A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 38. szám - A katonai büntetőjog reformja

317 Fontos tudnivaló még, hogy az eladó m e d d i g van jogosítva az utóteljesitést a vevő részére megajánlani és azt tényleg eszközölni .J Erre nézve újabban a jogi gyakorlat irányadóul azon elvet állította föl, miszerint: A késedelmes fél jogosítva van mindaddig, m i g ellenfelének szándékolt kártérítési igényéről s illetve az ügylet stomirozásáról nem értesül: az utólagos teljesítési megajánlani és azt eszközölni, a kártérítést követelő, avagy Ügylet stornírozó fél pedig azt kártérítés és illetve az ügylettöli elállás helyett elfogadni köteles.™ Kiemelendő még, hogy az eladó a vevő kérelmére a már megadott utóteljesitési határidőt egyszer, sőt többször is meghosszabbíthatja.01 A. budapesti árú- és értéktőzsde választott bíróság statútumainak 65. §-a szerint: »Ha az átvétel végett bemutatott egész árúmennyiség, vagy annak egy része ellen emelt minőségi kifogás a tőzsde választott bírósága által igazoltnak mondatik ki, az eladónak azonnal, vagy efifective teljesítendő szállításoknál is jogában áll (bizonyos időtartamon belül teljesítendő szerződéseknél azonban mindig csak a kikötött időtartamon belül) a kifogás igazolt voltának kimondása napjától számítva. Budapesten 3 nap alatt, Budapesten kívül 5 nap alatt a kifogásolt árút más szerződésszerűvel pótolni.*62 A szóban forgó statútumok 66. §-a szerint pedig: »Ha u s a n c e-á rúról s határidőre szóló kötésre pótszállitás nem történik, vagy ez szintén szerződésellenesnek mondatik ki, a vevőnek óvástétel mellett jogában áll az eladó rovására magát végrehajtási vétel utján fedezni, vagy attól a második átvételi határnapon létezett napi árakhoz képest mutatkozó árkülönbözet megtérítését követelni.« kérelmezi.* (D t á r 28 kötet, 99 lap.) 449/883. sz. curiai ítélet értelmében : > A keresk. törv. 35 b §. szerint az utólagos teljesítésre határidőt a késedelemben nem levő szerződő csak akkor tartozik engedni, h a azt a késedelmes fél kéri s az ügylet természete m e g e n g e di.« Hasonlókép nyilatkozott a m. kir. Curia 252/886. sz. a Ítéletében, kimondván, miszerint >az utólagos teljesítésre csakis a késedelemben levő fél kértére engedendő kellő idő« és akkor is csak az esetben, ha ezen az eladó által kért utólagozási határidő kellőkép .indokolt' volta igazolható. (L. a »Jog« 1886. évsz. szept. 5. szárnál.) A m. kir. Curia 188S. febr. 17-én 1,167. sz. a. hozott Ítélete indokolásában szinte fentartja ezen jogelvet, indokolásában akként nyilatkozván, hogy utólagos teljesítésre csak akkor lehet határidőt engedni, ha a késedelmes fél ennek engedését kérte. (L. »Jog tudom. Közlöny. 1-88. márc. 30.) 6J (L m. kir. Curia 2,106/8 5. sz. Ítélet) A m kir. Curia 1>88. évi január hó 31-én 1,114/887. v. sz. a. hozott ítélete megokolása alkalmával ugyan e kérdést a mái előzőleg hozott elvi jelentőségű határozatának megerősítéseként kimondotta, miszerint : • Habár a ktv. 354. §-a értelmében a szerződő felek közül az, ki a teljesítés helyett kártérítést követelni kíván, erről a másik ügyfelet azonnal értesíteni és ennek, ha azt az ügylet természete megengedi, az utólagos teljesítésre kellő időt engedni tartozik stb., mindamellett stb. az ily késedelemnek a szerződés-szegő féllel szemben csak azon következmény tulajdonitható, hogy a szerződés teljesítésében késedelmes fél jogositvn van az utólagos teljesítést mindaddig, mig ellenfelének kártéritési követeléséről tudomást nem nyer, megajánlani s azt eszközölni ; a kártérítést követelő fél pedig azt kártérítés helyett elfogadni köteles stb.« Minthogy pedig alperesi eladó eme kötelezettségének még a kereset vételéig sem felelt meg, sőt a szerződés teljesítése még a jelen kereset vétele után sem ajánlkozott; ennélfogva alperes a szakértők által összegileg megállapított 33 fi t 65 kr. veszett haszon megfizetésében elmarasztalandónak találtatott. (L. a »Jog* 188S. május 27. lapsz.) 91 A m. kir. Curia 77/884. sz. ítélet a beregszászi kir. törvényszék, mint keresk. bíróság és a kir. itélő tábla ítéleteinek alapul elfogadásával ugyanis az alperesi vevőt 1,396 frt 35 kr. effectiv árkülönbözet, fekbéri, kamatok és a praejudicialis eljárási és továbbá a rendes perköltségekben marasztalja. Alperesi kifogások elvetésével egyebekben kimondván, miszerint a keresk. törv. 35t. §-a ki nem zárja azt, hogy a késedelmes félnek i s m ételve többszöri halasztás engedtessék; a mi ennek módot nyújt saját érdekeit megóvhatni. Abból tehát hogy felperes alperes (vevő) sürgetése folytán a bab átvételének elhalasztásába beleegyezett, nem lehet azt következtetni, mintha felperes a keresk. törv. 352. §-ban biztosított vagylagos jogok közül a teljesítést már választotta volna és igy ezen választástól el nem állhatna stb. 1 Eltéröleg a keresk. törvénytől, itt meg van engedve u purgatio m o r a e a fixvételeknél is. y A katonai büntetőjog reformja.* Az elővizsgálat befejeztével az összes iratok az ügyész indítványával a vizsgálóbíró által jelentés mellett az eljáró bírósághoz (Verweisungscoramission) áttétetnek. A mennyiben a bizottság az elővizsgálatot hiányosnak találná, annak kiegészítését elrendelheti. Ha pedig véleménye szerint nem forog fenn büntethető cselekmény (reato) vagy a vizsgálat terheltre nézve nem eléggé terhelő adatokat eredményezett, avagy ha a büntetés időközben elévült, az eljárást beszüutetettnek nyilváníthatja és az esetleg letartóztatottnak szabadlábra való helyezését rendelheti el. Ezen határozat ellen az ügyész felsőbb helyre (commissione di revisioue d'in chiesta) az egy tábornokból és két törzskari tisztből álló bízott mányhoz felfolyamodhatik. Ha a most emiitett indokok egyike sem forogna fenn, a bizottság elrendeli terheltnek vád alá helyezését, annak az illetékes bírósághoz leendő kiszolgáltatását. A bizottság ezen határozatában benfoglaltatik a terhelt személyleirása (nationale), az ügyész lényegesebb indítványai és ezek indokolása, a tényállás rövid előadása a tett minősítése, a súlyosító és enyhítő körülmények és végül az alkalmazandó törvény. A terhelt erről azon hozzáadással nyer értesítést, hogy jogábau áll védőt választania és hogy a mennyiben ezt tenni elmulasztaná, a törvényszék elnöke fog részére ilyet kirendelni. A történt kirendelés a védővel és az ügyészszel közöltetik. Alapos indokok nélkül, a mi fölött az elnök határoz, senki a védői tisztet vissza nem utasíthatja. A védő betekintheti és le is másolhatja az iratokat. — Esetleges semmiség! panaszszal csak 3 napon belül élhet. A védő kirendelését követő 5 napon belül az ügyész a védővel és viszont ez további 8 nap folyama alatt az ügyészszel a tanuk névsorát közölni tartozik és ugyanez időben a birak és terhelő tanuk elleni kifogásait érvényesíteni tartozik. Ennek megtörténte után az ügyész az összes iratokat a had1 törvényszék elnökének átadja és ez a végtárgyalásra határnapot tííz ki, elrendeli a tanuk beidéztetését és mindezekről a terheltet és védőjét 24 órával a tárgyalás előtt értesiti. Az elnök vezeti a tárgyalást. Az őt megillető diseretionarius hatalomnál fogva alkalmazásba veheti mindazon eszközöket, melyeket az igazság kiderítésére célszerűnek tart és beidézi az úgynevezett tájékoztató tanukat (Aüskunftszeugen), kik meghiteltetés nélkül felvilágosítások iránt (schiarimenti) kihallgattatnak. A tárgyalás, ha csak erkölcsiségi tekintetek, vagy a közrend más intézkedést nem tennének szükségessé, nyilvános. Az elnök felteszi a bilincsek nélkül elővezetett terheltnek az általános kérdéseket, azután a jegyző előterjeszti a vádat, melyet az ügyész fejt ki körülményesebben. Ennek befejezte után a jegyző a terhelő- és tnéntö tanuk névsorát olvassa fel és a mennyiben valamely tanúnak mellőzése vagy kihallgattatása iránt a közvádló és a védő közt vita támadna, e fölött a törvényszék dönt. A határozatot, melyet indokolni szükséges, az elnök és a jegyző aláírják. Első sorban az ügyész által kijelölt tanuk és pedig az általa megnevezett sorrendben, azután a terhelt tanúi hallgattatnak ki. A tanúvallomás befejeztével a terhelt vagy a védő az elnök által kérdéseket intézhet a tauuhoz. Az ügyész, valamint a birák is intézhetnek kérdéseket a tanúhoz, a mennyiben az elnöknél szót kérnek. A kihallgatások befejezése után az ügyész élőszóval indokolja vádinditványát; ezt követi a védő válasza, a kié mindenkor az utolsó szó. Erre az ügyész beterjeszti vádinditványának Írásbeli indokolását is, hivatkozással az annak alapját képező törvényre és ugyanezt teszi a védő a védelemre vonatkozólag is. Mindkettőt felolvassa a jegyző és az egész tárgyaláson keresztül vezetett jegyzőkönyvhez csatolja. Miután a tárgyalás befejeztetett, a birák és a jegyző a tanácskozási terembe vonulnak vissza. Itt az elnök felteszi a birák elé terjesztendő és kellőleg formulázott kérdéseket, a vétkesség, a terhelő és enyhitő körülmények és végre az alkalmazandó törvény tekintetében. A bírák I a (vétkességre vonatkozó) indokok előadása mellett, leadják | szavazataikat és ha vétkesnek Ítélik a terheltet, a büntetésre j vonatkozólag is. Az ítéletet szótöbbséggel hozzák; a szavazatok egyenlősége esetén az enyhébb ítélet lesz érvényes; nézeteltérés esetén a szigorúbb szavazat az enyhébbhez hozz 'i számíttatik mind| addig, mig előáll a szavazatok többsége. A jegyző által fogal* Előbbi közlemények a »Jog« 18, 25, 22. 28., 34. és 35. számaiban.