melegítő ruhadarabot tulajdonított el,, vagy eltagadott egy frane-t, melylyel többet kapott vissza! És ha az ilyen emberek mögött, a kikből nem halt még ki a becsület és a családi szeretet érzete, becsukódott a börtön ajtaja — mikké válnak odabenn ők és mikké lesznek odakünn övéik ?« A képviselők kamarája 82 szavazatból 72-vel fogadta el a javaslatot, a senatus egyakarattal tette magáévá és ma már törvényerővel bir. A büntető rendszer e legújabb phásisával, meh egyúttal a legérdekesebb kísérletek egyike, lesz még alkalmunk behatóan foglalkozni. Az 1879. évi XXXI. t.-cz. Ili. §-a értelmében, ha az erdei kártétel 30 frtot meghalad: vétséget vagy bűntettet képez. Elbírálása nem közigazgatási, hanem birói útra tartozik. Hatásköri összeütközés. A m. kir. minisztertanácsnak 18t?8. évi június 29-én 6. szám alatt hozott határozata. Az igazságú v miniszter ur előadta a Komán Ilié és társai bűnügyében a m. kir. Curia és Máramarosmegve irsói járásának főszolgabirósága között felmerült hatásköri összeütközési esetet. Határoztatott. Jelen ügyben az eljárás birói útra tartozik, mert a fajnai erdőgondnokság feljelentése szerint Komán Ilié és társa a kincstár tulajdonát képező) kis-piátra árzsai 15 éven felüli fenyvesben tilalom ellenére 87 darab juhot és 26 darab kecskét legeltetvén, a feljelentéshez mellékelt becslevél szerint 66 frt kárt okozott, mert az erdei kártétel az 1879: XXXI t.-cz. 73. §-a értelmében, mihelyt a kár összege 30 frtot felülhalad, a büntetőtörvénykönyv értelmében vétséget, illetőleg bűntettet képez s mivel eltekintve attól, hogy az erdei kártétel rendszerint rongálással jár, a most idézett törvényszakasz az erdei kártételnek vétséggé, vagy bűntetté minősítését csakis a kár összegétől s nem egyszersmind azon feltételtől teszi függővé, hogy a kártétel mellett rongálás is követtessék el; végül mert a bűntettek és vétségek elbírálása az 1880. évi XXXVII. t.-cz. 39., |0. és 41. §-ai értelmében kizárólag a kir. bíróságok hatáskörébe van utalva és így a jelen ügyben a kir. bíróságok tárgyi illetékessége a királyi Curiának lb86. évi deczember 16-án 4.868. 15) szám alatt hozott határozattól eltérőleg megállapítandó volt. Curiai és táblai értesítések. Alsó-Kubiu. Dr. M. F. A f. k. Trukóczy G. — Lavotta Zs ügyel 3 T. folyó hó 13-án rend — Apatit). Dr. K. L. A f. k. Belyonszky — Popovics ügyet a T. f. hó 10-én f. o. — Ad 11 Klemm A. — Szeszulka M. érk. 13220/88 sz. a., n. e., eld. Klimko ; ad 12. Ackermann K. — Loschitz ]. érk. 17250/88 sz. a, n. e, eld. Hajdú; ad 13. Szayer J. — Morber K. érk. 19215/88 sz. a., ». e., eld. Skofif; ad 14. Schmaüsz E. - Mészáros J. érk. 19216/88 sz. a., n. e , eld. Kubicza ; ad 15. Matolcsi K. — Papp B érk. 13741/88 SE. a., n. e., eld. Klimko. Folytatjuk. — Arad. L. L. Orbán L.-né — Schreyer és tsai érk. 32744/88 sz. a., n. e., eld. Vavrik ; Teffner I. — Deil E. érk. 38819/88 sz. a, n. e., eld. Marienescu ; Brunhaber K - Kailovitz, Postu M. — Argyelan, Aradi 1-sö takptár — Antalfy E. ügyek és Lukácsy L. — Kohn M. ügy még nem érkeztek fel. — Baja. H. Gy. A f. k. Hakschül? A. - Bayer I. és tsa ügyet a T. f. hó ll-én fo. — Báuát-Komlós. V I. A f. k. Ziegler Magdolna elleni b. ügyet a T. f. hó 18-án rmv., rhh. -• Bártfa. H. .T. A f. k. 12^2/88 sz p. ügyet a T. f. hó 18-án hh. — Battonya. Z. P. A f. k. Nyikora Gy. — Mezei A. ügyet a T. f. hó ll-én mv — Beregszász. Dr. M. A. A f. k. Waldmann — Szócska V. ügyet a C. f. hó 18-án hh. - Biliét. S. N. A f. k. Jakobi M. — Piró Winder A. ügyet a T. f. hó 13-án rhh., rmv.; I-sö perjámosi takptár — Faller J.