A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 18. szám - Egy nő hajának eltulajdonitási célzattal történt levágása minő büntetendő cselekményt állapit meg ?

íl J O G. Egyúttal jelen ítélet jogerőre emelkedése után vádlottak költségén a Pancsován megjelenő »Banater Post«-ban közzététetni rendeltetik. Indokok: B. Jakab vádlott beismerte és H. Erzsébet vádlott ellenében K. Mária tanúval s a védelem folyamán beismerésével is bebizonyítva lett, miszerint D. Nikoláról Pancsován azt mondották, miszerint utóbbi borát, emberi hullák koponyáival destillálja. Ezen állítás D. János ellen valódisága esetén, a büntető eljárás megindításának okát képezné s azt közmegvetésnek tenné ki. Vádlottak az állítás valódiságának bebizonyítására nem is vállalkoztak s magánpanaszos ellen a feljelentést meg sem tették s védekezésük a rágalmazás vádja ellen egyedül abban áll, hogy ők az állítást nem, mint annak szerzői, hanem mint puszta hírnek átadói terjesztették. Miután azonban egy oly állítás terjesztése épugy állapítja meg a rágalmazás vétségét, mint annak koholása, mert az eredmény mindkettőnél ugyanaz, miután továbbá vádlottak azt, hogy e terjesztéssel valamely jogos közérdeket megóvni akartak volna, nem is állították, sőt a tárgyalásuál előadásukból az tüut ki. hogy e hir terjesztésénél panaszos hírnevét semmisíteni könnyelműséggel jártak el: őket a B. T, K. 258. §-ába ütköző rágalmazás vétségében vétkeseknek kimondani, tekintettel az állításban foglalt sértés nagy mérvére, annak panaszos üzletére kiható hátrányos voltára s végül azon súlyosító körülményre, hogy tanuk, de sőt vádlottak állítása szerint e hir egész Pancsován lett már elterjesztve, az Ítéletben körülirt módon megbüntetni és az eljárási rendelet 82. §-a értelmében jelen Ítéletnek a Pancsován megjelenő »Banater Post«-ban közzétételéből felmerülendő költségekben elmarasztalni kellett. (1886. szeptember 22-én 4,349. szám.) A budapesti kin itélö tábla; A kir. itélő tábla a kir. járásbíróság Ítéletét H. Erzsébetre nézve megváltoztatja; ezen vádlottat a rágalmazás vétsége helyett a B. T. K. 261, §-ába ütköző becsületsértés vétségében mondja ki vétkesnek s ezért 100 forint pénzbüntetésre, behajthatlanság esetén husz napi fogházbüntetésre itéli ; B. Jakab büntetését tizennégy napi fogházra és tíz forint pénzbüntetésre, behajthatlansága esetén még egy napi fogházra leszállítja ; egyebekben pedig az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: H. Erzsébet csak azt ismerte be, hogy ő a kérdéses nyilatkozatot K. Mária előtt tette ; nem lévén tehát bizonyítva ellene, hogy ő a tényt többek előtt állította, terhére a rágalmazás vétsége nem volt megállapítható. Minthogy azonban a kérdéses nyilatkozat kétségtelenül meggyalázó is a sértett félre nézve, vádlottat a becsületsértés vétségében kellett vétkesnek kimondani. Büntetése megállapításánál figyelembe vétetett, hogy vagyonos és hogy a panaszolt nyilatkozat a sértett felet anyagilag és erkölcsileg tönkre is tehette. B. Jakab büntetését, bár figyelemmel ezen utóbbi körülményre is, mégis le kellett szállítani, mert műveltsége alacsony és jó előéletű. Egyebekben elfogadtattak az elsőfokú bíróság Ítéletében felhozott indokok. (1887. márczius 8-án 2,819. sz.) A m. kir. Curia : A felebbezés visszautasittatik, mert az 1883 : VI. t.-cz. 7. §-ában felsorolt esetek fenn nem forogván, a másodbirói Ítélet ellen további felebbvitelnek helye nincs, (18S7. deczember 7-én 6,224. sz.) Ügyvédi rendtartási ügyekben. Azon ügyvéd, a ki meghatalmazotti minőségben a bírósághoz intézett beadványában sértő kifejezéseket használ, a mennyiben a sértés súlyosabb beszámítás alá nem esik, fegyelmi vétség miatt illetékes fegyelmi bírósága, nem pedig a magát sértve érző bíróság által fenyítendő. (1887. XXVIII. t.-c. 1., 3. §-ai-) A n.-szeiitiniklósi kir. járásbíróság: Mattiassich Ferenc ügyvéd által képviselt St. Rada és társai felpereseknek, — St. Boga alperes elleni sommás visszahelyezés iránti perében végzett: Törvényes időben beadott felebbezési indokok elfogadtatván, az összes iratok kapcsán a tekintetes kir. táblához felterjesztetnek. Egyúttal elsősorban felperesi ügyvéd a felebbezési beadványban használt ezen kitételek »birói önkény, a felsőbíróság rendelete elleni tiszteletlen és törvénytelen eljárás, helytelen, törvénytelen, szabályellenes, alaptalan és elhamarkodott eljárás« miatt az 1874. évi XXXIV. t.-cikk 67. §-ának 6. pontja alapján 50 frt pénzbirsággal fenyíttetik és annak végrehajtás utján behajtása iránt az ügyvédi kamara értesíttetik. (18»7. jun. 19. 2,656.) A budapesti kir. ítélőtábla: Az eisőbiróság ítéletét, tekintettel a sértés minőségére, 10 frtra leszállítja. (1887. okt. 4. 34,443.) A m. kir. Curia: (1888. febr. 16,621. sz. a.) Mindkét alsóbírósági végzés a pénzbírság kiszabására vonatkozólag megsemmisíttetik és a kir. jbiróság az 1887. évi XX. t.-c. 3-ik §-a értelmében követendő eljárásra utasittatik, mert az 1874. évi XXXV. t.-c. J 67. § a az 1887. XXVIII. t.-c. 1. §-a által hatályon kivül helyeztetett, az utóbbi törvény 3. §-a szerint pedig azon ügyvéd, <-i Uj meghatalmazotti minőségben a bírósághoz intézett beadványában sértő kifejezéseket használt, a mennyiben a sértés súlyosabb beszámítás alá nem esik, fegyelmi vétség miatt illetékes fegyelmi bírósága által fenyítendő, mert e szerint a hivatolt törvény életbeléptetése napján beadott 2 656. sz. felebbezésben használt és sérelmesnek talált kifejezések miatt az alsóbiróságok illetéktelenül bocsátkozván az ügy elintézésébe, e részben mindkét alsóbb bírósági végzést megsemmisíteni és a kir. jbiróságot a hivatolt törvény értelmében követendő eljárásra — a mennyiben magát arra indíttatva érzi — utasítani kellett. A magy. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság elvi jelentőségű határozatai. Gyógyszertári reáljogok, melyek ingatlanhoz kótre nincsenek, i/lefékezés szempontjából ingóknak tekintendők. (J88J. évi 2,524.. sz.) Annak elbírálására, hogy valamely községi (városi) közeg jogosítva volt-e adó- vagy illetéktartozás felvételére, a m. kir. pénzügyi közig, bíróság nem illetékes. {188J. évi 8j2. sz.) Bélyegilleték, mely illetékszabás végett be nem jelentendő okirattól jár, ha az illetéklerovás iránti tartozás keletkezésétől számított 5 év alatt ki nem vétetik, elévül. (1887. évi 2,2Qj. sz.) Végrehajtási költségek helyessége és jogossága ellen intézett felebbezések utolsó fokon való elbírálására, a m. kir. pénzügyi közig, bíróság nem illetékes. (1887. évi jr/. sz.) Az Ítélet kihirdetéséről hivatalból felvett jegyzőkönyvek bélyegmentesek. {1S87. évi 6,14.3. sz.) Csödhitelczőkitek oly közös beadványára, a melyben a vagyonbukott üzletének tömeg-gondnoki ellenőrzés mellett leendő folytatását megengedtetni kérik, csak egyes bcadványi bélyeg jár. (188J. évi 2,804. s"-) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Sziklai I. és fia e., budapesti keresk. és váltótszék, bej. jun. 9, félsz. jun. 28, csb. Bubla Ferenc, tmg. Spett Vince. — Politzcr F. ntóda (Kinszky Adolf) e., temesvári tszék, bej. jun. 18, félsz jul. 16, csb. Risztits János, tmg. dr Barta Ignác. — Hamburg Salamon e., beregszászi tszék, bej. máj. 15, félsz. máj. 26, csb. Tolvav Gyula, tmg. Szeles Károly. Pníitzer Jakab e., b.-gyulai tszék, bej. jun. 16, félsz. jul. 12, csb. Bócz Géza, tmg. dr. Haasz Soma. — Reich Albert e., petrinjai tszék, bej. máj. 5, perügyelö dr. Ivandija József, ideigl. tmg. Egersdorfer W. — (irat' Gyfirgy e., temesvári tszék, bej. máj. 3(>, félsz. jun. 30, csb. Risztits János, tmg. Lázár Ernő. — Horkay F. Lajos e., nyíregyházai tszék, bej. jun. 4, félsz. jun. 18, csb. Kunfalvy István, tmg. Palánszky Sámuel. — Silbermann Rezső e., temesvári tszék, bej. jun. 9, félsz. jul. 9, csb. Risztics János, tmg. Kellner Armand. — Stein Ignác e., nagyváradi tszék, bej. jun. 1, félsz. jun. 21, csb. Jelencsik István, tmg. Paczauer Józs. — Kleill irmin e., s.-a.-újhelyi tszék. bej. máj. 2<, félsz. jun. 20, csb. Raisz Béla, tmg. dr. Reichhard Salamon. — Meisels Számi e., nyíregyházai tszék, bej. jun. 5, félsz. jun. 18, csb. Kunfalvy István, tmg Kovács Lajos. — Kálmán Joel e., balassa gyarmati tszék, bej. jun. 4, félsz. jun. 30. csb. dr. Imrik Péter, tmg. Hudecz Zsigmond. — SimoiiOYÍC Jestratijev István e., irégi jrbság, bej. jun. 1, perügyelö és ideigl. tmg. dr. Nikolajevic Veselin. — Freund Róza e., temesvári tszék, bej. jun. 4, félsz. jul. 2, csb. Virter Antal, tmg. Fáy Ignác. Rothschild Izidor e., eszéki tzzék, bej. jun. 1, perügyelö és ideigl tmg. dr. Springer Gyula. Münster Miksa e., eszéki tszék, bej. máj. 15, perügyelő és ideigl. tmg. dr. Spitzer Hugó. Pályázatok: A győri jrbságnál aljegyzői áll. máj. 5-ig. — A nagykanizsai tszeknél birói áll. máj. 5-ig. — A b.-gyulai kir. tszék mellé egy tót és egy román tolmács i áll. máj. 10-ig. — A s.-a.-ujhelyi tszéknél aljegyzői áll. máj. 6-ig. — A turóc-szt-mártoni és zólyomi jrbságnál egy-egy joggyakornoki áll. máj. 8-ig. — A debreceni tszéknél birói áll. máj. >-ig- — A tekéi jrbság mellé román és német, a bánffyhunyadi jrbságnál pedig román t o 1 m á c s i áll. máj. 10-ig. — A n.-szalontai jrbságnál járásbirói áll máj. 10-ig. — A pápai jrbságnál díjas joggyakornoki áll. máj. 1 l-ig. — A füleki jrbságnál II. oszt. segédtelekkönyvvezetői áll. máj. 1 l-ig. Nyomait a „Pesti könvvnvomda-részvény-társaság"-nál. (Hold-utcza 7. szám.)