A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 2. szám - Jogesetek a kereskedelmi meghatalmazás köréből - Az ügyvédségről szóló törvényjavaslatnak előadói tervezete

a IOG. 15 lagos végrehajtás elrendelésére a telekkönyvi hatóság nem jogosult. 4. Egy ingatlan árverési ügyben, a kitűzött határnapon ár-v erelök nem jelentkezvén, kértem újabbi árverési határidő kitűzését, a mi meg is történt. A meghiúsult árverés költségei azonban nem állapíttattak meg, mert a végrehajtató indok nélkül halasztotta el az árverést. 5. Telekkönyvi perenkivüli ügyekben feleimmel rendszerint sajátkezüleg iratom alá a kérvényt s két tanúval elöttemeztetem. \ kérvény ugy szól, hogy folyamodók erdekében a kérvényt ellenjegyző ügyvéd értesíttessék s neki adassanak ki az eredetiek. A telekkönyvi hatóság azonban vagy nem értesít semmiről, hanem mellőzésemmel értesiti a felet, vagy pedig azt tudatja velem, hogy az eredetiek a meghatalmazás bemutatásáig visszatartattak. 6. Egy polgári peremben a jáfásbiró távollétében a telekkönyvi biró ur tárgyalt és itélt. Alperes elismeri,hogy felperestől felvette a követelt összeget, — de úgymond ö — azt személyes szolgálattétellel lekvittelte s igy nem tartozik. Felperes ezt tagadja s alperes semmivel nem igazolja, ítélet: felperes keresetével elutasittatik, mert nem igazolta, hogy alperes nem kvittelte le tartozását. S mindezekben még az a kuriózum is van, hogy az intézkedő biró ur komoly bírói meggyőződésének megfelelők s nem ám valami szeszély vagy ellenszenves indulatra visszavezethető mellékcélok következményei. Ssilassy Pál mezőtúri ügyvéd. Irodalom. A jogakadémiák kérdéséhez. Irta dr. Kovács Pál, kecskeméti jogakad, tanár. Kecskemét, Sziládi László nyomdája. 1887. 17 11. Szerző erősen sikra száll a jogakadémiák fentartása mellett, bár beismeri, hogy a tanárok niveauját emelni kell. Úgyszintén felemelni akarja az ügyvédek minősítését az által, hogy 4 éves gyakorlatot követel. Ellenben megszüntetendőnek tartja a kényszerdoktoratust. Az osztrák általános polgári törvénykönyv magyarázata. (Commentar zum österr. alig. ungarischen Gesetzbuche). írták: dr. Pfaff Lipót és dr. Hofmann Ferenc jogtanárok a bécsi egyetemen. Bécs, 1887. Manz-féle udvari könyvkereskedés. Ezen nagyszabású és lapunkban már ismételve méltatott törvénymagyarázatnak immár egy újabb füzetét, a II. kötetnek 5-ik részét vesszük. Evek választják el az egyik füzet megjelenését a másiktól — és igy előre nem látható, vájjon mikor fog ezen páratlan és a tudós szerzőknek hallhatatlan emléket biztosító munka teljes befejezéséhez juthatni. Vegyesek. A budapesti ügyvédi kamarának a hivatalos kimutatás szerint 1887. deczember 31-én 720 budapesti és 89 vidéki, tehát összesen 809 tagja volt; az emelkedés az előző évi létszámhoz M90 képest 19, az 1885-ikihez viszonyítva (767) 42. A budapesti ügyvédvizsgáló bizottság előtt 1887, évfolyamán 172-en tettek vizsgát, kik közül 162 képesittetett, 10 visszautasittatott. Az előző évihez viszonyítva (185), 1887-ben a jelöltek száma 13-al, a visszautasítások száma 5-el apadt. Teljes ülés a m. kir. enrián. A m. kir. curia, Szabó .Miklós elnöklete alatt folyó hó 3-án délelőtt teljes ülést tartott. Az elnök üdvözölvén az egybegyűlt bírákat, megemlékezett a m. kir. curia mult évi működéséről, fölemiitvén, hogy bár tőbb ügydarabot intéztek el, mint az előző évben, a hátralék nagyobb mint 1886-ban volt, a mi főleg annak tulajdonitható, hogy a curiához a mult évben több új birát neveztek ki. Felolvasta a mult évben beérkezett és elintézett ügydarabokról szóló kimutatást, végül a bírákat további munkásságra és buzgóságra serkentette. — Ezután a választásokat ejtették meg. A választott bankbirósághoz 1888. évre újból Balásy Antal, Jamnicky Lipót és Szloboda Ferenc választattak meg. A legfőbb királyi és országos fegyelmi bíróság a következő curiai birákból alakult: Daruváry Alajos, Csemegi Károly, Tóth Lőrinc, Vértesy Sándor, Szentgyörgyi Imié, Babos Kálmán, Manoilovich Emil, Osztrovszky József, Balásy Antal, Jamnicky Lipót, Puscariu János, Szloboda Ferenc, Lassel Ágoston, Toppler Károly, Mersics Miklós, Hertzeg Sándor, Suhaj Imre és Halmossy Endre rendes tagok és Nagy Sámuel, Oswald Sándor, Dózsa Dániel, Elekes Pál, Baló Mihály 1 és Nagy. Imre póttagok. — Az alapítványi bizottság i tagjai 1888. évre : Balásy Antal, Nagy Imre, Mersics Miklós és Oswald Sándor rendes — és Veszprémy János, Pásztélyi János, Szabó Albert és Farkas Géza póttagok. — A fegyelmi t aj n á c s sorshúzás útján következőleg alakult meg: kisebb fegyelmi J tanács: rendes tagok Sebestyén Mihály, Ostffy Pál, Kassay ZsigI mond, Jankovich Gyula, Keresztszeghy Lajos, Závody Albin; póttagok : Lacza József, Szabó Albert, Ferencz Károly, Németh Lajos, Toppler Károly és Halmosy Endre. Nagyobb fegyelmi tanács: rendes tagok Lassel Ágoston, Szentgyörgyi Imre, Papanek Sándor, Xagy Imre, Losonczy Ödön, Lehóczky Kálmán, Vörösmarty Béla és Dani Nándor. Póttagok: Szászy László, Kelemen Mór, Rubv Antal, Tomcsányi Mór, Nagy Sámuel, Suhaj Imre, Horváth László, i és Tutschner Ágoston. — Félórai szünet után az 1874. XXX. t.-c. 51. szakasza értelmében a képviselő választói jogosultsági felebbezési ügyek elbírálására hivatott két 4—4 rendes és 4—4 póttagból álló tanácsot választották meg-titkos szavazás utján. A választás eredményét csak lapunk jövő számában közölhetjük. Végül felolvasták a könyvtári bizottság évi jelentését,mire a teljes ülés véget ért. Teljes ülés a budapesti kir. táblán. A budapesti kir. ítélőtáblának január 3-án tartott első teljes ülésén Vajkay Károly elnök statistikai adatok alakjában a kir. tábla mult évi tevékenységének képét nyújtotta; a részletes adatok közül, melyeket már megbeszéltünk, ezúttal csak a főbbeket emeljük ki, melyekből ezen törvényszék óriási ügyforgalma és annak folytonos növekedése könnyen kiviláglik. Az 1886. évből maradt hátralékok és az 1887. évben érkezett darabok együtt 139,187 ügyszámot tettek ki. Ebből elintézj tetett 1887-ben 107,544; maradt hátralék 31,634 szám és ugy 8,245-tel több, mint 1886 végén. A hátralékok ezen szaporodásával szemben áll a beérkezések szaporodása 8,065 darabbal. Minden tekintetben a legnagyobb kontingenst szolgáltatják a polgárijogügyek. Ezekben volt hátralék 188ű-ból 17,071, mig 1887-ben újonnan érkezett 60,248, 4,061-el több, mint 1886-ban. Elintéztetett ezek | közül 56,677, elintézetlen maradt 20,642, 3,571-el több, mint 1886 végével. A bűnügyekben a hátralékok 1886 végével 4,359 ; 1887ben érkezett 46,460, vagyis 3,600-al több, mint tavaly. Az összes | 50,819 ügydarab közül elintéztetett 42,925, tehát maradt hátralék 7,894 és igy 3,535-el több, mint 1886. év végével. A váltó- és kereskedelmi tanácsban 1886-ból 1,938 hátralék és a lefolyt évből 8,616 újonnan érkezett, összesen tehát 10,584 darab várt elintézésre; tényleg elintéztetett 7,494; elintézetlen maradt 3,090, ugy, hogy a hátralékok itt is 1,152-vel szaporodtak. A főösszegekből még hiányzó darabok a külön igtatott úrbéri ügyekre esnek. Legjobban kitűnik a királyi tábla ügyforgalmának állandó gyarapodása a következő összeállításból: 1884- ben beérkezett . • . . . . 103,557 1885- ben » 104,312 1886- ban » 107,724 és a lefolyt évben beérkezett . . 115,789. Ily körülmények között a kir. tábla elnökének kijelentése, hogy a felszaporodó hátralékok és a folyton emelkedő beérkezések, a már különben is túlfeszített munkának további gyarapítása által nem dolgozható fel többé és hogy a munkának mennyiségileg való emelése okvetlenül a minőség rovására történnék és az igazságszolgáltatás súlyos sérelmével járna — sajnos de való. A marosvásárhelyi kir. Ítélő táblán az egyes tanácsok az 1888. évre következőleg alakultak meg : I. szakosztály (polgári) tanács-elnök: Vavrik Béla dr., bírák: Pipos Péter, Csergedi János, Illyés Károly, Frink Endre, Kovács János, Müller Vilmos, Ziegler Emil, dr. Binder Vilmos, Dózsa Gábor és Szalánczy Lajos; jegyzők : Szacsvay Imre, dr. Z. Bodolla Gábor, Stefáni Lajos. — II. szakosztály (úrbéri) tanács-elnök: Oberschall Adolf, a kir. tábla elnöke, előadók. Fekete Gábor, Mikó Miklós, L. Gyárfás Ferenc ; szavazók: Popu József, dr. Fabinyi Ferencz, Péterífy Dénes, Bocskor Mihály ; jegyzők: gr. Lázár Kálmán, dr. Papp István, Csaba Zoltán. — III. szakosztály (kereskedelmi, váltó, csőd- és bánya) tanácselnök: Oberschall Adolf, előadók: Fekete Gábor, Popu József, dr. Fabinyi Ferenc, szavazók: Mikó Miklós, L. Gyárfás Ferenc, Péterffy Dénes, Bocskor Mihály ; jegyzők: gr. Lázár Kálmán, dr. Papp István és Csaba Zoltán. — IV. szakosztály (büntető) tanácselnök: Schneider József, birák : Nagy Imre, Speck Adolf, Gruz István, Lénárt Imre, Domos László, Mezey János, br. Szentkereszti Zsigmond, Szentkirályi Lajos, Kozma Gyula és Csányi Ferencz; jegyzők : Nagy Dezső, Wittich Károly, Koncz Albin. — V. szakosztály (vegyes tanács, polgári és büntető) tanácselnök: Oberschall Adolf; birák : Fekete Gábor, Mikó Miklós, Popu József,