A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 1. szám - Az ügyvédségről szóló törvényjavaslatnak előadói tervezete

A IOG. 5 hatásköréhez, azokkal az 1868 : LIV. t.-c. 66. §-ához képest a perenkivüli eljárásból származó költségek egy keresetbe foglalhatók nem voltak s e miatt már a kereset is oly szabályellenes, hogy annak alapján a kir. járásbíróság az eljárást meg nem indíthatta ; ezeknél fogva a felebbezésben az illetéktelenségre felhozott panasz következtében az eljárást és az Ítéletet annál inkább megsemmisíteni kellett, mivel az ügybirósági hatáskör hivatalból is figyelembe veendő. Kérdés, hogy oly esetben, midőn a felek a bírói illetőség ellen kifogást nem tesznek, hivatalból észlelendő-e az illetékesség, miután az ügyvédi rdts csak facultatíve intézkedik. De ha imperative intézkednék is, kérdés, hogy feltétlenül elutasítandó-e a kereset, mely nagyobb részt perenkivüli költségekre vonatkozik és lehet-e az 1868 : LIV. t.c. 66. §-át alkalmazni. Az ügyvédségről szóló törvényjavaslatnak előadói tervezete. * I. FEJEZET. Joggyakornokok. 1- §• Joggyakornok az, ki valamely ügyvédi kamara joggyakornoki jegyzékébe fel van véve. A felvételre jogosult minden feddhetlen jellemű polgár, ki igazolja a jogtudorság elnyerését hazai főiskolán és a tényleges joggyakorlatra lépést valamely gyakorló ügyvédnél, vagy kir. bíróságnál, vagy kir. ügyészségnél, vagy kir. közjegyzőnél, az illető ügyvédi kamara területén. 2. §. A felvétel felett az ügyvédi kamara választmánya 8"nap alatt köteles határozni. A felvétel megtagadandó, esetleg semmis a fenti kellékek bármelyikének hiányában. Az elutasított a határozat kézbesítésétől számítandó 15 napon belül az észlelt hiányokat pótolhatja vagy felebbezhet a kir. Curia ügyvédségi tanácsához, mely végleg dönt. Ugyanehez felebbezheti a kamarai ügyész a vele közlendő felvételi határozatot, e közléstől számítandó 15 nap alatt. Jogérvényes felvételi és elutasító határozat az ország összes ügyvédi kamaráival közlendő és a hivatalos ügyvédi lapban közzéteendő. Ha az elutasítás oka a feddhetlen előélet hiánya, folyamodó csak a jogerejű elutasító végzés vételétől számítandó öt év letelte után kérheti újabban a felvételt, mely esetben az megengedendő, ha a folyamodó az újabb kérvény mellett az elutasítás óta lefolyt egész időköz alatti kifogástalan erkölcsi magaviseletét igazolja. ?. §. Ha a felvételt kizáró ok csak a felvétel után jut a kamara tudomására, a kitörlés fegyelmi uton eszközlendő. 4. §. A felvételi végzés, mely a joggyakornok és főnöke nevét tartalmazza, folyamodónak igazolványul kézbesítendő. A joggyakorlat folyama a felvételi kérvény benyújtása napjától számítandó, mely az igazolványban kiteendö. 5. §. Ha az igazolvány elvész, a joggyakornok azt bejelenteni köteles, mire a választmány azt a hivatalos ügyvédi lapban közlendő hirdetmény utján semmisnek nyilvánítja és a főnök által ellenjegyzendő folyamodás alapján másodlatot ad ki, mi a joggyakornoki jegyzékben kitüntetendő. 6. §. Ha a joggyakornok ugyanazon kamara területén székelő más főnökhöz vagy hatósághoz lép át, ezt mind az előbbi, mind az új főnök vagy hatóság bizonyítványának és saját gyakornoki igazolványának bemutalása mellett a kamarának 8 nap alatt bejelenteni köteles. Ha pedig az új főnök vagy hatóság más kamara területén székel, köteles a joggyakornok az átlépés szándékát az utolsó főnök elbocsátó bizonyítványának és saját igazolványának bemutatása mellett azon kamara választmányánál, melynél bejegyezve van, bejelenteni és a jegyzékből való kihagyását kérelmezni. E kérelem felett a választmány 8 nap alatt köteles határozni. Határozatában igazolja a joggyakorlat beszámítható időtartamát és az illető joggyakornok ellen esetleg hozott marasztaló fegyelmi határozatok lényegét (kelet, tény, büntetés; vagy fegyelmi eljárás függőben létét is, melyet joggyakornoki jegyzéke feltüntet. Kihagyás igazolása nélkül bejegyzett joggyakornok más kamara jegyzékébe fel nem vehető. Felvétel esetében a kihagyási végzés tartalma a jegyzékben kitüntetendő. 7. §. Ha a joggyakornok joggyakorlatát félbeszakítja, vagy lakhelyéről eltávozik, vagy kilép, a főnők erről az ok megemlítése mellett, valamint az esetleges visszatérésről s a gyakorlat újabb felvételéről 8 nap alatt a kamarának jelentést tenni köteles. 8. §. A gyakorlat félbeszakítása szabadság, betegség, katonai szolgálat s hasonló ok miatt évenkint csak egy-egy hónapra terjedhet. Az ezt meghaladó, habár vétlen félbeszakítás ideje nem számitható be a tényleg kitöltendő joggyakorlat törvényes tartamába. 9. íj. A vétlen félbeszakítás a joggyakornok által azonnal bejelentendő és igazolandó kamarája választmányánál, mely ez iránt — szükség esetében előzetes vizsgálat alapján — határoz. E bejelentés elmulasztása esetében, a félbeszakítás nem-vétlennek minősítendő. 10. §. Három hónál hosszabb igazolatlan félbeszakítás esetében az előző joggyakorlat beszámításának joga elenyészik és a joggyakorlat tör* Ezzel megkezdjük ezen mindnyájunkat oly közelről érdeklő törvényjavaslat közlését, melyet tudvalevőleg dr. D eH'Adami Rezső budapesti ügyvéd az igazságügyminister megbízásából és részben utasításai szerint készített. A szerkesztőség, vényes folyama az újból felvett szakadatlan gyakorlat kezdetétől számítandó. E tárgyban is a kamara választmánya határoz. A 9. és 10. §-ban emiitett határozat ellen az érdekelt joggyakornok felebbezéssel élhet 15 nap alatt a kir. Curia ügyvédi tanácsához, mely végleg dönt. 11. §. A tényleges gyakorlat tartamáról csak az illető kamara állithat i ki hiteles bizonyítványt. 12. §. A főnök, illetve hatóság, a joggyakornok erkölcsi és hivaj tásában tanúsított magaviseletéről, illetve előmeneteléről, az általa önállóan : ellátott tárgyalások és szerkesztett beadványok minőségéről és számáról i minden év december havában, korábbi kilépés esetében pedig ezzel egyidejűleg a kamarát értesíteni tartozik. 13. §. A 6. és 7. §-ban meghagyott bejelentés elmulasztása és a tényleges szakadatlan gyakorlatról és tartamáról, valamint a joggyakornok erkölcsi és hivatásbeli magaviseletéről valótlan jelentés tétele fegyelmi vét| séget képez a joggyakornok, illetve ügyvéd részéről. 14. §. A joggyakornok helyettesítési meghatalmazás alapján és ennek korlátai között főnökének ügyvédi hatáskörében eljárni jogosult. Ezen eljárásban másnak okozott kárért a főnököt egyetemleges felelősség terheli. 15. §. A joggyakornok szakbeli gyakorlati kiképzésének vezetése a főnök kötelességét képezi. Annak előmozdításához az ügyvédi kamara is köteles hozzájárulni rendszeres felolvasások és vitatkozások rendezése s pályadijak kitűzése által. A kamarai közgyűléseken és választmányi üléseken a joggyakornokok, mint hallgatók jelen lehetnek és a kamara könyvtárát használhatják. 16. §. A joggyakornok és főnöke közötti szolgálati viszony feltételeinek megállapítása szabad szerződés tárgyát képezi. Megállapodás hiányában a kölcsönös felmondás ideje két hét, ha csak oly ok nem forog fenn, mely az azonnali elbocsátást, illetve kilépést igazolja. Vita esetében a díjazás, illetve felmondás tárgyában az illető kamara választmánya a felek s esetleg tanuk meghallgatása alapján határoz. Ezen határozat a k'r. Curia ügyvédségi tanácsához 15 nap alatt felebbezhető, mely végleg dönt. A jogérvényes határozat végrehajtása a kamara megkeresésére az illetékes kir. bíróság által eszközlendő. 17. §. A joggyakoruokok fegyelme felett az ügyvédi kamara őrködik és az esetben is, ha más hatóságnál vannak joggyakorlaton, fegyelmi vétség esetében az értesítendő kamara választmánya jár el, mint fegyelmi bíróság. 18. §. Fegyelmi vétséget képez minden vétkes kötelességszegés, különösen : a) a hivatásban hanyag, pontatlan és hűtlen eljárás ; />) a tisztességgel és az elérendő ügyvédi állás méltóságával össze nem ferö mellékfoglalkozás vagy életmód folytatása; <r) a bíróságok s más hatóságok, a főnök és ügyvédtársai irányában köteles tiszteletnek és a joggyakornoklársak és felek iránti ildomnak megsértése ; ti) az ügyvédfönöknek fegyelmi vétségeiben való részesség, vagy ügyvédnek tilos cselekmény elkövetése ; e) magyar államellenes érzület nyilvánítása A fegyelmi vétség az elkövetés után két év alatt évül el. 19. §. Fegyelmi büntetést képez: a) feddés; /<) a törvényes gyakorlat idejének meghosszabbítása 3—12 hóval; e) kitörlés A visszaesés súlyosító körülményt képez. A büntetés kiszabása a biróság szabad méltatásán alapszik. Minden marasztaló határozat az ok említésével a jegyzékben kitüntetendő, kitörlés esetében pedig, mely a jogot a joggyakorlat folytatásához, illetve ügyvéddé avattatásához mindenkorra elenyészteti, ezenkívül az összes kamarákkal közlendő s a hivatalos ügyvédi lapban közzéteendő 20. §. Csekélyebb vétség esetében a kamara elnöke maga elé idézheti és megróhatja a vétkes joggyakornokot. 21. §. A fegyelmi eljárásra nézve s valamely joggyakornok ellen más hatóság által hozott büntető vagy fegyelmi Ítélet közlése s jogkövetkezményei tekintetében jelen törvény 102., 104., 109 -125. § ai alkalmazandók. II. FEJEZET. Ügyvéddé avatás. 22. §. Ügyvéddé avatható azon joggyakornok, ki — eltekintve fegyelmi meghosszabbítás esetétől — három évi szakadatlan joggyakorlaton volt, melyből legalább két év ügyvédnél töltendő. 23. §. Ha a joggyakornok e joggyakorlat befejezése után három hónál később folyamodik ügyvéddé avatásért, időközi foglalkozását igazolni köteles és a mennyiben ez a tisztességgel, vagy az elérendő ügyvédi állás méltóságával össze nem férne, az ügyvéddé avatás megtagadandó. Ha pedig az ügyvéddé avatást kérő a három évi gyakorlat betöltése óta két évnél hosszabb ideig gyakorlaton nem volt, kérelmével el-, illetőleg újabb egy évi szakadatlan gyakorlatra utasi'andó Ha a folyamodó fegyelmi eljárás alatt áll, ennek tartama alatt ügyvéddé nem avatható. 24. §.t Ügyvéddé avatható azon jogtudori fokkal bíró kir. biró, kir. ügyész, ki e minőségében közvetlenül az ügyvéddé avatás előtt legalább három éven át kifogástalanul működött és azon jogtudori fokkal biró hazai főiskolai jogtanár, ki három éven át, mint joggyakornok vagy mint kir. biró, kir. ügyész kifogástalanul működött volt Ha a folyamodó fegyelmi eljárás alatt áll, ennek tartama alatt ügyvéddé nem avatható. 25. §. Az ügyvéddé avattatás iránti jog törvényes feltételei alól felmentés nem adható 26. §. Az ügyvéddé avatás iránti kérvény felett első fokban kérelmező lakhelye szerint a budapesti, illetőleg marosvásárhelyi országos ügyvédavató bizottság határoz öttagú tanácsban. E bizottságok területi hatásköre azonos a budapesti, illetőleg a marosvásárhelyi kir. ítélő tábláéval. A kérvény azon ügyvédi kamaránál adandó be, melynél folyamodó bejegyezve vaD, illetve utoljára bejegyezve volt s ennek választmánya által 8 nap alatt terjesztendő fel az illetékes országos bizottsághoz azon adatok kíséretében, melyeket a kamara jegyzéke folyamodó gyakorlatára és fegyelmére vonat-