A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 30. szám - A gyakorlati birói vizsga kérdéséhez

Hetedik évfolyam. 30. szám. Budapest, 1888. július 22. Szerkesztőség: V. Umlolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V. líndolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnák. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) AZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÍPYlSELElÍRE, A MAGYAR ÜGYÉI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS. — Dr. STILLER MOR. ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: helyben vagy vidékre bér mentve küldve : egész évre 6 fit - kr. fél » . 3 » - . negyed » . 1 » 50 » Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalvány nyal kiil dendök. TARTALOM : A gyakorlati birói vizsga kérdéséhez. Irta : dr. T e r s á n c z k y Gyula, ügyvéd Nagy-Kanizsán. — A zálogjogi elsőbbség kérdéséhez. Irta : Tetro József, miskolci ügyvéd — A belügyminister és a honosítás. (Dr, F.) — A telekkönyvi betétekről szóló törvény Ifi., 18 és f>3. §-aihoz. Irta: dr. Sichermann Bernát kassai ügyvéd. — Magyar könyvkereskedelmi szokásjog. Közli : B e n k ö Gyula könyvkereskedő Budapesten. — Nyilt kérdések és feleletek (I. Köteles rész megsértése ajándékozás által. Irta : dr. P. E. Orosháza. II. Irta : dr. S. E. Pozsony ) — Sérelem. (Az igényperek visszásságai. Irta : I n c z e József, kolozsvári ügyvéd. Valami a kolozsvár-városi kir. járásbíróságról. Irta : M. N é m a Ede ) — Irodalom. — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Szerkesztőségi üzenetek. MELLÉKLET: Jogoetek tára. Felsöbhósági határozatok és döntvények. Kivonat a »Budapesti Közlöny -bői. (Csődök. — Pályázatok.) -A ,,*Jog Törvénytára" t. előfizetői jelen számunkhoz mellékelve veszik a folyó éuitóruények 14. és 15. ivét^Cj— 237.1.) Az esetleges reklamációkat kérjük 8 napon belül hozzánk intézni. , A gyakorlati birói vizsga kérdéséhez. C" Irta; Dr. TERSÁNCZKY GYULA ügyvéd Nagy-Kanizsán. Figyelemmel kisértem »A Jog« utóbbi számaiban Nagy Ferenc kartárs ur által a gyakorlati birói vizsga eltörléséne!-: kérdésével provocalt toll-harczot. Nagy kartárs ur e vizsgát — ugy látszik - merőben sértett egyéni érdekből tartja eltörlendőnek és nézetem szerint nem foglalkozott tárgyilagosan a kérdéssel. Tárgyhoz szólóbban foglalkozott már azután e kérdéssel Kovács Béla kir. aljárásbiró ur, ki Nagy kartárs úrral szemben a gyakorlati birói vizsgát továbbra is fentarthatónak véleményezi azon indokból, mert a képességet nem biztosítja mindenkor a képzettség. Nagyon tárgyilagosan és szépen szólott a kérdéshez Csanády István járásbiró ur, midőn azt mondta »kellő jogi qualificatiót jogállamban követelni kell nem csak az ügyvédtől és közjegyzőtől, de a bírótól is; mert csak akkor mozdíthatja elő az igazságszolgáltatás jól felfogott érdekét, ha munkakedv, szorgalom, jog és kötelességérzet mellett kellő képességgel is bir«, mihez nézete szerint a magasabb qualificatio több garantiát nyújt. »Nemo<' tapasztalja a bírói és ügyvédi kar közti disharmoniát, de ennek indokát nem annyira a qualificatio közti különbségben, mint inkább azon hatalomban leli föl, melyet hiányos törvényeink deponálnak a birói kezekbe, a mennyiben biráinknak módjukban áll gratiákat osztogatni, ezzel a tettképesebbeket lekenyerezik maguk iránt, a selejtesebb elemeket pedig csúszás-mászásra, kézcsókra kényszeritik s igy a magasabb qualificatio hódol, bókol a csekélyebbnek, hódol, bókol a hatalomnak. Végül A b r u d á 11 István aljárásbiró ur épen semmi különbséget nem észlel az ügyvédi és birói qualificatio közt, sőt a mennyiben a birói állásra aspiráló újabb nemzedék képessége fölött merőben birákból alakított bizottság hoz Ítéletet, a birói oklevelet — úgyszólván — az ügyvédi fölé helyezi a birói állásban, csupán csak a gyakorlati időtartamot véleményezi 1 évvel meghosszabbítani. Ezekben összegezvén »A Jog«-ban általam olvasottakat; de mert az eddigiekkel nem látom a kérdést teljesen tisztázva, saját tapasztalataim alapján én is hozzá kívánok szólani a kérdéshez, másra bizom nyilvánitandott véleményem bírálatát s e helyen csupán csak azt kívánom még felemlíteni, hogy a minő meleg érdeklődéssel viseltetem a száraz kérdés iránt, ép annyira elfogulatlan óhajtanék lenni véleményemben s ne méltóztassék senkinek nekem többet imputálni, mint mennyit maguk a száraz szavak tartalmaznak, a sorok közt olvasni ii in engedek, nem célozok senkire és semmire. »Nemo« urnák tökéletes igaza van, hogy a birói és ügyvédi kar közt annyi évszázadon át fentállott minden izében áldásos hatású harmónia nagy mértékben lazul s ha ez igy folytatódik, nincs kizárva annak lehetősége, hogy történelmünk az utókor részére egy második Dózsa-féle lázadást tár fel, mikor az elkeseredett nép gyilokkal kezében rontott az igazságszolgáltatás gyülhelyiségeire és én e tekintetben több hatást tulajdonitok a csekély birói qualificatiónak, mint »Nemo ur s nyiltan ki merem mondani, hogy az ügyvédi és a minimalis birói qualificatio nagy befolyással van a jelenlegi ter mészetellenesen fejlődő állapotra. Másként volt ez csak a közel múltban is ; mert mikor én ezelőtt 10 évvel, mint ambitionált fiatal ember gyakorlati birói oklevelemmel első izben pályáztam albirói állásra, az elnök, hogy ne mondjam, kinevetett vakmerőségemért, sőt még kérvényemet is vonakodva fogadta el, kijelentette, hogy az efféle képzettség csak akkor jöhet figyelembe, ha ügyvéd versenytárs nem akad, mind a mellett rokonom lévén az elnök, ugy tudom, hogy a candidáló bizottság első helyen hozott javaslatba, de azért felsőbb helyen mellőzve lettem és egy ügyvéd nyerte el az albirói állást. Ez megtörtént velem azután többször, pedig időközú'leg jogtudorrá is graduáltattam. De a régi jó öreg urak ugy vélekedtek, hogy a birói álláshoz a teljes mérvű qualificatiót csakis az ügyvédi oklevél adja meg, holott én fiatal ember létemre Abrudán István aljárásbiró ur nézetét vallva, praedestináltnak véltem magamat a birói stallumra. Csalódtam! Erre felgerjedt bennem az ügyvédek iránti irigység, fájt lelkemnek ama tudat, hogy az az ügyvéd több ember nálamnál s ha ezen fájás és sértő érzettől áthatva az időben sikerült volna birói állást nyernem, nem tudom, ha képes lettem volna-e emberi gyarlóságomat levetni s ha vájjon képes lettem volna-e birói székemben egy ügyvéddel szemben elfogulatlanul helyet foglalni ? ! Másként van ez ma, ha igaz ?! Mai napság már, ha elÖnyt nem is nyújtanak a birói oklevélnek, de a birói qualificatio idcntificáltatik az ügyvédivel és a kinevezéseknél az előbbi az utóbbinál kevesebb számba nem jő, sőt akadnak egyesek, mint például Abrudán aljárásbiró ur is, ki a birói állásra képesítő bizonyítványt oklevélnek meri nevezni, pedig