A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 23. szám - Mikor tartozik kiküldött végrehajtási iratokat a birósághoz visszaterjeszteni? - A csődtörvény alaki hiányai. 5. r.

196 A JOG. séges lett volna, fényesen bizonyítja egy hitelezőnek következő viszontagságos története; — illetve elbeszélése. Értesítést nyervén a számadás beadásáról elmegy a csődbiztoshoz és kéri annak megtekintését s ezen kérése teljesittetvén, megírja észrevételeit és elviszi beadás végett. De ez nem fogadja el, utasítván a hitelezőt, hogy a választmányi elnöknek adja át, mivel a számadásokat ennek már kiadta megvizsgálás végett. Kimegy a hitelező ehhez és át akarja adni észrevételeit, a k; azonban nem fogadja el, mert azokat nem ő hozzá kell beadni, hanem a csődbiztoshoz. Visszamegy tehát a csődbiztoshoz, a ki most sem fogadta el, hanem utasította, hogy a kitűzött tárgyaláson jelenjen meg és észrevételeit akkor terjeszsze elő. A hitelező megjelenik a tárgyaláson, de itt nem is < ngedik szóhoz jutni, érvelvén a csődtörvény 163. §-ával, mely szerint kifogásolási hatáskörrel s tehát joggal csak a esődválasztmány és esetleg az új tömeggondnok bir. Hogy a hitelező méltatlankodása jogos volt, azt hiszem, nem kell hozzá commentar. De a csödbiztost, vagy választmányi elnököt sem lehet törvénysértéssel illetni, mert mindenik, felfogása szerint helyesen járt el. Véleményünk szerint a számadások feletti észrevételek analógiájára — a csődbiztoshoz adandók be, a ki közli aztán a csődválasztmánynyal. Hiányos a törvény 164. §. az ingatlan vagyonra vonatkozólag. A jelzálogos hitelezőknek ebben fontos jog adatik s annak még sem tudnak érvényt szerezni. Ugyanis a jelzálogos hitelezők a számadás beadásáról értesíttetnek és észrevételeik beadására határnap tűzetik ki. Ezen határnapon a számadást megvizsgálják és kifogásolhatják, tle csakis külalakiság tekintetében, t. i., hogy minden bevételi tétel és minden kiadási tétel igazolva legyen. Érdemileg nem kifogásolhatják, mert a tételek már jogerős bírói határozaton alapulnak Ertjük ez alatt a töraeggondnoki dijakat, melyek a számadás főtételét képezik s éppen itt van a jelzálogos hitelezők érdeke érintve. A tömeggondnok díjait a esődválasztmány állapítja meg, illetve a tömeggondnok evvel egyezséget köthet. A csődbíróság az egyezséget rendszerint helybenhagyja ; mert a választmány az összes hitelezők kifolyása lévén, az ők kielégítésére szolgáló vagyonból tetszésük szerint díjazhatják a tömeggondnokot. Ritka eset, hogy a bíróság az egyezség jóváhagyása előtt a hitelezőket is meghallgassa. (103. §) A választmány ezen jogköre nincs korlátolva az ingatlan vagyonra vonatkozólag s az e tekintetben tett fáradozásait a tömeggondnoknak ö állapítja meg és díjazza. Ezen ilíjak a bíróság által végérvényesen helybenhagyatván, a tömeggondnok az ingatlan vagyonnal külön vezetett számadásba mint kiadási tételt felveszi. A jelzálogos hi'elezök ezen dijak megálla pitásába nem folytak be, s most azon reájuk nézve fontos kérdés merül lei, hogy a 161. §. szerint teendő észrevételeikben kifogásolhatják-e az ingatlan vagyonra, vonatkozó már jogérvényesen megállapított tömeggondnoki díjakat? Mert ha nem, akkor ezen szakasz rendelkezései fölöslegesek és a jelzálogos hitelezők ok nélkül jelennek meg a tárgyalásra. A számadások helyessége felett ügyelni, bog}' minden kiadási tétel igazolva legyen, a csődbi/.tos kötelessége a 93. §. szerint. Nézetünk szerint a jelzálogos hitelezők a törvény 103. §. alapján már végérvényesen megállapított és elintézett tömeggondnoki díjakat a mennyiségre nézve észrevételeikben a tételes törvény alapján nem kifogásolhatják. A törvény ezen következetlenségén csak ugy segíthetni, ha a jelzálogos hitelezők a 103. §-a alapján az egyezség jóváhagyása előtt meghallgattatnak. A bíróságok ezt meg kellene, hogy tegyék minden oly csődügyben, a melyben jelzáloggal terhelt ingatlan vagyon is van. Ez által alkalom adatik a jelzálogos hitelezőknek érdekeik megvédésére és a törvény nem lesz reájuk nézve irott malaszt. Végre hiányos a törvény a csődmegszüntetés két első módjára vonatkozó intézkedései, a mikor az vagyonhiánya miatt, vagy pedig a hitelezők beleegyezése folytán szüntettetik meg; éspedig azért, mert mindkét esetben a Ili.), és 167. §-ok azt rendelik, hogy a megszüntetési határozat haladéktalanul közéteendő, tehát a jogerőre emelkedés nem Írandó be. És mégis mindkét esetben helye van a felfolyamodásnak a megszüntető határozat ellen, minek folytán ha a másodbiróság megváltoztató végzést hoz, a legziláltabb jogviszonyok állnak el. Ezt bőven kimutattuk concret esettel a »Jog« 1885. évi folyama 8. és '.t-ik számaiban. Futólag emiitettük meg a kirívóbb hiányokat — az eljárásra vonatkozókat — és nem okoskodás, hanem a gyakorlati jogi életből vett s megfigyelt concret esetek alapján, miután meggyőződést szereztünk, hogy azon hiányok törvénykezésünk rendes menetére homályositólag — lehet mondani bénitólag — hatnak s melyeknek orvoslása oly kívánatos! Szaklapokban olvastuk nem rég, hogy az igazságügyi ministeriumban új bírósági ügyviteli szabályokat terveznek. Ez adott impulsust arra, hogy a megfigyelt és alkalmilag összegyűjtött észrevételeinket közrebocsátottuk, gondolván, hogy ez által az ügynek szolgálatot teszünk. Hogy az általunk felmutatott hiányok csakugyan léteznek és hogy a törvény revisiója nélkül is orvosolhatók - a szak• közönség előtt nem szükség tovább bizonyítani. Sérelmek.* Mi minden felett nem itél a segesvári rendőrkapitány. Egy nem annyira jogi, mint múzeumi szempontból érdekes esetet kivánok e lapok tisztelt olvasóival megismertetni. Segesvár városa a korcsmárlási regáléját haszonbérbe adván, ezen haszonbéri szerződés 25. és 26. §§-ban azon feltételt szabja meg, hogy »minden szesztermelő köteles azonual a termelés után minden hektoliterre 1 frt 40 kr. illetéket a haszonbérlőnek fizetni, azonban jogosítva van minden kivitelre szánt 50 liter vagy azonfelüli eladáskor az ekkép eladott szeszmennyiség után járó már befizetett illetéket visszakövetelni. Ezen szeszgyárosokra rótt kötelezettségeket nem szabályrendelet utján, hanem a város- és haszonbérlője között létesült, tehát a szeszgyárosokra nézve a legkisebb mérvben sem rendelkezhető haszon béri szerződéssel kívánja a város hárítani. 1885. évtől 1887. év végéig a most felpereskedő Leonhard Josefine haszonbérlő volt; — Brooser János szeszgyáros ellen soha rendőrileg azon kétes érvényű haszonbéri szerződés 25. és 26. §£. rendelkezéseit nem kívánta érvényesíteni. 1888. január 24-én, tehát akkor, midőn haszonbéri ideje már lejárt, a pénzügyőri közegek azon kimutatása alapján, hogy Brooser János szeszgyáros ennyi és ennyi szeszt termelt, 5,650 frt 40 kr., majd 1,249 frt. 40 kr. megfizetése iránt a segesvári rendőrkapitányi hivatal előtt kere setét indított. Ezen rendőrkapitányi hivatal a kezeim közt levő 157. és 158/1888. sz. határozataival Brooser Jánost 5,650 frt 40 kr., majd 1,249 frt 40 kr. megfizetésében elmarasztalta. Ezen határozatokat a gyáros hozzám hozta. Nagyküküllömegye tek. alispánjához megfelebbeztem; az alispán személyes minőségéből garantiát meritek, hogy határozatát is nem leszek kénytelen a múzeumba való csodabogarak közé számítani. Mert ugyan nem csodabogár-e, ha egy szeszgyáros ellen a regaletulajdonos és haszonbérlője között kötött szerződésbe becsúsztatott kötelezettségek érvényesíttetnek ? nem csodabogár-e, hogy egy szeszgyáros köteleztetik a városi regale bérlőnek a még el nem adott szesztermelése után acciset fizetni? nem csodabogáré, ha a hatóság a szeszgyárost elmarasztalja a Segesvár város regale bérlője javára összes szesztermelése után járó illetékben, a nélkül, hogy bár állítva — annál kevésbé bizonyítva lenne — hogy azon szeszmennyiséget Segesvárt és nem kivitelre adta el, következve, hogy illeték alá esik-e? Az ügy, mint említem, felebbezve van; a végleges elintézésről, ugy arról, hogy a rendörkapitáuyi hivatal eljárásával szemben védencem mily elégtételt kapott, referálni fogok. Dr. lssckutz Viktor, erzsébetvárosi ügyvéd. Vegyesek. A curiai tanácselnöki állások tekintetébeni változásokról keringő hirek nagy részben alaptalanok. Örömünkre szolgál legilletékesebb helyen nyert értesítés alapján coustatálhatni, hogy - kivánatunkkal és kifejtett nézetünkkel teljesen megegyezően — Manoilovich curiai tanácselnök eddigi tanácsa élén marad, és épúgy Kozma főügyész is ebbeli minőségét megtartja. Sőt van kilátás arra is, hogy C s e m e g i tanácselnök eddigi állását a * Ezen rovatban, pi ogiammunkhoz hiven, teljes készséggel tért nyilunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlöttekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszsziik, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztőség.