A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1888 / 22. szám - Még egyszer a zálogjog elsőbbségének kérdéséhez
88 A JOG. a 3,430 frt 40 kmyi tartozási állapotot 537 frt 86 krral meghaladta s így a hitelezők károsodásának okát nem vádlott vagyoni állása, hanem a kedvezőtlen árverési körülmények képezik, a btk. 416. §-a pedig csak oly közadós ellen alkalmazható, kinél a hitelezők károsodását annak cselekedete vagy mulasztása okozta, mindkét alsóbírósági elmarasztaló Ítélet megváltoztatásával vádlott a vád alól felmentetik. A rendőrkapitány előtt tett inditvüny kellő helyen tétételt; a ki adósához megy követelésének kifizetését sürgetni, nem követ el magánlaksértést; de sértő fellépése folytán esetleg becsüktsértésben bűnös. <B. T. K. 112., 258., 261. és 332. §§.) A temesvári kir. járásbíróság: B. Sándor a terhére rótt és a B. T. K. 330. és 322. §-aiban minősülő magánlak megsértésének vétsége alól felmentetik, ellenben a B. T. K. 2ö8. és 261. §-aiban minősített rágalmazás és becsületsértés vétségében találtatván bűnösnek, összbüntetésül azért nyolc napi fogház és 50 forint pénzbüntetésre Ítéltetik el, mely pénzbüntetés az 1887. évi VIII. t.-c. 10. §-ában meghatározott célra fordítandó és behajthatlanság esetében további 5 napi fogházra átváltoztatandó leend. Indokok: Vádlott a magánlak megsértésének vétsége alól bizonyíték hiányában volt felmentendő ; ellenben a rágalmazás vétségében önbeismerése alapján volt marasztalandó, mert maga ismerte be, hogy sértettnek »Betrügerin« (csaló) kifejezéseket mondotta,' melyeket a tárgyalás során újólag a bíróság színe előtt is ismételte. Becsületsértés vétségében azért volt marasztalandó, mert a hit alatt kihallgatott és teljes bizonyítékot szolgáltatott Sz. Katalin és Anika, született M. Julianna kifogástalan tanuk vallomása által igazolva lévén, miszerint panaszlott nemcsak hogy panaszosnöt megkurvázta, hanem Sz. Katalin tanú előtt oda nyilatkozott, »hogy ő panaszosnőt annak házában, az öregapja házában meg és hozzátéve panaszosnak »Sie sind eine H. . ., eine Betrügerin, ich kann mit Ihnen thun, was ich will«, s tekintve, hogy a panaszolt cselekmény teljesen igazolva lett; s tekintve, hogy vádlott külsejénél s foglalkozásánál is fogva a műveltebb közönséghez tartozván, ki a panaszlott cselekmény jogtalanságának használatát s abból kifolyólag annak horderejét megfontolhatta volna, ellene súlyosbitó körülményül, mig másrészt önbeismerése és bűntelen előélete a büntetés kimérésénél enyhítő körülményül vétetett. (1887. május 12-én 2,849. sz.) A budapesti kir. Ítélőtábla: A kir. ítélő tábla az elsőbiróság fentidézett számú és keletű Ítéletét a magánlaksértés vétségének vádja alól vádlottat felmentő részében helybenhagyja, egyebekben megváltoztatja akként, hogy vádlottat a rágalmazás és becsületsértés helyett csak a B. T. K 261. g-ába ütköző becsületsértés vétségében mondja ki bűnösnek, s ezért az 1887. évi VIII. t.-c. 1. §-ában meghatározott célra fordítandó 30 forint pénzbüntetés 15 nap, végrehajtás terhe alatt leendő megfizetésére, behajthatlanság esetén három napi fogház elszenvedésére kötelezi. Indokok: Áz iratokból az tűnik ugyan ki, hogy magánvádlónak a temesvári városi kapitányi hivatalnál 1886. évi szeptember hó 20-án tett panaszai folytán a panaszjegyzökönyv ugyanazon évi október hó 5-én a kir. járásbírósághoz áttétetvén, ez utóbbi ez ügyben csak hét hó múlva tartott tárgyalást; mindamellett ezen ügy elévülés okából félre nem tehető, mert magánvádló inditványozási jogát a B. T. K. 112. §-ában meghatározott 3 havi időn belül tényleg érvényesítette, a cselekmény büntethetősége pedig a B. T. K. 106. §-a zártétele értelmében csak 3 év elteltével évül el, a mi jelen esetben be nem következett. Az ügy érdemére nézve az ítéletnek a magánlaksértés vétsége alól felmentő része és pedig tárgyi tényálladék hiányában helybenhagyandó volt, mert magánvádló beismeri, hogy bizonyos összeggel tartozik s vádlott a kifizetés sürgetése végett ment hozzá, minélfogva jogtalanul behatolónak nem is tekinthető. Ellenben a vádlott rágalmazás és becsületsértés helyett csak a becsületsértés vétségében volt bűnösnek kimondandó és megfelelőleg fenyítendő, mert vádlott beismerte ugyan, hogy magánvádlót csalónak nevezte, de tagadja, hogy ugyanakkor azt nyilvánitotta volna, hogy a feljelentésben emiitett, a magánvádlóra nézve becstelenitő cselekvény megtörtént, mivel azonban az általánosságban történt csaló kifejezés csak a becsületsértés vétségét állapítja meg, és mivel azon alkalommal csak két tanú, Sz. Katalin j és M. Julianna volt jelen, a kik igazolják ugyan a vádat a panaszban foglalt másik irányban is, de ezen vétség a kir. Curia 32. számú döntvényében kimondott meghatározás szerint csak kettőnél több egyén jelenlétében követhető el, azért vádlott csak a becsületsértésben volt vétkesnek kimondandó. A pénzbüntetés mérsékelt összegben való megállapítása vádlott szerény vagyoni viszonyainál fogva indokolt. (1887. szeptember hó 27-én 21,589. sz.) A m„ kir. Curia: Az 1883. évi VI. t.-c 7. §-ának egyik esete sem forogván fenn, a felebbezések visszautasittatnak. (1888. február 1-én, 1887. évi 9,293. sz.) A magy. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság elvi jelentőségű határozatai. /. Holttá nyilvánítási ügyben hozott iíélet mindig illetékmentes. 2. * Iz ilyen Ítélet ellen beadott felebbezés az ill. díjjegyzék 15. tétel IV. 14. pontjában meghatározott bélycgílleték alá esik {1888. évi január hó 26-án, 2,600/'87 sz.) Ha valamely kereskedelmi üzletben alkalmazott egyén a kereskedösegédek és tanonezok élelmezését, az arra kötelezett kereskedő helyett kizárólag a beszerzési árért és saját kiadásainak megtérítési igénye mellett eszközli, ez az élelmezés Hl. oszt. ker. adó alá eső vállalattiak nem tekinthető. (1888. évi febr. hó j-ánr 685/88 sz.) Ha több végrehajtató fél együttesen foganatosíttatja a végrehajtást, a végrehajtási jegyzőkönyvre a követelések együttes értékének megfelelő bélyeg jár.(1888. évi febr. hó 20-án, 5584/87 sz.) Bizonytalan időre alakult közkereseti társaságok ingatlanaik értéke után illeték-egyenértéket kötelesek fizetni. (1888. évi február hó 20-án, 5,521/87 sz.) Ha a végrehajtató fél pótlás végett visszaadott végrehajtási kérvényét, a pótlás eszközlése után, minden újabb kérvény nélkül nyitjtotta be ismét, és e kérvénynek utólagos beterjesztésére felhiva nem lett, a hivatalból pótolt kérvény bélyeghiánya miatt felemelt illeték nem követelhető. (1888. évi február hó g-én, 4,402/87. sz.) Ha a bíróságtól nyert értesítés, melynek alapján a kir. pénzügyi igazgatóság másodfokú határozatot hozott, magának az illető bíróságnak kijelentése szerint tévedésen alapult, a hozott határozat, az eljárt pénzügyigazgatóság által, a valódi tényállásnak megfelelően, az érdekelt fél újabb beadványa nélkül is hivatalból kiigazítandó. (1888. évi február hó o-én, 5,441/87. sz.) Beadványok, melyekben az illeték-egyenérték kiigazítása azon a címen kéretik, mert a vágyott állaga csökkent, záros határidőhöz kötött felebbezéseknek nem tekinthetők. (1888. évi január hó 50-án, 2J51/87. sz.) Kivonat a „Budapesti Közlön>"-böl. Csődök : Schuller Endre e., dévai tszék, bej. jul. 14, félsz. aug. 8, csb. Molnár Géza, tmg. dr. Biró József. — Schöndorf H. e , eperjesi tszék, bej jun. 18, félsz. jun. 21, csb. Molitorisz István, tmg. Biloveszky József. — Jelinek Rosolia e., pozsónyi tszék, bej. jun. 26, félsz. jul. 16, csb. Hetlényi Lajos, tmg. dr. Kuncz Rezső. — Dutzmann A. és t. e., pet'rinjai tszék, bej. jul. 6, perügyelő dr. Ivandíja József, id. tmg. Crnadak Vladimír. — Spisic Jakab és társa e., petrinjai tszék, bej. jun. 30, perügyelő dr. Ivandíja József, id. tmg. Egersdorfer Vilmos. Pályázatok : A nagybányai jrbságnál III. oszt. telekkönyvvezetői áll. jun. 3-ig. — A szegszárdi tszéknél birói áll. jun. 3-ig. B hátszegi jrbságnál járásbirói áll. jun. 6-ig. — A gyulafehérvári jrbságnál díjus joggyakornoki áll. jun. 21-ig. — A misnolci tszéknél díjas joggyakornoki áll. jun. 7-ig. — A nagyváradi tszéknél díjas j o ggyakornoki áll. jun. 7-ig. — A szepesszombati jrbságnál a 1 j á r á sbirói áll. jun. 8-ig. — A zombori tszéknél aljegyzői áll. jun. 8-ig. Nyomatott a „Pesti künyvnyomda-részvény-társaság"-nál. (Hold-utcza 7. szám.)