A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 23. szám - Mikor tartozik kiküldött végrehajtási iratokat a birósághoz visszaterjeszteni? - A csődtörvény alaki hiányai. 5. r.

90 JIJOG. A törvény a beavatkozónak perbcuállását alperes beleegyezésétől vagy ellenzésétől függetlenül, egyedül és lényegileg csakis felperes beleegyezésétől, és illetőleg a beavat kozó jogának felperes ellenében való birói megállapításától és attól teszi függővé, hogy a beavatkozás kellő időben történjék. (Polg. lörv. rend. 72. §.) A budapesti királyi itélö tábla : A kir. ítélő tábla az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja és felperest kereshetőségi jog hiányából keresetével elutasítja. Indokok: Eltekintve attól a szabálytalanságtól, mely abban áll, hogy felperes, mint különben nagykorú, mégis gyámanyja által inclitotta meg a jelen pert, és csakis alperesek indokolt kifogása folytán lépett abba saját személyében, felperest kereshetőségi jog hiányából kellett elutasítani, mert a keresetben egy olyan szerződésnek hatályon kívül helyezése szorgalmaztatik, melyet sem felperes nem kötött, sem a szerződésben jelentkező felek bármelyikének felperes nem jogutódja, a mennyiben özvegy Sz. Gusztávné még él és a kérdéses ügyletből reá netáu háramolható jogait felperesre nem engedélyezte; s igy felperes semmivel sem igazolta azt a jogi érdeket, a mely nélkül a bíróságok előtt keresettel fellépni nem lehet. (1887. április 29-én 15,883. sz.) A m. kir. Curia: A másodbiróság ítélete megváltoztatik Sz. Janka és özvegy Sz. Gusztávné felperesek kereseti joga megállapíttatik s a másodbiróság az elsőbiróság ítéletének érdembeni felülvizsgálatára utasittatik. Indokok: Azoknak, kik rendes eljárásban a kereset által jogközösségnél vagy törvénynél fogva érdekelteknek vélik magukat a perrendtartás 72. §-a értelmében az utolsó perirat beadása, vagy az ügy ítélet alá terjesztése előtt, a perbe beavatkozni joguk van; és pedig, miután a perrendtartás 72. §-a azt mondja ki, hogy a beavatkozási alkereset felperes ellen intézendő, a perrendtartás 78. §-a pedig azt rendeli, hogy ha az ellenfél (vagyis felperes) beavatkozó jogát beismeri, ez esetben a főper felperes és beavatkozó által közösen vezetendő. A törvény ezen intézkedései nem hagynak kétséget az iránt: hogy a törvény, beavatkozó törvényes perbenállását, alperes beleegyezésétől vagy ellenzésétől függetlenül egyedül és lényegileg csakis felperes beleegyezésétől és illetőleg a beavatkozó jogának felperes ellenébeni birói megállapításától és attól teszi függővé, hogy a beavatkozás kellő időben történjék. Tekintettel tehát arra is, hogy a perrendt, 72 §-ában említett beavatkozásnak az idézett törvény logikai értelme szerint csak akkor lehet helye, ha a beavatkozó joga felperes és beavatkozó között vitás és hogy ennélfogva a beadott közös alkereset mellőzésével, közös periratban is helyet foglalhat, jelen esetben özvegy Sz. Gusztávnét a törvény fentebb kifejtett értelme szerint azért kellett törvényesen perbenállónak tekinteni, mert beavatkozó a válasziratot felperessel közösen adván be és annak zárkérelmében felperes keresetéhez járulván, a beavatkozás a perrendt. 72. §-ában előszabott időben és felperes által jogosnak elismerve, a perrendt. 73. §-ának megfelelő módon, közös periratban történt. Az előrébocsáttottak értelmében tehát özvegy Sz. Gusztávné is, vagyis a kereset jogalapját képező szerződés érvényesítésére jogositott fél is a perben állván, az általa, vele egy jogon levőnek elismert felperest a kereseti jogtól megfosztottnak tekinteni nem lehet; s miután több felperestárs a perrendt. G7. §-a értelmében a. per egész folyama alatt egy személynek tekintendő, jelen esetben a jogilag ezen tekintet alá eső Sz. Janka felperesnek és a felperesként beavatkozó özvegy Sz. Gusztávnénak kereseti jogát megállapítani és a m. kir. ítélő táblát, az általuk előterjesztett kereseti kérelem felett hozott elsőbirósági Ítéletnek érdemleges felülvizsgálatára utasitani kellett. (1888. márczius hó 15-én 6,500/1887. sz. Ha a hitelezőnek több rendbeli követelései vaunak az adós ellen, melyek mind hasonminőségüek s az adós által lörtént szolgáltatás valamennyi követelés törlesztésére nem elegendő, ama kérdés elbírálásánál, hogy a több rendbeli követelések melyikének törlesztésére legyen a tett szolgáltatás forditandó, az adósnak a szolgáltatás alkalmával kifejezett akarata és illetve a hitelező által tett és az adós által elfogadóit akaratnyilvánítás szolgál irányadóul, ily akaratnyilvánítás hiinyában pedig a teljesített szolgáltatás elsősorban a kamatok törlesztésébe, azután, ha a követelések mind lejártak, ama követelés rovására számítandó, mely az adósra nézve terhesebb és egyenlő terhes követeléseknél arra, a mely régibb időből származik. (1888. ápr. 19-én. 80/888. p.) Kereskedelmi, csőd- és váltóügyekben. A biztositő-társulat föügynöksé^o külön igazgatósági felj hatalmazás nélkül a társulat nevében pereket nem folytathat. Külön felhatalmazás esetén saját neve-cége alatt perelhet, de a meghatalmazotti minőség kifejezésével. A pancsovai kir. járásbíróság: Tiszu Péter ügyvéd által képviselt Assicurationi Generáli biztosító-társaság pancsovai főügynöksége felperesnek, dr. Scitinszky Adolf ügyvéd által védett Z. László alperes elleni 199 frt 07 kr. s jár. iránti perében ítélt: Alperes köteles 103 frt <>9 kr. tőkét s jár. megfizetni. A keresetnek többi részével elutasittatik. Indokok: Felperes 103 frt 09 kr. és 95 frt 98 kr. élets biztosítási díj megfizetését kérvén, állítja, hogy 1881. évi márciui, hó 18-tól kezdve életét biztosítván, sem az első 103 frt 09 krnyisem a második 95 frt 98 krnyi részletet sem fizetvén és mindig fizetési halasztást kérvén, ezen két részlet megfizetését bíróság, uton érvényesíteni kénytelen. Alperes maga az eredeti 142,552. számú bárcát felmutatván, ezennel beismeri, hogy csakugyan saját ajánlata folytán élete biztosítva lett, hogy a központi igazgatóság az ajánlatot elfogadta, a bárcát kiállította és ezt felperesi főügynökségnek azon célból Leküldötte, hogy a díjat beszedje és saját terhe alatt az igazgatóságnak beküldje. Alperes a bárcát el is fogadta és köteles volt az első részletet azonnal meg is fizetni. Hogy alperes ezen részletet ki nem fizette, őt az utólagos fizetéstől fel nem mentheti, mert a társaság alperes életét biztosítottnak tartotta, a mennyiben a J03 frt 09 krnyi részlet nála tényleg felperes által lefizettetett és illetve a mennyiben felperes ezen összeggel az E. alatti levél szerint terheltetett. Alperes tehát a bárca átvételével felperes személyes adósa lett, miért is ezen összeg megfizetésében elmaraszralandó volt. A második részlet, azaz a 95 frt 98 krnyi összeg megfizetése alól alperes felmentendő volt, mert az alapszabályok 3. §-a szerint a biztosított tartozott volna ugyan ezen részletet 30 nap alatt megfizetni, a mennyiben ezt pedig nem tette, a biztosítás magában megszűnt és a társaság további kötelezettséget magára nem vállal; viszont pedig jogában állott felperesnek, a ki nem váltott II. részlet iránt kiállított »Prolongations-Polizze«-t visszaküldeni és ez által saját felelősségétől is maga magát megmenteni. Hogy pedig felperes ezen II. részletet is kifizette a társaságnak, bebizonyítva nem lett; minek folytán alperes ezen részlet megfizetése alól felmentendő volt. (188G. dec. 15. 5,895. sz. a.) A budapesti kir. itélö tábla: Az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatja, felperest felperességi jogi hiányából keresetével elutasítja. Indokok: Tekintve, hogy biztosítási ügyekben a jogi képviseletre az 1868 : LIV. t.-c. 84. §-a értelmében csak az igazgatóság van hivatva, a főügynökségek pedig az ilyenekből netán támadó jogi igények saját személyeikben való érvényesítésére vannak jogosítva : tekintve, hogy felperes azt, miszerint a per | megindítása az erre jogositott igazgatóságtól felhatalmazást nyert i volna, a per során nem igazolta, keresetével felperességi jog I hiányából elutasítandó volt. (1887. nov, 25. 7,137. sz. a.) A m. kir. Curia ; A másodbiróság Ítélete helybenhagyatik. Mert részvénytársaságok a kt. 03. §-a értelmében csak cégük alatt állhatnak akár fel-, akár alperesi minőségben perben, képviseletükre pedig az igazgatóság (kt. 186. §.), illetve a külföldi részvéuytársásagok képviseletére a kt. 211. §-a értelmében a kirendelt és bejegyzett belföldi képviselőség van jogosítva. E szerint tehát a keresetben használt cím »főügynökség« oly cégnek, mely alatt részvénytársaság perben állhatna, nem tekintethetvén, más részről a főügynökség vitelére jogositott egyén, mint kereskedelmi meghatalmazott, e minőségben a kt. 43. §-a értelmében főnöke nevében csak különös meghatalmazás esetében lévén jogosítva perek folytatására, de ekkor is saját neve-cége alatt a meghatalmazotti minőség kifejezésével (kt. 41. §.), ily felhatalmazás pedig jelen esetben igazolva nem lévén, a másodbiróság ítélete helybenhagyatik. (1888. ápr. 20. 1,848. sz. a.) A biztosítási szerződés a biztosított félre nézve keresk. iigy« letet nem képezvén, az ilyen szerződésre alapított új részletkövet lés megítélése a feeresk. bíróság hatáskörébe átalva nincs, de nem utalható ez a kisebb polgári peres ügyek bíróságához sem. A debreczeni kir. járásbíróság:: Alperes köteles a kereseti 6 frt 31 kr. tőkét s jár. megfizetni. Indokok stb. A budapesti kir. ítélőtábla: A kir. járásbíróság ítéletét előző eljárásával együtt az 1881. évi LIV. t.-c. 39. §. c) pontja