A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 26. szám - A vevőnek az árúminőség hiányolásából keletkező jogigényei és azok érvényesitési módjáról. Ötödik közlemény

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a -Jog« 26. számához. Budapest, 1888. június 24-én. Köztörvényi ügyekben. Ügyvéd által bírósághoz intézett beadványban használt sértő kifejezésért pénzbirsággal való fenyítése nem tartozik a per bíróágának, hanem az ügyvéd fegyelmi bíróságának hatásköréhez. Az ípolysági kir. törvényszék; (1886. szeptember 13-án, 4.702/86. sz. a.) Lipcsei Soma ügyvéd által képviselt L. József felperesnek. Luka Pál ügyvéd által védett Sch István és Sch. Terézia alperesek elleni tulajdonjog előjegyzésének igazolása s járulékai iránti perében itélt stb. és az előjegyzett tulajdonjog felperes javára bekebelezendő. L. Soma ügyvéd a periratokban alperesek irányában használt sértő kifejezések miatt az 1874. évi XXX1Y. L-c. 67. §-a alkalmazása mellett 10 frt pénzbüntetés fizetésére köteleztetik s a jelen itélet az ügyvédi kamarával közöltetni rendeltetik. Indokok: Tekintve, miként alperesek beismerték, hogy felperes a szobbi 35. sz. telekjegyzőkönyvben I. 3—6. sorszám alatt felvett birtoknak azon fele részét, mely néhai atyjuk Sch. János után B. 10. sorszám alatt bejegyzés szerint reájuk háramlott és 1/i urb. telket tesz ki, nevezett atyjuktól megvette és annak vételárát ki is fizette; elismerték egyszersmind, az előjegyzés alapjául szolgált felperes mint vevő, alperesek jogelőde mint eladó között létrejött adásvevési szerződés valódiságát is, sőt azt is, hogy azóta felperes a megvett 1/i telek tényleges birtokában is van, ennélfogva a keresetbeli előjegyzést igazoltnak kimondani és felperest a telekkvrts 100. §-a értelmében annak bekebelezésére feljogosítani kellett. A budapesti kir. itélö tábla: (1887. szeptember 3-án, 5,922/87. tk.) Az elsöbiróság Ítéletét indokaiból helybenhagyja. A m. kir. Curia: (1888. május 9-én, 7,963/87. p. sz. a.) Mindkét alsóbiróság Ítéletének azon része, mely szerint felperesi ügyvédre a sértő kifejezések használata miatt pénzbírság szabatott ki, hivatalból megsemmisíttetik, mert az 1887. évi XXVIII. törvénycikk 3. §-a értelmében az ügyvédnek pénzbirsággal fenyítése nem tartozik a per bíróságának, hanem az ügyvéd fegyelmi bíróságának hatáskörébe, e szerint tekintettel az idézett törvénycikk 5. §-a rendelkezésére a másodbiróság határozata hozatalakor rnár nem volt jogosítva a büntetésre, hanem a mennyiben az 1887. évi XXVIII. t.-c. 3 §-ában jelzett fegyelmi vétség jelenségeit látta fenforogni, csak az iránt intézkedhetett, hogy a sértést tartalmazó iratok az ügyvéd illetékes fegyelmi bíróságához áttétessenek. X végrehajtásilag lefoglalt bérösszegek beszedésére felhatalmazott zárgondnok jogosítva van a bérösszegeket per utján is behajtani. A budapesti VI. ker. kir. járásbíróság (1887. augusztus 9-én 15,842/'p. 1887.): Sámuel Lázár ügyvéd által képviselt B. Marczel, mint néhai B. F.-féle hagyaték végrehajtási tömege zárgondnokának, felperesnek, Berezeli Antal ügyvéd által védett B. fózset alperes elleni 1,000 frt s jár. iránti perében itélt. Felperes perelhetősége megállapíttatik, a kereseti összeg érdemében határozat nem hozatik. Indokok: Felperes azon kérelmétől, hogy alperes a kereseti összegben marasztaltassék, elállott, e tekintetben tehát határozat nem "hozathatott. Felperes perelhetősége a B. a. végzés alapján állapíttatott meg, minthogy ezen végzés szerint a bérösszegek beszerzésere felhatalmaztatott. A budapesti kir. itélő tábla (1887. okt. 3-án 27,015/p. 556.): az elsöbiróság Ítéletét megváltoztatja, a felperest keresetével elutasítja. I n d o k o k : A keresethez B. alatt csatolt végzéssel B. Marczel a végrehajtásilag lefoglalt bérjövedelem beszedésére zárgondnokká neveztetett ki, de nem bízatott meg a bérjövedelemnek per utján is behajtásával. Ez okból felperest kereshetőségi jog hiánva miatt elutasítani kellett. A m. kir. Curia (1888. június hó 8-án 1,026/p. 1888.): A másodbiróság Ítélete megváltoztatik és az első biróság Ítélete az abban foglalt indokokból helybenhagyatik. A gyermek nyomorúságra jutott szülőjét eltartani köteles. A tartásdíj összegének megállapítására azonban az 1877 : XXII. t.-c. 113. §-a szerint nem a törvényszék, hanem a gyámhatóság illetékes. A karczagi kir. járásbíróság (1887. november 3-án 2,170/p. 1887.) Molnár János ügyvéd által képviselt Sz. János felperesnek Cs. Anna alperes ellen? 120 frt tartásdíj s jár. iránti perében itélt: Felperes keresetével elutasittatik stb. Indokol; : Mert felperes vagyonságait önként engedvén át tulajdoni és haszs nálati joggal kiskorú fia részére: ezen vagyonok jövedelmébőli részesülést bármiféle címen is, jog szerint nem igényelhet. Tartásdíj fizetésére pedig a nő férje részére éppen nem kötelezhető. Miért is felperes keresetével elutasítandó volt. A budapesti kir. Ítélőtábla (1888. január 12-én) az elsöbiróság Ítéletét helybenhagyja. Indokok: A karcagvárosi árvaszéknek 758/a. ü. 1886. sz., felperes részéről nem kifogásolt átiratából kitűnik, miszerint alperes felperest pazarlás miatt az árvaszéknél bepanaszolta, minek folytán akként egyeztek ki, hogy felperes, javainak egy részét tulajdonaként megtartván, másik részét fia kiskorú Sz. János javára tulajdonjogilag átengedte s az telekkönyvileg is a kiskorú nevére Íratott; de kitűnik az emiitett átiratból alperes • által is felhozott ama körülmény is, hogy felperes a maga részére megtartott vagyont elprédálta, miért is a már egyszer egyezségileg felosztott vagyonból alperestől ismét egy részt, illetve tartásdíjat követelni jogosítva, nem lévén, a felperest keresetével elutasító elsőbirósági itélet ezen indokoknál fogva helybenhagyandó volt. A m. kir. Curia (1888. május 17-én 2,260/p. 1888.): Tekintve, hogy a törvényes családi jogviszonyból, mely által a szülök jogai és kötelezettségei megállapittatnak, következik azon viszonos kötelezettség is, hogy a gyermek nyomorúságra jutott szülőjét eltartsa; tekintve, hogy az 1877. évi 22. t.-c. 11. §a szerint is a szülők és nagyszülők azon jogára nézve, hogy gyermekeiktől tartást követelhessenek, a fennálló jogszabályok érintetlenül maradtak, azonban ugyané törvényszakasz intézkedésénél fogva a kiskorú gyermek vagy unoka részéről a szülő, vagy esetleg nagyszülő részére is viszont fizetendő tartási összeget a gyámhatóság állapítja meg: mindkét alsóbiróság ítélete akként változtatik meg, hogy alperes felperes eltartására köteleztetik, azonban a tartásdíj megállapítása végett felperes igényével az lletékes gyámhatósághoz utasittatik. Kereskedelmi, csőd" és váltóügyekben. Boszhiszemüség vélelme, a forgatóval fennálló házastársi viszonyból folyólag. A budapesti kir. keresk. és Táltótörvényszék (1887. május 31-én 2,267/1887.): Rosenberg Gyula ügyvéd által képviselt O. Dávid felperesnek dr. Dobjár Adolf alperes elleni 100 frt s jár. iránti perében itélt: Az 1886. dec. 20-án 6,196. sz. a. kelt somm. végzés hatályon kivül helyezése mellett felperes keresetével elutasittatik. Indokok: Tekintve, hogy alperes a B. a. szállítólevéllel igazolta, hogy az O. és társa cégtől, a kibocsátótól az A. a. megrendelési jegy szerint vásárolt árúk vételárát nevezett cég 100 frtnyi összegben utánvételezte, tekintve továbbá, hogy a kereseti váltó összege a B. a. szállítólevél összegével teljesen összevág és ekkép a két okmány közti összefüggés támogattatik, s tekintve, hogy felperes alperesnek azon állítását, hogy a B. a. szállítólevél tanúsága szerint O. és társa cég által utánvételezett összeg jelenleg is rendőri letétben van, nem tagadta: tekintve hogy a fenforgó körülményeknél fogva felperes annak kimutatása nélkül, hogy a kereseti váltó és a B. a. szállítólevél egymással össze nem függő különálló ügyletre vonatkozik, jóhiszemű harmadik váltóbirtokosnak nem tartható, mert O. Regina tanú, az O. és társa cég egyik tagjának kijelentése szerint, felperes peki törvényes férje s mert St. Lipót tanúnak vallomásából is felperes és nevezett cég közti oly viszonyra következtethető, mely felperes jóhiszeműségét kizárja : tekintve végül, hogy alperes a B. al.