A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 1. szám - Az ügyvédségről szóló törvényjavaslatnak előadói tervezete

4 A JOG. Vádlottnak ez a cselekménye kétségkívül az önbíráskodás jellegével bír; azonban tekintettel a panaszosnak fentebbi előadására és arra, hogy vádlott a házbér követelése végett s igy nem jogtalanul ment a panaszos által bérelt helyiségbe, nem állapítja meg a magánlak megsértése bűntettének a IS. T. K. 330. fc? ában megjelölt alkatelemét. A bűntett kísérlete alóli felmentés a/, első bírósági indokoláson felül azért hagyatott helyben, mert a mint panaszos maga is beismeri: ruhaszállító kocsija az udvaron levő gyümölcsfának nekiment és azt megsértette s vádlott c miatt akarta panaszost felelősségre vonni, tehát itt is hiányzik a vádba tett bűnkisérlet ismérve. A becsületsértés vétsége miatt a büntetés azért emeltetett, mivel vádlott a becsületsértést három különböző alkalommal követte el s ez által a büntetés súlyosbítása indokolva van. (18,s7. november 3-án 1,338. sz.) A bűnvádi vizsgálatoknál követendő eljárás. A nagykikiiulai kir. törvényszék: A vádlottak ellen megindított eljárás ezen büntető ügyben beszüntette tik. Indokok: A 13. T K. 29U. §-ába ütköző vétségen kívül a halált eredményezett cselekmények iránti büntető ügyekben a bíróság sem a minősítés, sem a bűnösség és büntetés tekintetében nincs kötve a közvádat képviselő kir. ügyész indítványához ; a midőn tehát c kir. törvényszék vádlottak ellen a további eljárást megszünteti, teszi nem pusztán és egyedül azon okból, mert a vádhatóság folyó évi 4,950>. számú indítványában hasonló irányban tett előterjesztést, hanem azért, mert az alibijöket teljes hitelt érdemlőleg igazolt vádlottak határozott tagadásával szemben vádlottak bűnösségének elhatározhatására mi támpontot, de sőt még csak távoli gyanuokokat sem lát fenforogni. Nem nyervén tehát a megejtett előnyomozás rendén igazolást azon ténykörülmény, hogy F. Dusánt vádlottak fosztották meg életétől s a tettesek kiléte kipuhatolható egyáltalán nem lévén : a jelen ügyben megindított bűnvádi eljárást meg kellett szüntetri. (1886. évi szeptember 9-én 2,744. sz.) A budapesti kir. itélö tábla: A kir. törvényszék végzését indokainál fogva helybenhagyja. (1886. évi november hó 30-án 34,352. szám.) A magy. kir. Curia (hivatalból való felülvizsgálat): Mindkél alsóbb bírósági végzés hivatalból féloldalik és az eljárt kir. törvényszék oda utasittatik, hogy a vizsgálatot a következő irányban tovább folytassa. Indokok: A bűnvizsgálat nem jelenti ugyanis csupán a tanuk egyszerű kihallgatását, hanem ellenkezőleg figyelmes, beható, buzgó, erélyes nyomozását és ha lehetséges, felderítését mindannak, a mi akár a büntetendő cselekmény megállapítására, akár a bűnösség vagy bűntelenség tekintetében mint értékkel bíró mozzanat felmerül, vagy kinyomozható, s a mi a vizsgáló bíró észleleteinek és további céltudatos tevékenységének alkalmas tárgyául mutatkozhatik. E te kintetben a lefolyt vizsgálat nem felelt meg a követelményeknek. Mert kétségtelen lévén, hogy egy ember megöletett és kétségtelen lévén, hogy a megölt ember társaságában, a megölés vagy legalább is a megtámadás percében több személy volt és ezek jelenlétüket nem is tagadván : a tettes kiderítésére annyi és oly erős eleme volt a vizsgalatnak, hogy ily körülmények között, azon helyzetnek, hogy a tettes vagy a tettesek, ennek dacára sem állapithatók meg, a nyomozással és a vizsgálattal megbízott közegek hivatásérzetét fokozottan serkentenie kell. Sz. Láza, F. Gyurca, I. Dusán és Cs. Dusán azon állítása ugyanis, hogy ők, ámbár a tettesek egyike Sz. Lázának közvetlen közelről szemébe nézett, sem azt, sem annak társait nem ismerték fel : nem volt alkalmas arra, hogy a vizsgálatnak ezen állításban \aló megnyugvását igazolja, s hogy azon legnagyobb fontosságú mozzanatnak, mely ezen körülménytől függ, egyszerű elejtését vonja maga után. Mert legalább is nagyon kétségesnek mutatkozik, hogy azok, a kik magukkal szemközt látták a közvetlen közelükben volt támadók egyikét, a kik látták hogy ez egyiküknek szemébe nézett, teljesen tájékozatlanok legyenek az iránt, ki lett legyen az, a ki társuk szemébe nézett. De Sz. Lázára vonatkozólag, a ki a szemébe nézést oly közvetlen közelről látta, egyáltalán nem fogadható megnyugvással a fel nem ismerést magában foglaló állítása. A nevezett tanuk a sötétséget hozván fel indokul: számtalan módja volt és van a vizsgáló bírónak, az ugyanazon időben az utcán volt egyének kihallgatásából megállapítani: vájjon valóran oly nagy volt-e a sötétség, hogy az ember a közvetlen közelében volt személyt vagy tárgyat nem ismerhette volna fel ? Es habár nincs megengedve, akár a tanuk, akár a vádlott ellen Nyomatott a „Pesti könyvnyomda-rész I kényszert gyakorolni: mindazonáltal a mennyiben ily felette fontos körülmény tekintetében igen alapos kételyt ébresztő vallomásuk indokolttá teszi: a vizsgáló biró feladata mindazon körülményekre kiterjeszteni a vizsgálatot, melyek a tanuk tekintetében is a helyes megítélés alapjául szolgálhatnak. Kötelessége lett volna ennélfogva a vizsgálóbírónak esetleg a közigazgatási, illetőleg a rendőri közegek igénybevételével, azon adatokat, körülményeket, indokokat vizsgálni, melyek a tanukra vonatkozólag, különösen ezeknek a kérdéses ügyhöz való viszonyát illetőleg felvilágosítást nyújthatnak és esetleg megfejtéséül szolgálhatnak azon magatartásnak, melyet azok, említett vallomásuk által ezen bűnvádi ügyben elfoglalnak. Ez annál fontosabb kötelessége a vizsgáló bírónak, minthogy az ez irányban elérhető eredmény a legnagyobb valószínűséggel a vizsgálat sikeres továbl) vezetésének fonalát is szolgáltathatja; és mert ama körülmény, hogy egy népes város utcáján, több ember jelenlétében este — és nem éjjel — egy ember agyonveretett: elég fontos arra, hogy a tettesek kiderítése az állam közegeinek legbuzgóbb tevéken) ségét ösztönözze. Figyelmet érdemel és a további vizsgálat egyik eleméül szolgálhat még azon körülmény is, hogy a megöltnek T. Vásza elsőrendű gyanúsítottal haragban lennie kellett, minthogy ezek I rövid idővel azelőtt is összevesztek és összeverekedtek. De kitűnik a rendőrség jelentéséből, hogy F Pája á ineghaltnak bátyja előttük azt a jelentést tette, miszerint öcscsét T. Vásza, T. Arzén és S. Dusán lábtaposásokkal veszélyesen sértették meg és ez alapon le is tartóztatta és bekísérte a csendőrség a nevezetteket és megindult ellenük a vizsgálat; F Pája azonban május 2l-én kihallgattatván (napló 18. szám), arról, hogy csakugyan ö gyanúsította a három megnevezett vádlottat a tettességgel és hogy mi alapon tette azt, nem is nyilatkozott, de a vizsgáló biró által e felett ki sem kérdeztetett. F Obrád — a meghalt apja — megint április 27-én eszközlött első kihallgatásakor azt vallja, hogy azon négy egyén, kik fiának megveretésénél úgymond szemtanuk voltak és kik azt neki tudtára adták, akkor egyszersmind' a négy vádlottat tetteI seknek is megjelelte. Második kihallgatásánál május 25-én megint j nem szól, hanem hivatkozik még két tanura, de hogy mi irányban? az megint nem találtatik a jegyzőkönyvben. Figyelmet érdemel, hogy két tanú egymástól eltéröleg jelöli I meg azon időpontot, melyben ők a F Dusán megveretéséI ről értesítést nyertek, már pedig annak és illetőleg a tett elköveI tése időpontjának a lehetőleg legszigorúbb megállapítása annyival lényegesebb, a mennyiben különösen az együtt volt T. Vásza és S. Dusán alibijének megállapítása a vizsgálatnak jelenlegi stádiuma szerint úgy sem mondathatik egészen tökéletesnek és azon lehetőséget feltétlenül kizárónak, hogy nem-e mégis ők követhették el a bűnös cselekményt éppen akkor, a midőn a Joanovics-féle malomból haza mentek ? Mindezen hézagok és ellentmondások tisztába hozása tekintetében az eddig megejtett vizsgálat mit sem tett; az illető) tanukhoz a szükséges kérdések nem tétettek, azok egymással nem szembesittettek ; sőt a szintén elkerülhetlenül szükséges térrajz sem vétetett fel és a távolságok úgy a Joanovics malmától, mint azon pontoktól, a hol a már két gyanúsított egyén azon este időzött, a tett helyéig és onnét az egyes vádlottak lakásáig nincs megállapítva, valamint azon pontok sem, melyeken az egyes tanuk az egyes vádlottakat azon este látták, főleg pedig azon pont, a hol R. . . . Láza tanú T. Vásza és S. Dusántól állítólag elvált: azért az alsóbb bíróságoknak megszüntetési végzéseit fel kellett oldani és a vizsgálatnak minden tekintetbeni szabályszerű kipótoltatását, illetőleg az erélyes nyomozásnak megejtését el kellett rendelni. (1887. szeptember 1-éu 590. sz.) Kivonat a Budapesti Közlöny-bői. Csődök: Vincze Ádám c. szabadkai tszék, bej. jan. 7, félsz, jan. 29, csb. Olsavszky Jenő, tmg. dr. Dembitz Lajos. — Tanb Károly e., budapesti keresk. és váltó tszék, bej. jan. 31, félsz. feb. 22, csb. üubla Ferenc, tmg. Tomka Jenő. — S. ISöhmerwald e., besztercei tszék, bej. febr. 16, félsz. márc. 5, csb. Tamás Károly, tmg. Manu Gábor. — Kaízer LeopOld e , uj-gradiskai tszék, bej. jan. 9, id. csődgondnok Striskovics György,. Pályázatok: A pestvidéki jrbságnál di{jas joggyakornoki áll. — A módosi jrbságnál albirói áll. jan. 4-ig. — A girálti jrbságnál járásbirói áll. jan. 4-ig. — A vingai jrbságnál aljárásbirói áll. jan. 5-ig. — A teregovai járásbíróságnál aljegyzői áll. jan. 6-ig. — Az erzsébetvárosi tszéknél b i r ó i áll. jan. ü-ig. — Az oraviczabányai jrbságnál albiró áll. jan. 6-ig. — A brassói jrbságnál díjas jogyak o r n o k i áll. jan. 20-ig. vény-társaság"-nál. (Hold-utcza 7. szám.)