A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 32. szám - Végrehajtási zálogjog telekkönyvi kitörlése magánokirat alapján

Hetedik évfolyam. 32. szám. Budapest, 1888. augusztus 5. Szerkesztőség: V. Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V. Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak Megrenilélések, felszólalások :i kiadóhivatalhoz intézendök A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) HETILAP AZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE, A HAGYAR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLflNíf, Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS. — Dr. STILLER MOR. ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Előfizetési árak: helyben vagy vidékre bérmentve küldve : egész évre fél negyed » 6 frt 3 » 1 » 50 Megjelen minden vasárnap. Az előfizetés; pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalványával kül dendők. TARTALOM : Végrehajtási zálogjog telekkönyvi kitörlése magánokirat alapján. Irta: dr Imling Konrád, kir. táblai biró Budapesten. — Néhány kérdés a válóperek köréből. Irta : R é s ö Ensel Sándor, bpesti ügyvéd. — Kritikai szemelvények az öröklési jogról szóló törvényjavaslatból. Irta: Bánffay Simon, kir, tanácsos, pécsi kir. közjegyző. — Kereskedelmi ügyletből származó kézizálog értékesítésének illetékes bírósága Irta : dr. Török János, szolnoki ügyvéd. — Magyar könyvkereskedelmi szokásjog Közli: Benkö Gyula könyvkereskedő Budapesten. — Ausztria és külföld. (A jogsegély Szerbiában ) — Nyílt kérdések. (I. Birtokper vagy sommás visszahelyezés. Irta: H. I. — II. A nők váltóképességének kérdéséhez. Irta: F. K. i — Vegyesek. —Curiai és táblai értesítések. — Szerkesztői üzenetek. MELLÉKLET : Jogesetek tára. Felsöbiiósági határozatok és döntvények. Kivonat a »Budapesti Közlöny'-bői. (Csődök. — Pályázatok.) A ..•/<></ Töri'énytth'd" t. előfizetői jelen számunkhoz mellékelve veszik a folyó éuitöruényeh l8. e's ig. ívét (zji —302.1.) Az esetleges reklamációkat kérjük 8 napon belül hozzánk intézni. Végrehajtási zálogjog telekkönyvi kitör •^C lése magánokirat alapján. Irta: Dr. IMLING KONRÁD, kir. táblai biró Budapesten. Legyünk tisztában arra nézve, hogy miről van itt szó. Nem azt az esetet tartom szem előtt, mikor a hitelező javára a zálogjog a telekk. rendelet értelmében bekebleztetett, utóbb erre a zálogjogra vonatkozólag a végrehajtási jog az 1881 : LX. törvénycikk 136.§-áhozképest feljegyeztetett és most a végrehajtást szenvedő adós felmutatván oly okiratot, melynek alapján egyébként a bekeblezeit zálogjog kitörlésének helye volna, de melyben a végrehajtásról emlités nem tétetik, kéri a zálogjog kitörlését. Ilyenkor a zálogjog kitörlésének helye nincs, egyre menvén, akár a felmutatott okirat magánokirat, akár közokirat alakjában van kiállítva; mert a végrehajtási jog telekkönyvi feljegyzése által az egyszerű zálogjog végrehajtási zálogjog erejére van emelve, melynek mint ilyennek kitörlésére a bemutatott okirat alapul nem alkalmas; és mert azt sem mondhatni ilyenkor, hogy csupán a zálogjog törültetik és hogy ez a végrehajtási jog feljegyzését nem érinti,-- nem mondhatni ezt, mert habár a kitörlést rendelő végzésben emlités sem tétetnék a végrehajtási jog feljegyzéséről s ez a feljegyzés a telekkönyvben megmaradna, a zálogjog kitörlése által mégis elvonatnék a feljegyzés alapja és megszűnvén a zálogjog, melyre a végrehajtási jog feljegyzése vonatkozik, maga a feljegyzés is tárgytalanná, teljesen hatálytalanná válnék. Tehát nem ezt az esetet akarom itt megbeszélni, hanem azt, mikor a zálogjog eredetileg végrehajtási zálogjog alakjában bekebleztetett, vagy mikor a telekk. rend. szerint bekeblezett zálogjogra vonatkozólag végrehajtási jog feljegyzése történt ugyan, de a felmutatott okirat szerint a kiállító ezt tudomásul vette s határozottan beleegyezését adta az ekként végrehajtási zálogjog erejére emelt, illetve a már eredetileg ilyennek bekeblezett végrehajtási zálogjog kitörlésébe. A budapesti kir. itélő tábla több ily esetben megtagadta a magánokirat alapján kért kitörlést, kijelentvén, hogy végrehajtási zálogjog telekkönyvi kitörlésének csak közokirat alapján van helye. Beismerem, hogy a kijelentést nagyon szépen lehet indokolni és magam igyekszem majd felsorolni azokat az indokokat, melyek az ily értelmű határozat mellett szólnak. 1. Akár a végrehajtási zálogjog bekeblezésének, akár a végrehajtási jog feljegyzésének, akár végre az előjegyzett zálogjog végrehajtási uton való igazolásának, mindig közokirat, a bíróság végrehajtást rendelő végzése szolgál alapjául. Az ily zálogjog tehát egészen párhuzamba nem helyezhető azzal, melynek bekeblezése a telekkönyvi rendelet szabályai szerint történt és melynek közokirat és magánokirat egyiránt szolgálhat alapjául. Tehát valamint a végrehajtási zálogjog bekeblezése vagy az egyszerű zálogjognak végrehajtási zálogjog erejére emelése csak közokirat alapján történhet: ugy az ily zálogjog törlésének is csak közokirat lehet az alapja. 2. Az 1881 : LX. t.-c. 144. §-a értelmében ingatlanra a végrehajtási árverésnek elrendelése s általában a hitelező kielégítésére vezető további végrehajtási lépések megtétele feltételezi azt, hogy a végrehajtási zálogjog az illető ingatlanra bekeblezve, illetőleg a végrehajtási jog arra feljegyezve legyen. Ha tehát a jog időközben kitörültetett, ezzel a további végrehajtási lépések útja el van vágva ; és e szerint magánokirat produkálása által meg lehetne akadályozni a végrehajtás menetét, holott az 1881 : LX. t.-cikk 30 §-a szerint a végrehajtás megszüntetésére e végből indított per utján kieszközölt és ezt tüzetesen kijelentő Ítélet szükséges, sőt a 28. §. szerint az árverés foganatosítására szintén csak köziratok bírnak halasztó hatálylyal. 3. Az 1881 : LX. t.-cikk 41. §-a szerint a végett, hogy a végrehajtást szenvedő a végrehajtás folytatása ellen minden körülmények között védve legyen, kell hogy a marasztalt fél a marasztalási összeg kifizetését a perbíróság közbenjöttével teljesítse. Erre tehát közhitelességű cselekvény szükséges és e szerint visszás dolog volna megengedni, hogy ugyanazt az eredményt, a végrehajtás megszüntetését magánokirat alapján lehessen kieszközölni. 4. Magánokirat alapján elrendelvén a végrehajtási zálogjog kitörlését eszközt nyújtanánk arra, hogy a hitelezők kielégítése s az ingatlanra szerzett végrehajtási zálogjog érvényesítése a legkönnyebb szerrel megakadályoztassák, az erre szolgáló, különben is számos eszközt még egygyel és pedig igen hathatóssal szaporij tanók, a mennyiben hamis magánokirat alapján ki lehetne eszközölni a végrehajtási zálogjog kitörlését és az ellen felfolyamodás utján sem lehetne orvoslást találni, tudva lévén, hogy a bejegyzés J alapjául szolgáló okirat valódisága felfolyamodás utján a felsőbb i bíróságnál megvizsgálás tárgyát nem képezi. Még egy indokot is hallottam felhozni, mely azonban nyilván ! tévedésen alapszik, azt t. i. hogy végrehajtási zálogjog bekeblezésére vonatkozólag a telekk. rend. 148. §-a szerinti kitörlési pernek helye nem lévén, a végrehajtási zálogjognak hamis okirat alapján történt kitörlése ily perrel sem volna megtámadható. Az indok téves, mert hiszen ily esetben nem a végrehajtásilag bekeblezett zálogjog kitörlésére irányzott perről, hanem a telekkönyvi kérvény fi ilytán történt törlés bekeblezésének mint érvénytelennek kitörlése iránti perről van szó, ily per pedig törvény és törvényes gyakorlat szerint minden akadály nélkül megindítható. A felsorolt nyomós érvek dacára azt tartom, hogy a királyi itélő tábla nem helyes uton jár, ínidőn a bírói gyakorlatban általánosítani akarja azt a szabály^, hogy végrehajtási zálogjog telekkönyvi kitörlésének magánokirat alapján helye ne legyen. A végrehajtási zálogjog telekkönyvi kitörlésének módja s feltételei a végrehajtási törvényben külön szabályozva nem lévén, kétségtelen, hogy az ily kitörlésre a telekk. rend. általános szabályai alkalmazandók. A telekkönyvi rendelet pedig sehol sem tesz a közokirat és magánokirat között oly különbséget, hogy a bekeblezésnek vagy az előjegyzésnek valamely nemét csak közokirat alapján engedné meg, magánokirat alapján pedig nem.