A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 24. szám - Kritikai szemelvények az öröklési jogról szóló törvényjavaslatból. 9. r

94 A JOG. utáu feltalált és nem leltározott hagyatéki vagyonnak a leltárban leendő felvétele végett rendes keresettel léphetni fel, a mely rendén a perrendszerü bizonyítékokat amúgy is fel lehet használni s végül miután a kihallgatott tanuk a felperes állítását megdöntik és vallomásuk szerint, hogy örökhagyónak készpénze lett volna, tudomással nem birnak, söt örökhagyó a hozzáintézett kérdésre kitéröleg is felelt volna, mindezeknél fogva felperes keresetével elutasítandó volt. A budapesti kir. ítélőtábla: Az clsöb. idézett keletű és számú Ítélete megváltoztatásával, alperes köteles az elsöb. által kitűzendő határnapon felfedezni, hogy férje P. J. elhalálozásakor annak hagyatékában mily összegű készpénz maradt és bemondása valóságát esküvel megerősíteni, különben valónak fog tartatni, hogy férje P. J. hagyatékából kezei között 3,0i)0 frt készpénz maradt meg. Indokok: Alperes nem vonta kétségbe, hogy férje P. |. elhalálozásakor egyedül volt jelen, miből következik, hogy a hagyatékában talált tárgyak azon időpontban alperes kezei között maradtak, tehát ha felperesnek kételyei vannak, ha vaijon atyja P. J. hagyatékában volt készpénz elhalálozása időpontjában egyedül jelen volt alperes által nem titkoltatott el, jogosítva van alperest a felfedező eskü letételére köteleztetni, a miben nem gátolhatja a már létesített osztály, minthogy a feldező eskü iránti kereset nemcsak az osztály előtt, hanem az elévülési határidőn belől bármikor folyamatba tehető. Az eskü le nem tétele esetében az eskü tárgya azért állapíttatott meg 3,000 frtban, mivel felperes előadása szerint az állítólag eltitkolt készpénz 3 — 4,000 forintot tészeo. A magvyur kir. Caria: A másodb. ítélete indokaiból helybenhagyatik. (1888. január 26-án 6,818/87. sz.) 1 személyes megjelenés elmulasztásával a perr. 83. íjában összekötött Joghátrányok nem érvényesíthetők, midöu felperes személyes megjelenésre, nem a tárgyalásnál felmerült szükségi okokból, hanem az ellenfél kívánatára lett megidézve. Michnay Bertalan ügyvéd képviseletében H. Mór — Kossuth Adám által képviselt G. Ignác ellen 253 frt iránt a szikszói jbiróságnál sommás keresetet indított, melyre nézve az elsőbiróság felperest elutasította s a perköltségben elmarasztalta : mert személyes megjelenésre idéztetvén, ennek eleget nem tett. (Perr. 83. §.) A kir. tábla ez Ítéletet feloldotta s utasította a bíróságot, hogy a kereset tárgyában tartson a felekkel szabályszerű tárgyalást ; mert a kereset tárgyában tárgyalás nem tartatván, nem volt megítélhető, hogy forog-e fenn oly fontos ok. mely miatt felperes az 1868: LIV. t.-c. 83. §-a értelmében a kereset tárgyalására személyesen megidézendő volt volna s igy, miként az idéző végzésből kitűnik, felperes csak ügyvédjének és alperesnek kívánsága folytán lett személyesen megidézve ; az ily okból történt személyes megidéztetés pedig a személyesen meg nem jelent félre nézve nem vonhatja maga után a fenjelölt törvényben a megjelenés elmulasztása esetére meghatározott jogkövetkezményt. (1888. febr. 74. 25,268. sz. a.) Kereskedelmi, csőd- és váltóügyekben. Kidön kielégítésre jogosított bérkövetelés a csődtömeg ellen bejelentetvén és perre utasíttatván, nem tehető perfiiggőségi kifogás, ha bejelentő követelésének egy részét a törvény rendes útján érvényesiti. A h.-m.-vásárhelyi kir. járásbíróság' (1886. november 9-én 3,896/p. 86.): V. Károly felperesnek Juhász Andor tömeggondnok ügyvéd alperes elleni 100 frt és jár. iránti perében itélt: alperes köteles a kereseti tőkét s jár. megfizetni. Indokok: Felperes keresetének jogalapja a tárgyalás során perrendszerüleg beigazoltatott; alperesi azon kifogás pedig, hogy felperes kereseti igényét a csődbíróságnál is érvényesiti, felperesi tagadással szemben nem igazolta, mert az általa NB. a. becsatolt okirat ép felperes állítását támogatja, állítván, hogy felperes a csődbíróságnál megtámadott igényének érvényesítésére keresetet nem adott be, miért is keresetének helyt adni, alperest az 1881 : LIX. t.-c. 37. §-a a) pontja alapján a felebbezésre való tekintet nélkül, a követelt bér fizetésére kötelezni kellett. A budapesti kir. Ítélőtábla (1887. okt. 19-éu 16,906/p. 87.): az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatja s felperest keresetével elutasítja. Indokok: Felperesnek a csőddel szemben külön kielégítési joga bérleti követelésre nézve az 1881 : LX. t.-c. 72. §-ánál fogva volna érvényesíthető és pedig oly bérleti követelés erejéig, a mely fél évnél nem régibb időből származik, sőt még akkor is a törvényes zálogjoga és a bérelt helyiségben lévő, vagy azokhoz tartozó tárgyakra terjedhetne ki, s csak ilyenekre érvényesíthetné jogát a csődt. 52. és lö2-ik §-a alapján, mint külön kielégítésre iogositott hitelező, minthogy azonban felperes keresete szerint a bérleti követelését 1883. év'i április hó 1-től 1883. június hó 30-ig terjedő időből származtatja, a kereset pedig 1885. évben adatott be és igy a kérdéses követelés íél évnél régibb időből ered, felperes arra nézve külön kielégítési joggal nem birván, azt csődön kívül nem érvényesítheti, de követelését különben is törvényes zálogjoggal terhelt tárgyakra nem szorította; mindezeknélfogva felperest elutasítani kellett. A m, kir. Curia (1888. április 27-én 1,729/p. 1888.): A másodbiróság ítélete megváltoztatik és az első bíróság Ítélete hagyatik helyben.: Indokok Alperes tüzetesen nem tagadja az A. alatti szerződés valódiságát és fennállását, továbbá azt, hogy a bér a kereseti idő tartamára kifizetve nem lett és hogy a bérleményt a csődtömeg is használta — a kereset ellenében csupán azon kifogását adta elő, hogy felperes 1,900 frtos összbérkövetelését — melyben a kereseti 100 frt is benfoglaltatik — már előbb a csődtömeg ellen a csődbíróságnál bejelentette és hogy ez ügy itt még most is folyamatban van, következve felperes e követelését két úton nem érvényesítheti; ezen kifogása azonban alaposnak nem vehető, mert felperes a csődbejelentését ugyan megtette, de miután alperes kifogása folytán perre utasított az l,9ü0 frt iránt keresetet nem adott be és jelen per tárgyalásánál a fentebbi 1,900 frtos követelésről — kivévén a perbeli 100 Irtot — nyilván elállott, azon állitás tehát, hogy a csődbíróságnál az eljárás most is folyamatban lenne — tekintettel a NB. alatt mellékeltre is igazolva nincsen. Minihogy pedig a fent előadottak szerint felperes bérkövetelésének fennállása és összege igazoltatott, minthogy továbbá a csődtórv. 48. §. 2. pontja értelmében a tömeg tartozásául tekintendő, alperes a kereseti tőke s jár. megfizetésében marasztalandó volt. A csődtörvény által nemcsak hogy kizárva nincs, 1 ogy valamely adós ellen egy vagy több hitelezője kérelmére folyamatba tett cáődnyitási eljáráshoz annak többi bitelezői is csatlakozhassanak, söt a hitelezők eme csatlakozási joga az eljárás természetéből folyik, mintán az adósnak összes hitelezői érdekében történik. A budapesti kir. itélö tábla: A kir. itélő tábla az elsőbiróság végzését megváltoztatja, K. J. 16,035/887. szám alatt csődnyitás iránt, a debreceni takarékpénztár részvénytársaságot pedig 94,888. sz. a. annak megengedése iránt előterjesztett kérelmével, hogy a csődnyitási ügyben panaszlóként beavatkozhassék, elutasítja. Indokok: Nem volt figyelembe vehető a debreceni takarékpénztárnak 94. számú kérvénye a fenforgó kérdésben, mert a panaszlottal nem is közölt e kérvény, mely ugy alakjánál, mint tartalmánál fogva nem önálló csődnyitási kérvény s a mely különben is teljesen nélkülözi annak valószínűvé tételét, hogy az adós tartozásai annak vagyouát meghaladják, egyedül csak arra van irányozva, hogy e folyamodó, mint hitelező, a K. J. által kérelmezett csődnyitás tárgyában elrendelt tárgyaláshoz beidéztetvén, meghallgattassák; ily beavatkozásnak azonban a csődnyitás kérdésében az idézett 84 §. értelmében, ele a dolog természeténél fogva is, helye annál kevésbé lehet, mert mindenik hitelező, a mennyiben nem közösen adják be a csődnyitási kérvényt, önállóan köteles eleget tenni az e kérvény beadásához kötött érintett törvényes előfeltételeknek, továbbá, mert ily módon, mig egyfelől a gyors befejezést igénylő csődnyitási tárgyalás elhúzódására alkalom nyújtatnék, másfelöl a panaszlott korlátoltatnék az őt megillető jogok és védelem jogszerű használatában. A magyar kir. Curia: A másodbirósági végzés megváltoztatásával az elsőbiróság végzése hagyatik helyben. Indokok: A csődtörvény által nemcsak hogy kizárva nincs, hogy valamely adós ellen egy vagy több hitelezője kérelmére folyamatba tett csődnyitási eljáráahoz annak több hitelezői is csatlakozhassanak, sőt a hitelezők eme csatlakozási joga az eljárás természetéből folyik, miután az az adósnak összes hitelezői érdekében történik; a debreceni takarékpénztárnak, mint a panaszlott adós egyik jelentékeny hitelezőjének, a más hitelező kérelmére folyamatba tett eme csőduyitási eljáráshoz csatlakozása tehát jogosultnak tekintendő.