A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 37. szám - Apanaszolt jogellenes cselekmény minősitése s itélet szövegezése - Rendelkezésre bocsátás helyi ügyleteknél

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a »Jog« 37. számahoz. Budapest, 1888. szeptember 9-én. Köztörvényi ügyekben. Az uzsorás jogügylet megsemmisítéséi a sérteti fél polgári utou az esetben i> kd/vetelheti, ha a hitelező ;iz uzsorás követelést érvényesíteni meir sem kísérelte. A kolozsvári kir. tszék: Dr. Kein Adolf ügyvéd által képviselt gx. H. Th. Lajosné, szül. gr. B Irma felperesnek, dr. Szentkirályi Gyula ügyvéd által képviselt K. Sándor alperes ellen közjegyzői okirat megsemmisítése iránti perében következő Ítéletet hozott: Felperes kereseti zárkérelmével, mely szerint kimondatni kéri, hogy a B. György-, mint gr. H. Th. Lajos megbízottja által 1860. évi márc. 22-én Kolozsvárit D. Albert kir. közjegyző előtt K. Sándor javára 11,500 írtról kiállított adóssági nyilatkozat, mely 179. ügysz. a. közjegyzői okiratba foglaltatott, érvénytelen, a megsemmisítés jogkövetkezményeként pedig megállapittattii kéri, hogy hitelező K. Sáudort illeti a valósággal adott érték 5,198 frtban, adóst, illetve jogutódait illetik a 11,500 frtban fölvett kölcsönösszeg után 1880. évi márc. 22-től 1880. évi szept. 22-ig terjedő időre fizetett 8 százalék kamatok -460 frtban, ugy az ezen összegnek 1830. évi márc. 29-től, mint a teljesítés napjától járó 6 százalék kamatai, a 11,500 frt kölcsönösszeg után folytatólag 1880. évi szept. 22-étöl 1881. rnárc. 22-ig terjedő időre fizetett 8 százalék kamatok 4'30 frtban és az ezzel egyidejűleg fizetett bekebelezési illeték 71 frt 8S krbau, összesen 531 frt 85 krbau és az azután -880. uov. 1-töl, mint a teljesités napjától járó 6 százalék kamatai és a 11,500 frt kölcsönösszeg után 1881 évi márc. 22-tól 1881. évi szept. 22-ig terjedő időre fizetett 8 százalék kamatok 4 0 frtban, valamint ezen összegnek 1881. évi márc. 22-től, mint a teljesités napjától járó 6 százalék kamatai és hitelező K. Sándort kötelezni kéri, hogy ezen felsorolt teljesítések és azok után járó ü százalék kamatokkal együtt az öt tényleg megillető 5.198 frtból a fizetéskor levonassanak, elutasíttatik, stb. Indokok: A jogi elvet, hogy a törvénynek visszaható ereje nincsen, az uzsoráról és káros hitelügyletekről hozott 1883. évi XXV t.-c. sem módosítja, mert 5. §-ában csakis az mondatik ki, hogy ha a törvény hatályba lépése előtt keletkezett uzsorás követelés, a tényállást ismerve, a hatályba lépés után a törvény korlátain túl érvényesíttetik, alkalmazandók az uzsora-törvény szabályai, következőleg az uzsora-törvény alkalmazására egy oly cselekvés fenforgása szükségeltetik, a mely a törvény életbelépése után a tényálladékot ismerve, a követelés érvényesítése céljából nyilvánult, mert csakis egy ilyetén qualificált cselekvény, melyet a törvény tilt, állapitja meg az uzsora létezését. Felperesnö hallgatag beismerte és a beszerzett végrehajtási iratok igazolják, hogy alperes a megsemmisíttetni célzott A. alatti közjegyzői okiraton alapuló követelése érvényesítésére az idézett t-cikk életbelépése után törvényes lépést nem tett, közvetlen adósa gr. H. Th. Lajosnak a végrehajtási végzés ellen beadott kifogásai folvtán pedig keletkezett ténykedései a védelem magatartásán alapulván, az uzsorának qualificálható külcselekvésnek nem tekinthetők. Miután tehát alperes az 1883. évi XXV. t.-c. életbelépése után követelése érvényesítésére, a tényálladékot ismerve, a törvény által tiltott cselekvést'nem tett, miután a per körülményei szerint oly lénykörülmények, melyek ezen törvény 1. és 2. §-ában irt nzsora tényálladékot megállapíthatnák, különben sem forognak fenn, felperesnőt indokolatlan keresete zárkérelmével minden más ténykörülménytől eltekintve, ezen indokok alapján el kellett utasítani, stb.'(1887. máj. 26. 1,158. sz. a.) A marosvásárhelyi kir. itélő tábla: A neheztelt ítéletet helybenhagyja. Indokok: Felperes, mint a megtámadott közjegyzői okmány szerint kötelezett gr. H. Th. Lajos neje az 1883 : XXV. t.-cikk 9. és 12. §. által adott jogánál fogva lépett fel keresettel K. Sándor hitelező ellen, az ügyletnek uzsora indokából semmisnek nyilvánítása s a megsemmisítés jogkövetkezményeinek megállapítása iránt. Minthogy pedig az alperes követelése az 1883 : XXV. t.-cikknek 1883. július 1-én történt hatályba lépése előtt keletkezett, ezen törvény 5. és 12. §. értelmében felperes köteles volt igazolni egyfelől azt, hogy a büntető eljárás nem az uzsora-vétség tényálladékának hiánya, vagy bizonyítékok elégtelensége miatt szüntettetett meg vagy nem tétethetik folyamatba, hanem más ok miatt és másfelől azt, hogy alperes az emiitett törvény életbeléptetése után, a követelést, a tényállást ismerve, ezen törvény t. §. korlátain túl érvényesítette Azonban ha elfogadható is az, hogy az uzsora vétsége miatt a jogügyletnek 1880. márc. 22-én történt létrejötte óta a keresetnek 1883. aug. 18-án történt beadásáig közbejött elévülés folvtán a büntető eljárás többé nem tétethetik folyamatba és így a fentebb emiitett egyik feltételt felperes igazolta, nincs bizonyítva ama másik feltétele a polgári kereset megindithatásának, hogy alperes követelését az 1883 : XXV. t.-c. 4. §-ában foglalt korlátokon túl, a tényállást ismerve érvényesítette. Felperes ugyanis keresetét a törvény életbelépte után rövid idő múlva 1883. aug. 8-án beadta, 1883. jul. 1. óta a kereset beadásáig, sőt azontúl is mindez ideig azonban alperes követelésének érvényesítése iránt a beszerzett ügyiratok tanúsítása szerint lépéseket nem tett. A követelés tényleges érvényesítésére irányzott oly cselekménynek pedig, a milyen az 1883 : XXV. t -c. 5. §. szerint érthető, nem tekinthető alperes ama szenvedőleges magatartása, hogy a bekebelezett követelésnek a felperes által elismert valódi tartozáson felüli értékét nem kebeleztette ki, a korábban beadott végrehajtási kérésétől el nem állott, valamint az sem, hogy a jelen perben védekezett a kereseti állításokkal szemben. Mely okokból a kir. Ítélőtábla az elsőbirósági Ítéletet az ügy ('Telemébe bocsátkozás nélkül helybenhagyandónak találta, stb. (1887. nov. 28. 4,610. sz. a.) A m. kir. Curia: A marosvásárhelyi kir. ítélő tábla ítélete megváltoztattatik és nevezett másodbiróság az elsőbirósági Ítéletnek érdemleges felülvizsgálására utasittatik. Okok: Az 1883. évi XXV t.-cikk 5. §-a arra nézve, hogy ezen törvény hatályba lépte előtt keletkezett követelések tekintetében az uzsora-vétség megállapittathassék és ebből folyólag a büntetés is kimondható legyen, okvetlen megkívánja ugyan, hogy a hitelező az uzsorás követelését az idézett törvény hatályba lépte után érvényesíteni megkisérlette légyen; ezen §-ban foglalt intézkedés azonban nem hozatott a törvény 12. §-ával oly elválaszthatom kapcsolatba, hogy a polgári kereset megindításának is feltételét képezze és a sértett fél ennek bekövetkezte előtt ne lehessen jogosítva az állítólag uzsorás jogügyletet polgári utón érvényesíteni; mivel a 12. §. tartalma szerint azon eseteket kivéve, midőn a büntető eljárás nem uzsora-vétség tényálladékának hiánya, vagy bizonyítékok elégtelensége miatt szüntettetik meg, hanem más ok, jelen esetben a beállott elévülés miatt nem tétethetik folyamatba, a sértett fél keresete folytán az ügvlet érvénye felett a polgári bíróság ítél. Es miután a másodbiróság az ügy érdemébe való bebocsátkozás nélkül csupán ezen alaki szempontból vette az elsőbirósági Ítéletet felülvizsgálat alá, kellett ítéletének megváltoztatása mellett a másodbiróságot az elsőbirósági Ítélet érdemleges felülvizsgálatára utasítani. (1888. jun. 25 2,720. sz. a.) Közjegyzői okirat hiteles másolata alapján a kielégítési végrehajtás el nem rendelhető. A budapesti kir. itélő tábla : A kir. itélő tábla a kir. járásbíróságnak neheztelt végzését megváltoztatja s folyamodót az 1887. évi 6,314. sz. a. előterjesztett kérelmével elutasítja. Indokok: A kielégítési végrehajtás alapjául felhozott közjegyzői okirat a hiteles kiadmánynak másolata lévén, minthogy a hitelesített másolat az 1874 : XXXV. t.-c. 141. §. szerint az eredeti okirattal vagy annak hiteles kiadmányával egyenlő joghatálylyal nem bír, a hiteles másolat alapján a kielégítési végrehajtást elrendelni nem lehetett, a neheztelt végzést megváltoztatni s folyamodót végrehajtás iránti kérelmével elutasítani kellett. (1888. április 23-án, 12,400/88. p.)