A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 32. szám - Magyar könyvkereskedelmi szokásjog

a JOG. előzött végtárgyalási eljárással s az elsőfokú bíróságnak a végtárgyalás elrendelése iránt 1887. évi március 3-án, 581. szám alatt hozott végzéssel együtt megsemmisíttetnek és az elsőfokú bíróságnak meghagyatik, hogy a teljesített vizsgálat alapján a fenálló bűnvádi eljárási szabályok értelmében határozzon s járjon el. (1888. február 3-án, 1887. évi 8,848. sz.) Hamisított váltónak a hitelező és annak képviselője által a kifizetés után és a hamisításról való értesülés után történt megsemmisítése nem képez büntetendő cselekményt. (Btk. 374. és 376. §§.) Az aranyosinaróthi kir. törvényszék: I. F. Ignác a Btk. 401. js-ába ütköző s a 403. §-nak 1. pontja szerint minősülő négyrendű magánokirat hamisítás büntette, II. dr. F Sámuel és III. dr. B. Mór a Btk. 374. §-ába ütköző s a :}76. §. szerint büntetendő bűnpártolás vétsége miatt vád alá helyeztetnek. Indokok: A vizsgálat a következő tényállást derítette ki : 1. F. Ignác vagyontalan újbányái lakosnak pénzre lévén szüksége, 1885. évi november havában nejével egy 130 frtról szóló váltót íratott alá, melyre idősb D. József és P. Ferenc jómódú újbányái polgárok aláírásait meghamisította. A váltóval azután a zsarnócai népbankhoz fordult, a hol a fent kitett összeget 1885. évi november 10-én tényleg fel is vette és saját céljaira felhasználta, a nélkül azonban, hogy erről saját nejét, avagy bárki mást értesített volna. Ezen váltó 1886. évi március hó 10-én lejárt; ekkor F. Ignác, hasonló hamisítások eszközlése és 15 frtnyi tőketörlesztés után a váltót, mely akkor már csak 115 frtról volt kiállítva, a népbanknál porongálta, a régi váltó pedig az intézetnél megsemmisíttetett. Ezen előzmények után történt, hogy B. Mór, mint a zsarnócai népbank igazgatója, D. Józsefet levélileg figyelmeztette, miszerint az 1886. évi június hó lö-éű lejárandó 115 frtról szóló váltóját idejekorán rendezni el ne mulassza, id. D. József e levél birtokában nyomban, vagyis még 1886. évi június hó 9-én az uj bányai kir. járásbírósághoz sietett, a hol annak kijelentése mellett, hogy F.-ért soha életében váltót nem girált, a fenyítő eljárás megindítását kérelmezte. A vizsgálat F. Ignác letartóztatásával nyomban meg is indult s a hamisított váltó bűnjelkénti beszolgáltatása iránt a zsarnócai népbank igazgatósága vizsgálóbiróilag haladéktalanul utasítva is lön, de hasztalanul, mert dr. B. Mór igazgató annak dacára, hogy mindezeket jól tudta, a büntető eljárás sikerének meghiúsítása s a váltókövetelés megmentése, tehát vagyoni előny céljából dr. F. Samu újbányái ügyvéddel szövetkezett, ki a már akkor vizsgálatilag fogva tartott F. Ignác nejét, született B. Terézt magához ügyvédi irodájába elhivatta, hol dr. B.-val egyetemben ijesztgetésekkel s azzal az Ígérettel, hogy férjét, ha a váltón található hamisított aláírásokat megsemmisíti, őt egyúttal a büntetés alól kisegitendi, oda hatott a nőre : hogy ez a férje által meghamisított váltót fedezte. Ekkor aztán, meg lévén a busás honorárium, dr. F. a váltón található hamis alirásokat kitépte, illetve megsemmisítette, a vizsgáló birót pedig azzal, »hogy nincs már tárgyi tényálladék, kár most a vizsgálatot folytatni«, kikacagta, később azonban bűnös ténykedését szépíteni óhajtván, a váltó roncsait F.-nénak visszaadta, kinek révén ezek itt bűnjelként őriztetnek. 2. Kiderítette a vizsgálat azt is, hogy F. Ignác 1886. évi január 30-án ugyancsak a zsarnócia népbanknál egy 70 frtos váltót is escomptiroztatott, melyen saját felesége, id. D. József és P. Ferenc aláírásait meghamisította, mely váltóra azután lejártakor, vagyis 1886. évi március 30-án 7 frtot törlesztett, mely alkalommal a most emiitett hamisításokat ismételve, sajátkezüleg elkövette ; ezen váltóhamisítás kedvezőbb körülmények között derülvén ki, a váltót a vizsgáló biró sértetlenül szerezhette be. Ezen a vizsgálat adatainak megfelelő tényhez képest, tekintettel arra, hogy F. Ignác beismerése szerint az általa hamisított váltóknak felhasználása az ő beismerésén felül még dr. F. és dr. B. panaszlottak, valamint K. Kálmán és Cs. László tanú vallomásával is igazolva van, s igy a vizsgálat adatai szerint sem a magánokirat-hamisítás, sem a magánokirat felhasználására nézve kétség fenn nem forog, tekintve, hogy a már befejezett okirathamisitás büntethetőségét azon körülmény, hogy a két vádlott által meghamisitottnak elismert, de id. D. József és P. Ferenc által is hamisaknak nyilvánított váltók megsemmisíttettek, meg nem szünteti s igy ezek szerint F. Ignác négyrendü váltó, illetve magánokirathamisitás miatt múlhatatlanul felelősségre vonandó; tekintve továbbá, hogy ebből folyóan dr. F. Sámuel és dr. B. Mórnak fentebb részletezett, részben a népbank vagyoni előnyeinek biztosítására, részben pedig F.-nak a büntető igazságszolgáltatástóli megszabadítására irányzott és F. B. Teréz, K. Kálmán és Cs. László tanuk vallomásával igazolt bűnös ténykedése csupán a Btk. 374. és 376. § aiban lelhet igazságos megtorlást: mind a három panaszlottnak vád alá helyeztetése törvényszerűen indokoltnak jelentkezik. (1887. július 26-án 1,857. sz.) A budapesti kir. itólö tábla : A kir. ítélő tábla a kir. törvényszék fentebbi keletű és számú végzésének F. Ignác vádlottra vonatkozó nem felebbezett részét érintetlenül hagyja ; dr. B. Mór és dr. F. Sámuel vádlottakra vonatkozó felebbezett részét pedig megváltoztatja s e vádlottakkal szemben a további büntető eljárást megszünteti. Indokok: A bűnpártolás vétségére vonatkozó elsöbirósági indokok azért nem nyújtanak dr. B. Mór és dr. F". Sámuel ellenében jogszerű vádlásra kellő alapot; mert az a körülmény, hogy dr. B. Mór, mint a zsarnóczai népbank igazgatója a F. Ignác által meghamisított, de 1'". Iguácné valódi névaláírásával is ellátott váltót nem terjesztette be a vizsgáló bírósághoz, hanem lejárata napján, vagyis 1886. évi június hó 10-én oly célból, hogy azt F. Iguácné által fedeztesse, dr. F. Sámuel ügyvédnek átadta, bűnpártolásra gyanuokot azért nem képezhet, minthogy a vizsgáló biró felhívása, a kézbesítési iv tanúsága szerint, a zsarnócai népbank igazgatóságának ugyanazon hó 12-én, tehát oly időben kézbesittetett. midőn annak eleget tenni nem lehetett; mert az a további körülmény, hogy dr. B. Mór és dr. F. Sámuel együttesen F. Jgnácnéra fenyegetésekkel és azzal az Ígérettel, hogy férjét, ha a váltón látható hamis aláírásokat megsemmisítik, a büntetés alól kisegitendik, oda hatottak, hogy a férje által meghamsiitott váltót új váltóval fedezte, azért nem volt fentartható; minthogy a vizsgálat adatai ily Ígéret tételre semmi támpontot sem nyújtanak; a fenyegetést illetőleg pedig csak az derült ki, hogy F. Ignácnét a váltó óvatolásával és beperlésével, tehát oly joglépésekkel fenyegették, a melyekre a váltó birtokosa a törvény erejénél fogva jogositva van ; mert végül dr. F. Sámuel ügyvéd ama ténykedése, hogy F. Ignác védelmét 1886. évi június hó 10-én elvállalván, ennek dacára másnapon a hamis váltót összetépte, habár első tekintetre vádlott védői minőségénél fogva gyanút keltene is, a bűnvádi eljárás sikeres folytatására alapul azért nem szolgálhat, mert vádlott meg nem cáfolt állítása szerint azt nem védence érdekében, hanem abból az okból tette, hogy a népbanknál szokásban volt a kiegyenlített váltókat megsemmisíteni, mit az a körülmény is támogat, hogy akkor a váltó meghamisítását a vizsgáló biró előtt már beismervén, a büntető eljárás sikerét meghiúsítani amúgy sem lehetett Mindezeknél fogva dr. B. Mór és dr. F. Sámuel vádlottakkal szemben a további bűnvádi eljárást megszüntetni annál is inkább kellett, minthogy ellenükben egyéb büntető cselekményre nézve sem merültek fel terhelő adatok. (T887. szeptember 27-én, 32,344. sz.) A m. kir. Curia : A budapesti kir. ítélő táblának végzése helybenhagyatik. Mert dr. B. Mór, mint a zsarnócai takarékpénztár igazgatója az érintett takarékpénztárt cselekvőleg illető lejárt váltó rendezésével és kellő fedezet eszközlésével állásából, dr. F. Sámuel ügyvéd pedig az ettől nyert megbízásból folyó kötelességét teljesítette s a rendezés megtörténtével jogositva voltak az érvénytelenné lett váltót kiszolgáltatni, illetőleg megsemmisíteni annál is inkább, mert ebben őket előző hatósági vagy bírósági intézkedés nem akadályozta. (1888. április 19-én, 1887. évi 9,578. sz.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök: K»vásznai és Keresztesy e., brassói tszék, bej. szept. 5, félsz, szept. 20, csb. Onaciu Sándor, tmg. Demián Simon. — Nóvák Viktor e , kolozsvári tszék, bej. aug. 8, félsz. aug. 30, csb. Szász Dénes, tmg. Benel Ferenc. Pályázatok: A tordai tszéknél aljegyzői áll. aug. 7-ig. — A gyöngyösi jbságnál díjas joggyakornoki áll. aug. 7-ig. — A nagybecskereki tszéknél II. oszt. tszéki jegyzői áll. aug 10-ig. — A nagybecskereki tszéknél díjas joggyakornoki áll aug. 11-ig. — A tamásii jbságnál III. oszt. telekkönyvvezetői áll. aug. 12-ig. — A temesvári tszéknél III. oszt. telek könyvvezetői áll. aug. 16-ig. — A nagybányai jbságnál albirói áll. aug. 17-ig. — Az eperjesi tszéknél aljegyzői áll. aug. 17-ig. — A budapesti kir. ügyészségnél alügyészi áll. aug. 15-ig. — A dunaföldvári jbságnál albirói áll. aug. 17-ig — A dettai jbságnál albirói áll. aug. 17-ig. — A lőcsei jbságnál aljegyzői áll. aug. 17-ig. — A zsombolyai jbságnál aljegyzői áll. aug. 17-ig. — A perlaki jbságnál albirói áll. aug. 17-ig. — A gyulafehérvári és a marosvásárhelyi kir. ügyészségnél alügyészi áll. aug. 17-ig. — A szegzárdi jbságnál a 1 b i r ó i áll. aug. 17-ig. — A szegzárdi kir. ügyészségnél alügyészi ájl. aug. 15-ig. — A kisvárdai jbságnál albirói áll. aug. 17-ig. — A nagy-kikindai kir ügyészségnél alügyészi áll aug. 15-ig. Nyomatott a „Pesti könyvnyomda-részvény-társaság"-nál. (Hold-utcza 7. szam.l