A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 30. szám - Magyar könyvkereskedelmi szokásjog

251 í\ JOG. A 16. §. eseteire ugyanis teljesen ráillik, sut annak szükségszerű kiegészítését képezi ezen bekezdés, a mennyiben a 16. §. rendelkezései szerint a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzéséhez csakugyan szükséges egyebek között az is, hogy a telekkönyvi tulajdonos a szerkesztő-bizottság által szabályszerűen idéztessék. Azt hiszem ugyan, hogy a törvényt alkalmazni hivatott közegek szükségszerííleg ugyan igy értelmezendik az 53. §. 2-ik bekezdését, de miután, mint kiemeltem, ép ezen kivételes intézkedések körül számos közeg felelőssége érzetében szigorúan a törvény betűihez fog ragaszkodni és igy új meg új felfolyamodásokra okot szolgáltatni; célszerű volna, ha a törvény végrehajtása tárgyában kibocsátandó rendeletek egyikében ezen tollhibára rámutattatirék és a törvényhozás utólagos jóváhagyása mellett ezen §. authentice magyaráztatnék. Magyar könyvkereskedelmi szokásjog." (Usance-Codex.) Összeállította: BENKÜ GYULA könyvkereskedő. I. Általános intézkedések. 1. A mennyiben a magyar kereskedelmi törvény a könyvkereskedelmi üzem tekintetében nem intézkedik, avagy külön megállapodások nem történtek, az üzleti összeköttetés a magyar könyvkereskedelem tagjai közt az alant következő elvek és szabályok szerint gyakoroltatik. 2. §. Magyar könyvkereskedőnek azon önálló cégtulajdonos tekintetik, a ki a »Magyar könyvkereskedők orsz. egyleté«-nck tagja s magát az egylet alapszabályainak alávetette. Mind ez egyleti tagokra nézve a jelen szabályok intézkedései is kötelezők. 3. A könyvkereskedői üzem háromféle és pedig: 1. a kiadói, 2. az elárusítói, 3. a bizományosi. A kiadó könyvek és egyéb irodalmi vállalatok kiadását saját vagy idegen számlára d)izományi kiadóság) űzi; az e 1 árusít ó, (sortimenter) a kiadó kiadványait a maga s aj át számlájára terjeszti; a bizományos vidéki kiadók, vagy kereskedők megbízottja a budapesti piacon. 4. §. Kiadó és elárusító egymással közvetve vagy közvetlenül közlekednek. A közvetett közlekedésnél a közvetítő harmadik személy lép az elárúsitó helyébe, mig a közvetítő és megbízója közt való viszony az általános szokásokon kivül, még külön magánmegállapodások által szabályoztatik. II. Kiadó és elárusító. a) Folyó számla és készfizetési üzlet. 5. §. A könyvkereskedelmi közlekedés a kiadó és elárúsitó közt évi hitel vagy készfizetés alapján történik. 6. Az üzleti összeköttetés tényleg megtörtént a) ha a kiadó az elárúsitótól megrendelést kapott s azt évi hitelre, vagy készfizetés mellett elintézte ; b) ha az elárusító a kiadónak egy oly küldeményét, melyet meg nem rendelt, elfogadta, a nélkül, hogy az ellen azonnal felszólalt volna. Mindkét esetben, mindkét félre alkalmazást nyernek a jelen szabályok határozatai. 7. §. A készfizetési üzlet alapja az ilyenre szóló megrendelés. Kivételnek csak előleges megegyezés esetében van belye. A készfizetés mellett való rendelések eszközlését a kiadó egy kartársával szemben sem tagadhatja meg, sem a szokásos százalék leszámítását. Kiadók, kik egyszersmind elárusítók is, nem tagadhatják meg valamely cikk könyvárusi kiszolgáltatását, ha azt maguk a közönségnek még árulják. * A könyvkereskedői üzem sok tekintetben annyira eltér a rendes kereskedőitől; szokásai, melyeket évtizedek, hogy ne mondjuk századok gyakoilala megállapított, oly sajátságosak, hogy érdekesnek tartjuk azokat a fenti összeállításban, melyet magyar könyvkereskedelmünk egyik tehetségesb tagja öntött rendszerbe — a jogász közönséggel megismertetni. Tény, hogy könyvárusi perekben a felet képviselő ügyvéd, vagy az itélő biró csaknem mindig teljesen tájékozatlanul áll szemközt ama jogi elvekkel, melyeken a könyvkereskedői üzem felépült. Ez összeállítás tehát ha egyebet nem, egy kis világosságot hoz ama homályba, mely e téren nálunk még mindeddig uralkodik. E szempontból helyén valónak találtuk a könyvkereskedelmi jog szokások közzétételét. A szerkesztőség. | b) Folyó számla. 8. §. A magyar könyvkereskedelem számlája január hó 1-ével kezdődik és' december 3l-vel záródik. Kiegyenlítése a számla lezárását követő március -'íl-én történik. 9. g. Egy év folyó számlájára mindazon küldemények tar1 toznak, melyeket a kiadó a naptári éven belől kiszolgáltatott s a melyekről feltehető, hogy e határidőn belől a kiadó vagy annak bizományosa részéről továbittattak. 10. §. A folyó számla küldeményei lehetnek: a) uj donságiak, b) bizománybeliek, c) vételiek, d) folytatások. c) Ujdonsági és bizományi küldemények. 11. §. Ujdonsági küldemények, vagy egyszer s mindenkorra szóló, egyszeri nyilatkozat alapján, vagy esetről-esetre történő megrendelés folytán eszközöltetnek. Egyszer s mindenkorra szóló megbízásnak tekintendő az is, ha az elárusító a megrendelés nélkül kapott küldeményt elfogadja s annak vétele után ki nem jelenti, hogy »megbizás nélkül* [ újdonságokat nem kiván. 12. §. Újdonságok alatt értetnek új, eddig meg nem jelent könyvek; megjelent könyvek újra nyomatott kiadásai s valamely megindult mű folytatásai, a mennyiben e folytatások önálló egészet képeznek. 13. §. Ha a fenti értelemben (U. vett megbízások egyike sem forog fenn, vagy ha kiderül, hogy a küldött újdonság a 12. §-ban megállapított elvek szerintiiem az, ez esetben az elárusítónak jogában áll az ellen felszólalni s ha a kérdéses küldemény fél kilónál nehezebb, annak hozatali költségeinek megtérítését a kiadótól követelni. 14. §. Bizománybeli küldemények alatt (10. §. b.)^ régibb, legalább is újdonságilag már előbb szétküldött cikkek értetnek, ha azok visszaküldhetési engedélylyel küldetnek. 15. §. Az újdonsági és bizománybeli küldemények tartalma az elárúsitónak a leszámolási határidőig (8. §.) korlátlan rendelkezésére áll, de ekkor köteles azokról visszaküldés, disponálás (43. §.) vagy kifizetés által beszámolni. 10. ij. Az elárusító azon joga, hogy az újdonsági és bizománybeü küldeményekről csak a szokásos leszámolási időközben tartozik leszámolni, kiterjed a kiadónak kiadványi, bizományi és raktár (sortiment) cikkeire. Csakis a kiadó előleges kikötése esetében lehet eltérés e szabályoktól. 17. §. A »folytatásul« tett megrendelés vételes természetű. (Folytatása következik.^ Nyilt kérdések és feleletek. i. Köteles rész megsértése ajándékozás által. Ha egy atya — mondjuk A. — az ajándékozáskor meg levő vagyonának több mint felét egyik gyermekének E.-nck ajándékozza, később a megmaradt, s a felénél már kevesebb vagyonból másik gyermekének C-nek ismét ajándékoz valamit, kérdés, a szükség-örökösök D. és E. ki ellen tartoznak fellépni köteles részük kiegészítése végett ? Az előbb, vagy a később megajándékozott elleu-e? (Zárjel között legyen mondva, a szóban forgó esetnél 1). és E. a később megajándékozott C. ellen nem szándékoznak igényeiket érvényesíteni, mert az maga is örökös lévén, az ajándékozás által nem sokkal kapott többet, mint a mi öt úgy is megillette volna.) Minthogy a jelen esetre alkalmazható döntvényt nem sikerült találnom, s minthogy Zlinszkynek a magyar magánjogról irt remek művében is csak az ő nézetének kifejezése nyilvánul a 729-ik lapon: rendkívül lekötelezne azon igen tisztelt kartársam (különösen szerencsésnek érezném pedig magam, ha kérdésemre a mélyen tisztelt s erre legilletékesebb bírói karból nyerhetnék felvilágosítást), ki szives lenne akár döntvény, akár analóg ügyben nyert tapasztalatai által útbaigazítást adni. Dr. P. /:". Orosházán. II. I. Lehet-e valamely úrbéri birtoktest kiegészítő részét képező, de még nem telekkönyvezett részletre nézve a tulajdonjogi átruházást telekkönyvileg feljegyeztetni és ha igen, a tkvi rts. vagy ezt | kiegészítő rendeletek melyik szakasza alapján?