A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 29. szám - A rágalom és becsületsértés büntethetetlensége

71 JOG. 247 Sérelme k.*' Az ambuláns ügyvédekről. Annyi különféle vélemény lett közzétéve az ügyvédi rendtartás átdolgozása érdekében, hogy csaknem feleslegesnek tartjuk nagyobb dimensiót adni szakaszai értelmezésének. A mi az ügyvédi rendtartást ismét száraz kötelező szabálylyá teszi az ügyvédre nézve, az kitetszik abból is, hogy az ügyvédek egymás iránti erkölcsi garantiája, felek előtti reputatiója nincs eléggé körülírva és biztosítva. A tapasztalás azt mutatta, hogy sok tekintetben maga az ügyvédi kar is oka a maga bajának, az ügyvédi kamara nem igen szokta figyelemmel kisérni egyes ügyvédek működési körét, pedig hányszor történik, hogy az úgynevezett ambuláns ügyvédek, a kik állandó letelepedési lakhelylyel nem bírnak, hanem egyes városokban a helyett, hogy előbb a helyi viszonyokról és az ügyforgalmakról maguknak kellő felvilágosítást szereznének, letelepednek, az ügyvédi címert kiteszik és azután kezdenek beletekinteni a semmiségbe, a mély sötétségbe. Az önfentartási és megélhetési ösztön erkölcsi érzülete ily viszonyok között egészen elzsibbad, az igazságszolgáltatás eszméjével és céljával meg nem egyező, néha csaknem fatális combiuatiókba keveredik, végre lesz belőle pénzközvetítő és néhány forintért felüheti a hitelsóvárgó és hitel vesztett embereket, a pénzintézeteket pedig indok nélküli tudakozódások és munkákkal zaklatja. Az ügyvédi rendtartásnak mindenesetre intézkedni kellene, hogy az ügyvédek közötti átteleped ések korlátoztas?anak és csak azon esetben kell azt megengedni, ha tiszta kézzel távozhatik, mert legtöbb esetben a közvélemény neheztelő moraja kiséri csaknem mindig a kapufélfiitól búcsút vett fiskálist. A másik eset pedig nézetem szerint, a mi az ügyvédek reputátióját megtámadja és a jogórzetet sérti, az indok nélküli meg hatalmazás visszavonásának jogosultsága. Az emberi szellem független felfogása és akaratképességénél fogva senki sem kényszeríthető arra, hogy jogérzetében s lelki meggyőződéséből származó intézkedéseiben korlátoltassék, de a visszavonás bizonyos tekintetben indokolt legyen, mert sokszor nem a tiszta meggyőződés vezeti a felet a meghatalmazás visszavonására, hanem rábeszélés, az ügyvéd sensalok általi zaklatása a félnek képezi alapját a visszavonásnak. A meghatalmazás indokolatlan visszavonása mindig az ügyvédi kamarának jelentendő lenne be, mely az elégedetlen ügyfelet meghallgatná és ennek folytán az ügyvédet nyilatkozatra hivná fel. A költségek ez alkalommal tisztába hozatnának és az összeszámolás kamarailag történnék meg a lelek között. A mi a legbotránkoztatóbb lelketlenség, az a perek véglegezése után azoknak elvállalása. Nem egyszer történt, hogy a bíróság különféle cikornyás végzéseivel a pert évekig elhúzza, a felek belefáradnak a huzavonásba, sőt az a meggyőződés ver bennük gyökeret, hogy talán a képviselők okozzák a per elhúzását és ily körülmények között a meghatalmazást visszavonják és az új képviselő csaknem a megbotránkozásig magas díjat köt ki magának a per véglegezése esetén ; dacára annak, hogy egyéb dolga nem akad a perben a meghatalmazás visszavonási és bejelentési kérvényénél. Ez a qualifikálhatlan kapzsiság aláássa az ügyvédi kar tekintélyét az által, hogy a lebeszélés rendesen a képviselő erkölcsi élete és képességének bemocskolásával történhetik csak meg. Az ügyvédi rendtartásnak figyelemmel kell lenni arra, hogy az ily visszásságok elő ne forduljanak, mert ez szülőoka a kenyéririgységnek, a mely az ügyvédi kar között az egyenetlenséget hathatósan előmozdítja. Czeisz Máté, szabadni ügyvéd. Vegyesek. Lakonikus Ítélet. A vágujhelyi kir. járásbíróság: S. István 27 éves, evangélikus, földész vádlott a P. János feljelentésében kijelölt lopás vétségében a btk. 331. §. folytán bűnösnek mondatik ki s mint olyan 3 napi fogházbüntetésre Ítéltetik. Indokok: Vádlott elitélése saját beismerésén alapul. Kelt Vágújhelyt, a kir. járásbíróságnál 1887. évi augusztushó 8-án. Ocsovszky Ferenc s. k,, kir. járásbiró. * Ezen rovatban, programmunkhoz hiven, teljes készséggel tért nyilunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlőitekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha kivántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztőség. A XIX. német jogászgyülés ez idén szept. 11., 12. és 13-án Stettin-ben fog tartatni. Tárgyalásra 13 kérdés van kitűzve, melyeknek legnagyobb része a polgári jogba vágnak. Kiváló fontosságú a 11 kérdés, melyben az foglaltatik, vájjon a választások megvizsgálása birói tevékenységnek és igy e^y alkotandó független választási vizsgálóbiróságnak legyen-e tárgya ? Véleményezők dr. S e y d e 1 (München) és dr. J e 11 i n e k (Bécs) egyetemi tanárok. Előadók dr. J a c q u e s bécsi ügyvéd és Franké berlini járásbiró. Lakás miatt B o y e n s stettini ügyvédhez kell fordulni. A budapesti kir. Tábla félévi ügyforgalma. A január hó 1-töl június hó 3ü-ig terjedő félév alatt beérkezett: polgári ügy 35,224, úrbéri 252, büntető 27,371, váltó 4,980, összesen 07,827. Elintéztetett: polgári 34.60G, úrbéri 221, büntető 28,600, váltó 4,969, összesen 6S,45G. A hátralék június 30-án a következő: 21,115, úrbéri 46, büntető 6,382, váltó 3,049, összesen 10,582. Melyek azon kihágások, melyek mezőrendőri kihágás címén a közigazgatási hatóságok által intézendők el és melyeknél a kirótt bírságok a közgazdasági alap javára szállitandók be ? E kérdésben a kitűnően szerkesztett »Magyar Közigazgatása illetékes helyről a következő felvilágosítást kapta, melyet mi is átveszünk : A polgári eljárás alá tartozó mezőrendőri ügyekben az 1877. évi XXII. t.-c. 11. §-ának 4. pontja értelmében — ha tárgyuk a 100 frtnyi összeget meg nem haladja — az idézett törvénycikk határozza meg az illetékességet és eljárást; a 100 frton felüli esetekben pedig a polgári perrendtartás szabályai irányadók. Erdőkben elkövetett kihágásokra nézve az erdőtörvény intézkedik. Egyéb ingatlanokon szándékosan elkövetett károsítások eseteiben a btkv. 127. §-a, esetleg a mennyiben a kár 5 frtot meghalad, a btkv. 421. §-a nyer alkalmazást és igy ez esetekben a birói hatáskörre nézve az 1880. évi XXXVII. t.-c. 40. és 41. §§-ai foglalják magukban az utasítást. Végül a mezőrendőri törvények (1810. évi X. t.-c.) az 1880. évi XXXVII. t.-c. 8. §-a által hatályukban még fentartott intézkedései alá eső kihágások, ugyanezen törvénycikk 40. és 41. §§-ainak egybevetett értelme szerint a kir. járásbíróságokhoz lévén utalva, ezen esetekben a járásbíróságok hatáskörébe utalt vétségekre és kihágásokra vonatkozó eljárási szabályok nyernek alkalmazást. Ez idő szerint csakis azon cselekmények tartoznak a közigazgatási hatóságok elbírálása alá, melyeket valamely miniszteri rendelet, továbbá törvényhatóság, avagy törvényhatósági joggal fel nem ruházott szabad kir. város vagy rendezett tanácscsal bíró város által kiadott, s az 1879 : XL. t.-c. 5. §-a értelmében megerősített szabályrendelet mezőrendöri kihágásnak nyilvánít. Az ilyen kihágásokért kiszabott pénzbüntetések pedig az 1887. évi VIII. t.-c. 2. §-a értelmében a közigazgatási fogházak létesítésére fordítandók, hacsak a vonatkozó miniszteri rendelet vagy szabályrendelet a pénzbüntetés hova fordítására nézve más rendelkezést nem tartalmaz. Megjegyzem egyébiránt, hogy a törvényhozás elé terjesztendő mezőrendöri törvény mindezen kérdésekre nézve világos és kimerítő intézkedéseket fog tartalmazni, melyek az idézett kérdéseket is helyes alapokon fogják megoldani. A külföldön lőtt vadak behozatala és árulása az 1883. évi XX. t.-c. szempontjából kihágást képez-e. E kérdésben a m. kir. belügyminiszter f. évi június 5-én 37,784. sz. alatt kibocsátott körrendeletében következőleg határozott: Kérdés merülvén fel az iránt, vájjon a külföldön lőtt vadak behozatala és árulása az 188-3. évi XX. t.-c. szempontjából mennyiben képez kihágást; tudomás és illető közegeinek megfelelő értesítése végett, ezennel kijelentem, hogy külföldön elejtett oly vadaknak a vadászati jogról szóló törvény 9. §-ában körülirt tilalmi időben való behozatala és árusítása, melyek az országban honosak, tekintet nélkül arra, vájjon külföldön az ott fennálló szabályok szempontjából tilalmazott időben lövettek-e vagy nem, az idézett törvény 31. §-ának hatálya alá eső büntetendő kihágást képez, ellenben oly külföldi vadaknak behozatala és árulása, melyek az országban nem honosak és igy a vadászati jogról szóló törvény rendelkezései által nem érintetnek, tiltott cselekménynek nem minősíthető. Budapesten, 1888. évi junius hó 5-én, a miniszter helyett: Lukács György, államtitkár. Curiai és táblai értesítések. Azon ügyeket, melyekben e rovat alatt egyszer számot adunk, ha még elintézetlenek, figyelemmel kísérjük mindaddig, mig azok elintéztetnek, a mikor is minden további kérdezés nélkül is közöljük az elintézés mikéntjét. Arad. K. F. A f. k. Kacsor P. — Döme J. ügyben a T. f. hó 9-én h, n. a. a felebbezésnek. — Baja. L. Zj. Csapláros M. — Zich H érk.