A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 35. szám - A katonai büntetőjog reformja

138 a JOG. Tekintve, hogy a birói hatáskör megállapításánál a követelés eredeti nagysága mérvadó az esetben, ha valamely eredetileg nagyobb összegű követelésnek csak egy oly része vonatik perbe, mely összegénél fogva a bagatell eljárás alá tartoznék, mégis esak a rendes eljárás szerint birálandó el a követelés. A zsolnai kir. járásbíróság- (1887. dec. 7. 7,065. sz. a.): Hulyák Bertalan ügyvéd által képviselt K. Anna felperesnek dr. Fredner Dávid ügyvéd által képviselt H. Bódog alperes elleni 117 frt 50 kr. és jár. iránti perében következőleg itélt: Alperes a f. é. sept. 1-én esedékes egy negyed évi 117 frt 5U krnyi bérből 105 frtot lefizetvén, tartozik a hátralevő 12 frt 50 krt felperesnek megfizetni stb. A budapesti kir. itélö tábla (1888. ápril 18. 1,430 sz. a.): az elsőbiróság Ítélete raegváltoztattatik, a jelen per az 1887: XXII. t.-c. által szabályozott eljárás alá tartozónak kimondatik, ennek folytán az első bíróság ítélete megsemmisíttetik és az eljáró kir. jbiróság utasittatik, miszerint az összes periratokat az illetékes kp. peres ügyekben eljáró bírósághoz tegye át. Indokok: Felperes saját előadása szerint a kereseti 117 frt 50 kr. lakbérkövetelése felperesnek a kereset beadásakor már csak 27 frt 50 kr. erejéig állott fenn ; e követelés tehát az 1887.: XXII. t.-c. 11. §. 1 pontja és a 12. §. második bekezdése szerint a kisebb polgári peres ügyekben való eljárás alá tartozik ; A kir. járásbíróság tehát sommás uton ez ügyben eljárni hatáskörrel nem bírván stb. A magy. kir. Curia (1888. évi július 24. 6,410. sz. a.): A budapesti kir. itélő tábla végzése megváltoztatik és a sommás bíróság hatáskörének megállapítása mellett utasittatik a másodbíróság, hogy az ügy érdemében határozzon; mert a sommás bíróság hatáskörének megállapítása tekintetében jelen esetben nem az az irányadó, hogy a keresetbe vett 117 frt 50 kr. negyedévi bérösszegből a kereset benyújtása napján tényleg csak 27 frt 50 kr. állott fenn, hanem erre nézve az bir döntő befolyással, hogy a per adatai szerint maga a kereseti követelés csak negyedévi részletét képezi a 47<> frtnyi évi bérösszegnek és igy, habár a kérdéses részösszeg nem is terjed túl az 1887. évi XXII. t.-c. által szabályozott bíráskodás hatáskörén, a jelenlegi követelés az idézett törvény 12. §-a végső tétele értelmében mégsem tartozik ezen törvén)' szerinti eljárás alá. Vizsgáló biró előtt kötött egyezség alapján a végrehajtás el nem rendelhető. A szegszárdi kir. törvényszék: Az 1876. évi 688., sz. a. kelt jogérvényes egyezség alapján a kielégítési végrehajtás 2300 frt tőke s járulékai iránt elrendeltetik. A budapesti kir. itélö tábla: A kir. Ítélőtábla az elsőbiróság neheztelt végzését megváltoztatja, G. J. M.-t 1887. évi augusztus 16-án 7,262. sz. a. beadott kielégítési végrehajtási kérvényével elutasítja és az arra hozott végzés alapján foganatosított végrehajtást hatályon kivül helyezi. Indokok: A 1881. évi LX. t.-c. 1. §-ának F) pontjában emli- i tett büntetőbírósági végrehajtató határozat eredetiben a végrehaj- | tási kérvény mellett fel nem mutattatott, ugyanazon t.-c. 1. §-ának i d) pontja értelmében pedig csak a polgári bíróságok előtt kötött | egyezségek alapján van kielégítési végrehajtásnak helye, ebben az esetben tehát a végrehajtási kérvényhez hiteles másolatban csatolt ! és a szegszárdi kir. járásbíróság vizsgáló bírája által 1876. július 7-én 688. bűnügyi sz. a. felvett jegyzőkönyvi kivonatban foglalt egyezség alapján a végrehajtás elrendelhető nem volt, miért is az elsőbiróság végzését megváltoztatni, G. J. M. végrehajtási ir. kérelmét elutasítani és a foglalást hatályon kivül helyezni kellett. (1888. mára 12-én 8,947/888.) Kereskedelmi, csőd- és váltóügyekben. Vétel-e vagy vételi bizomány ? Keresetindítás, mint megbizás visszavonása. A vágbeszterczei kir. járásbíróság (1887. január 7-én 26/p. 1887.) Dr. Holczmann Lajos ügyvéd által képviselt S. József felperesnek Sumichrast Antal ügyvéd által védett L. Manó alperes elleni 72 frt 18 kr. s jár. iránti perében itélt : Ha felperes azon fő, illetve pótesküt leteszi: »hogy ő alperest a neki átadott 351 frt 02 kr. összegért zsindely összevásárlásával meg nem bizta, s ezen összegből az még 72 frt 18 krral adósa maradt, melyet az csakis készpénzzel volt köteles megfizetni*, miután az a még neki járó zsindelyt megtagadta, akkor alperes köteles leszen 72 frt | 18 kr. tőkét s jár. megfizetni. Mert alperes beismerte a 351 frt 02 kr. felperestőli átvételét, azt pedig, hogy ezen összegért felperesnek bizonvtalan időig zsindelyt szállítani köteles lett volna és hogy felperes ezen zsindelyt átvenni vonakodott volna, felperes tagadása ellenében semmivel sem bizonyította, mert az általa hivatkozott és kihallgatott tanuk azt vallották, hogy felperes nem az egész alperes által vett zsindelyt vette át, de az okát részint nem tudták, azt adván elő, hogy a zsindely rossz volt, miért is felperesnek arra a körülményre, hogy a 35 1 frt 02 krnyi összegből alperes még 72 frt 18 krral tartozik, a fő és miután S. György kihallgatott tanúval azt igazolta, hogy az alperes neki a zsindelyt átadni vonakodott és az ő tartozását készpénzzel megfizetni nyilatkozott, e félpróba kiegészítésére a póteskü megitélendö volt. A budapesti kir. itélö tábla (1887. szeptember hó 21-én 3,711/p. 1887.): az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatja s felperest keresetével feltétlenül elutasítja. Indokok : Tekintve, hogy S. György tanúnak vallomása, miután felperes az alperesi nyilatkozat megtörténténél jelen nem volt, pótesküvel kiegészíthető részbizonvitékot nem képez, az elsőbirósági ítélet megváltoztatásával felperes keresetével elutasítandó volt; mert felperes azt, hogy a megállapított határidőben való szállítás a szerződésnek lényeges feltételét képezte volna, nem is állította, de az ügylet természete az utólagos teljesítést is megengedi, mert felperes oly körülmény fenforgását, melyből megállapítható lenne, hogy csakis a megállapított határidőben való szálllitás volt volna teljesítésnek tekinthető, fel nem hozott, mert ebből kifolyólag felperes a végből, hogy a szerződésből reá hárult jogait alperes ellenében megvédje, arról, hogy a további szállítástól a kellő időben nem teljesítés miatt részéről elállaui kíván, alperest értesíteni volt köteles, mit tenni elmulasztván, a tanuk szerint a még mindig készletben lévő zsindely átvételét megtagadni jogosítva nem volt s mert ily körülmények között felperes nem a zsindely egyenértékét képező kereseti összeget, hanem első vonalban a zsindelyt természetben jogosult követelni. A magy. kir. Curia (1888. május 26-án 8,278/p. 1887.): Mindkét alsóbiróság ítélete megváltoztatik s felperes keresetével csak, az esetben utasittatik el, ha alperes pótesküt tesz arra: »hogy D. Ádám és testvérénél felperes részére 11,000 drb. zsindelyt vett meg, ennek értékét kifizette és ez felperes részére jelenleg is készletben van«. Indokok: A kereset alapját képező jogügylet nem vételt, hanem felperes előadásából és a per egyes körülményeiből megállapítható adatokhoz képest bevásárlási bizományt, alperes előadása szerint pedig raeghatalmazási ügyletet és igy mindkét fél előadásához képest megbizáson alapuló, vagyis jogi természeténél fogva egyoldalúkig visszaható és a megbízott számadási kötelezettségét megállapító ügyletet képezett. Arra nézve, hogy a megbizás már korább visszavonatott volna, a perben nem forog fenn adat, ez tehát csak a kereset által tekintethetvén visszavontnak, alperes azon kötelezettsége alól, hogy az átvett pénzt visszaadni tartozik, csak az esetben menthető fel, ha alperes igazolja, hogy az átvett pénzt a megbizás visszavonása, vagyis jelen esetben a kereset beadása,előtt a megbizás értelmében már felhasználta. E tekintetben D. Ádám tanú azon vallomása: »hogy alperes nála és testvérénél 11,000 drb. zsindelyt rendelt felperes részére s hogy ennek árát kifizetvén, a zsindely átadásra készen áll«, alperes állítása mellett csakis részbizonyitékot képezvén, ennek kiegészítésére póteskü volt ítélendő. A csődön kivül, végrehajtás utján eladott ingatlan vételárából a végrehajtást szenvedett csődtömegének gondnoka tömeggondnoki dijának a jelzálogos hitelezők követelései előtt való sorozását nem igényelheti. A budapesti kir. itélő tábla: A kir. ítélőtábla a sorrendi végzés neheztelt azt a részét, raelylyel dr. Sz. M. ügyvéd mint Sch. K. csődtömegének gondnoka rézzére 8. tétel alatt az 1—7. tételek alatt sorozott előnyös tételek után fenmaradó végrehajtási tömeg csődbiróságilag megállapított 1,000 frt tömeggondnoki díjnak részbeni törlesztésére soroztatott, megváltoztatja és a tömeggondnok díját mellőzi; az előnyös tételek után közvetlenül pedig a telekkönyvi rangsorozat szerint a n.-kikindai összesített kerületi árvapénztárnak a n.-kikindai 3,380. sz. tjkönyvben Cl) sorszám alatt bejegyzett követelését sorozza és pedig tőkében 1,000 frt és ennek az árverést megelőző 3 évi, valamint ettől a kifizetés napjáig járó 8% kamatot; mert az elárverezett ingatlan nem a csődbíróság megkeresése vagy a tömeggondnok kérelme folytán a csődeljárásból kifolyólag, hanem teljesen csődön kivül a vé gre