A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 33. szám - Az elidegenítési és terhelési tilalom. Tizenharmadik közlemény - Magyar könyvkereskedelmi szokásjog. Folytatás

132 A J O Q. eljárás tárgyát képező váltó kiállítása idejében volt-e a takarékpénztár tárcájában a vádlott kezelése alatt a H. István, R. Antal és Sch. Ádám névaláírásával ellátott váltó vagy más okmány ? továbbá, hogy a kérdéses váltó leszámítolásából származó kár a takarékpénztár alapszabályai szerint terheli-e a vádlott által letett óvadékot és mi történt emez óvadékkal ? Végül, hogy vádlottnak A. János, H. Péter és H. János által említett feltűnő költekezései tüzetesen mutattassanak ki. Adalék a Tétlen önvédelem tanához. Nem zárja ki a Tétlen önvédelem esetét azon körülmény, hogy Tádlott a fenyegető jogtalan megtámadás elől fntás által menekülhetett volna. A nagykikindai kir. törvényszék (1887. évi nov. hó 19. 3,934/1887. sz.): Szándékos emberölés bűntettével vádolt M. György elleni bűnügyben itélt: Vádlott a btk. 301. §-ában meghatározott és a 306. §. szerint minősülő halált okozott súlyos testi sértés bűntettében bűnösnek kimondatik s ezért a btk. 92. §-ának alkalmazása mellett egy évi börtönre ítéltetik, stb. A budapesti kir. itélö tábla (1888. jan. 9-én 45,284/1887. b. sz.): Szemben azzal a súlyosító körülménynyel, hogy vádlott saját apját fosztotta meg életétől s hogy az előidéző bántalmazást, habár nem Ölésre irányzott szándékkal is, de olyan eszközzel és oly nagy erőkifejtéssel követte el, hogy ennek szükségképen igen súlyos következményt kellett maga után vonnia : a kir. itélö tábla vádlott javára a btk. 92. §-ának kedvezményét a mellette fenforgó enyhítő körülmények dacára sem találja alkalmazhatónak és büntetését a btk. 91. §. alkalmazásával a 306. §. alapján két évi fegyházra emeli fel, stb. A m. kir. Curia (1888. máj. hó 8. 3,023/1888. sz.): Mindkét alsóbb fokú bíróság ítélete megváltoztatik, vádlott M. György a halált okozó súlyos testi sértés bűntettének vádja és következményeinek terhe alól a btk. 7'J-ik §-a alapján felmentetik és azonnali szabadlábra helyezése elrendeltetik. Indokok: Az elsőfokú bíróság ítéletének indokaiban helyesen felsorolt tényállás szerint a házsártos és veszélyes természetű M. Dávid fiával — Györgygyei, minden jogos ok nélkül civódásba elegyedett s fenyegetése dacára a magát csendesen viselő fiát a vádlottat ásóval leütötte, ugy hogy ez összerogyott, reá egy második ütést ráírt, melyet vádlott karóval felfogott s ezen vértől elborított állapotban a második után rögtön a még kezében volt s a kerti munkánál használt bunkóval visszavágott, de oly szerencsétlenül, hogy ezen egy ütés M. Dávid halálát okozta. A jó előéletű vádlottnak azon védekezését, hogy önvédelemben követte el a cselekményt, az alsóbiróságok nem fogadták el. A m. kir. Curia azonban a jelzett cselekményben a jogos önvédelem lényeges alkatelemeit fenforogni látja. Ugyanis a tanuk egybehangzó előadása szerint a féktelen természetű és már súlyos testi sértés bűntette miatt nyolc hónapi börtönnel fenyített M. Dávid a jogos téren álló fiát nemcsak veszélyesen fenyegette, hanem jogtalanul meg is támadta, azt leütötte, fejéri megsebezte s a vérében földön fekvő fia ellenében újabbi ütést intézett, tehát vádlott személye már kétszeresen közvetlen veszélyes megtámadásnak kitéve volt; ezek szerint vádlottnak azon cselekménye, hogy az őt környező veszély elhárítása végett rögtön visszavág, még az esetben sem volna büntethető, ha ijedségében, minek fenforgása kétségtelen, a védelem határait túllépte volna. Az alsóbiróságok által használt azon érvelés pedig, hogy vádlott futás által menekülhetett volna, már magában véve figyelmet nem érdemel. Minthogy tehát a fentebbiek szerint vádlott azon cselekménye, hogy jogtalanul megtámadás percében, önvédelmi ösztöntől indíttatva, visszavágott, nem büntethető és tekintve, miszerint a kifejtettek szerint a btk. 79. §-a fenforog, vádlottat felmenteni s azonnal szabadlábra bocsátani kellett. Tgazolits bűnügyekben. A szabadkai kii", törvényszék: Miután bűnügyi eljárási szabályaink a lejárt jogorvoslati határidők elmulasztása miatt, lett légyen bár a mulasztás vétlen, az igazolás kérdésében intézkedést nem tartalmaznak, de gyakorlatunk terén is teljesen szokatlan, a kérelem elutasítandó volt annál is inkább, mert a jogorvoslatok beadási határidejét tekintve, a közvádló sem igényelhet magának több jogot, mint a mennyi a magánfelet megilleti. (1887. évi április hó 18-án, 3,103. szám.) A budapesti kir» itélő tábla: A kir. itélö tábla a kir. törvényszék végzését helybenhagyja. Mert a bűnvádi eljárásban, ha a megszüntető határozat a felebbezés elkésése folytán jogerőre emelkedik, az elkésett fél az ügy újra felvételét kérheti, s ez okból a polgári peres eljárásban elfogadott igazolás a bűnvádi eljárásban felesleges és hazai bűnI vádi eljárásunk nem is engedi azt meg. (1887. június 27-én, ! 20,330.'sz.) A in. kir. Curia: Tekintve, hogy ezen harmadfokú bíróság egyes kivételes esetekben, de akkor is egyedül vádlottnak és ennek is csak az első- vagy másodbiróság véghátározata ellen a határidő elmultával, tehát elkésve beadott felebbviteli beadványnak helyt adni szokott akkor, ha vádlott egyszersmind kellően I kimutatta, hogy a felebbviteli határidőt igazolt önhibáján kivül | mulasztotta el; ellenben ezen jogkedvezményt se a közvádlóra, ' kinek a felebbviteli határidő pontos megtartása hivatali kötelesi ségét képezi, se a magánvádlóra, illetve sértett félre, kinek a bűnvádi eljárás egész folyama alatt korlátlan szabadságában áll j jogos érdekeinek megóvásáról képviselő kirendelése utján gondoskodni, soha nem terjesztette ki; ezen oknál fogva a kir. S ügyésznek jelen felebbviteli beadványa elutasittatik. (1888. április 5-én, 1887. évi 8,551. szám.) Ügyvédi rendtartási ügyekben. Fegyelmi vétséget képez, hu az ügyvédi kamara elnöke és titkára a hatáskörükbe utalt ügyekben nem járnak el oly pontosan és hiven, mint magánfelektöl elvállalt egyéb ügyekben. A brassói ügyvédi kamara fegyelmi bírósága (1888. évi június 17-én 79. sz. a): M. József kamarai elnök és H. Lajos kamarai titkár ellen a további eljárás tényálladék hiányából megsziintettetik. Mert a panaszlottaknak hibául tulajdonított mulasztások nem ügyvédi hivatásuk hatáskörére vonatkoznak, midőn a Fekete Albertféle fegyelmi ügyekben nem mint ügyvédek, hanem mint kamarai tisztviselők jártak el; ezen hatáskörük keretében azonban az 1874. évi' XXXV. t.-c. 68. §. a) pontjában körülirt s a panasz alapjául vett fegyelmi vétséget el nem követhették ; ámde megszüntetendő volt az eljárás még azért is, minthogy az iratoknál levő igazoló nyilatkozatokból kivehetőleg a panaszban említett ügyben M. Józsefet egyáltalábaa mulasztás, H. Lajost pedig egy vétkes mulasztás nem terheli, midőn ez utóbbinak állítólagos mulasztásából joghátrány senkire sem származott. "A m. kir. Curia kisebb fegyelmi tanácsa (1888. évi július 24-én 321. sz.) : A brassói ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának j határozata megváltoztattatik s M. József és H. Lajos ügyvédek ellen a fegyelmi eljárás elrendeltetik; mert az ügyvéd a dolog természetéből folyólag nemcsak a magánfelektől elvállalt, hanem az ügyvédi hivatásából kifolyó egyéb ügyeket is pontosan és hűn teljesíteni tartozik; mert e szerint M. József, mint az ügyvédi kamara elnöke és H. Lajos, mint titkára, a hatáskörükbe utalt ügyekben épen oly felelősség mellett tartoznak eljárni, mint ügyvédi minőségükben vállalt egyéb ügyeikben ; azon mulasztásukban pedig, hogy F. A. kért fegyelmi ügyében az 1885. évi december 3l-én a fegyelmi bíróság által hozott határozatot az igazságügyi ministeriumnak a kérdéses fegyelmi ügy mielőbbi elintézését sürgető rendelvényei folytán sem hajtatták végre, az 1874 : XXXIV. t.-c. 68. §. a) pontja alatt jelzett fegyelmi vétség látszik fenforogni. Kivonat a „Budapesti Közlöiiy"-böl. Csődök : Epstein József e., szombathelyi tszék, bej. szeptember j 20, félsz. okt. I, csb. Túra József, tmg. Viola Ödön. — Fürst Adolf e., pozsonyi tszék, bej. aug. 28, félsz, szept. 10, csb. Mérey László, tmg. Kop. I csányi Alajos. — Schreiber Mór e., szatmár-németii tszék, bej. aug. "23, I félsz, szept. 17, csb. Viski Károly, tmg. dr. Zakariás Adolf. - Mrtrcsek ) Máté e., besztercebányai tszék, bej. aug. 31, félsz. okt. 1, csb. Zelenka Károly, tmg. Mudrony Pál. — Szabó AgOitou e., szatmár-németii tszék, bej. szept. 15, f Isz. okt. 2, csb. Kölcsey Sándor, tmg. Borody György. — CllOdász Edo e., lőcsei tszék, bej. aug. 27, félsz szept. 11, csb. Putz Mátyás, tmg. dr. Beér Mór. — Grüuwald lí. e., budapesti keresk. és váltótörvényszék, bej. szept 22, félsz. okt. 17, csb. Sárváry Gusztáv, tmg. Erőss Zsigmond. — Jlirenák Miklós e., egri tszék, bej. okt. 3, félsz. okt. 31, csb. dr. Kállay Árpád, tmg. Mednyánszky Sándor. — „Moritz Gittek* e., kassai tszék, bej. szeptember 20, félsz. okt. II, csb Teleky László, tmg. Szalay László. Pályázatok: A hosszufalusi jrbságnál aljegyzői áll. aug. 19-ig. — A kőhalmi jrbságnál albirói áll. aug. 21-ig. — A hátszegi jrbságnál a 1 b i r ó i áll. aug. 24-ig. Nyomatott a „Pesti könyvnyonitia-részvény-társasáíi"-nál. (Hold-utcza 7- szám.)