A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 18. szám - Egy nő hajának eltulajdonitási célzattal történt levágása minő büntetendő cselekményt állapit meg ?

íl JOG. 153 cselekménynek lesz tekinthető, ha az pl. nyilvánosan történik, mint általában a test jogtalan érintése sérti a megérintettet s büntetőjogilag üldözhető cselekmény. A becsületsértés be van fejezve a haj levágásával, sőt már elébb, a nő megérintésével, ha ez a körülményeknél fogva meggyalázó lehet, mit megítélni minden egyes esetben a biró dolga. Vitás lehet, hogy a lopás kisérlete hol kezdőtlik ? A haj levágása kisérlet e, vagy csak előkészítő cselekmény, vagy talán már a haj megfogása megállapítja e a büntethető kísérletet. Azt hisszük, az elvételt megkezdettnek tekinthetjük, mihelyt az első hajszál elválasztatott: a haj megfogása magában az elvételre nem alkalmas cselekmény s így a lopás kísérletét nem képezheti ; ellenben, mint láttuk, már magában becsületsértés lehet. A kísérlet büntetlenségére vonatkozó szabálynál fogva, ugy hisszük, az, a ki a hajat a levágás után otthagyja a földön, lopás miatt nem lesz büntethető. Egyáltalán büntetés alá sem eshetnék az ily kisérlettevő, ha a vázolt tett már maga külön bűncselek mény nem volna. Mindezen oknál fogva a fentirt esetben két különböző bűncselekmény látunk, u. m. a haj levágását (befejezett becsület-, sértés) és a levágott haj elvételét (lopás): miért is itt anyagi bűnhalmazat esete faros: fenu. Ausztria és külföld, V Zanardelli-féle olasz büntető törvényjavaslat büntetési rendszere." Rendőri büntetések: 1. Az elzárás; egy naptól két évig terjedő tartalommal' Éjjeli elkülönítéssel, munkakényszer mellett, külön intézetben hajtatik végre. A munkakényszer azonban valószínűleg csak irott malaszt marad, mert alig képzelhető, hogy ily rövid tartamú büntetésnél a kényszermunka egy meghatározott munkanemben sikerrel meghonosítható lenne. Olaszország bagnóiban még manapság is számosan vannak hosszabb büntetésre elitélve, kik absolut semmi munkával sem foglalkoznak. Ezt figyelembe véve előre látható, hogy hosszú idő fog még addig eltelni, mig az elzárásra Ítéltekkel a munkakényszer keresztül vihető lesz. Különös esetekben megengedheti a biró, hogy az elitélt az elzárási büntetést saját lakásán töltse ki; ha nyomatékos körülmények a büntetés enyhítése mellett szólnak. Ilyen kedvezmény azonban csak az egy hónapnál rövidebb tartamú elitéléseknél fordulhat elő. Megengedhető az elzárásnak dologházban — casa di lavero — való elszenvedése ; valamint közmunkára is átváltoztatható. 2. A pénzbírság (ammenda ; szemben a pénzbüntetéssel multa), egy Urától kétezer líráig terjedhet. Behajthatlanság esetén elzárás lép helyébe. A törvényjavaslat indokolása szerint a pénzbírság egy része ártatlanul elitélt; vagy vizsgálati fogságba helyezettek kárpótlására ; vagy oly szegény károsultak kártalanítására fordjttatik, kik az elitélttől — vagyontalanság miatt — kárpótlást nem kaphatnak. A harmadik s utolsó rendőri büntetés a hivatal gyakorlatától való felfüggesztés; melynek legkisebb tartama 3 nap, maximuma 1 év. Ezen büntetések mellett surrogatumként szerepel a birói dorgálás, mely ép ugy alkalmazható fogház, mint elzárás helyett, ha a büntetés egy hónapot meg nem halad; úgyszintén belebbezés és kiutasítás helyett, ha a büntetés három hónapnál rövidebb tartamú; végül előfordulhat 300 lírát meg nem haladó pénzbüntetés surrogatumaként. A birói dorgálás a bíróság nyilvános ülésében történik s annak intensivitása az elitélt műveltségéhez alkalmazkodik. A birói dorgálás kiegészítőjeként találjuk még angol intézmények utánzataként abéke biztosítás t.** Ennek lényege szerint az elitélt kezesek állításával köteles az államnak garanciát nyújtani arra nézve, hogy az ítéletben meghatározott idő alatt a jogrendet nem fogja megzavarni; ellenkező esetben a kezességi sommá az állam tulajdonába megy. Végül felemlítendő a rendőri felügyelet egy évtől három évig kiterjeszthető tartammal. E szerint az elitélt szabadon bocsátása előtt 14 nappal tartozik bejelenteni állandó tartózkodási helyét s köteles a policiális szempontból előirt szabályokat megtartani. A rendőri felügyelet alá helyezett egyént a bíróság bizonyos helyen való tartózkodásra is kötelezheti, * Előző közlemény a *Jog« 17. szimában, ** L. ennek ismertetését a Magyai' Igazságügy f. évi márc. füzetében ;>Adalék Németország börtönügyének reformjához' c. cikkemben. A harmadik cím a büntető-ítélet jogi hatályáról és végrehajtásáról szól. Ezen fejezet az ítéletnek ugy a civilis mint a büntetőjogi hatályát szabályozza. Az ergastoló, valamint az öt évnél hosszabb tartamú fegyházra itélt egyén kiskorúság állapotába helyeztetik; elveszti atyai hatalmát, valamint életfogytig tartó ergastolónál végrendelkezési képességét; természetes azonban, hogy az elitélés előtt keletkezett végrendelet jogérvényét az utólag keletkezett Ítélet nem érinti. Azon közhivatalnokok, kik hivatásukban elkövetett bűncselekmény miatt ítéltettek el, — ;i szabadság büntetéssel egyenlő tartamú időre hivatásuk gyakorlatára is képteleneknek nyilváníttatnak. Ezen felül minden elitélés jogi következménye a corpus delicti, valamint azon tárgyak elkobzása, melyek a bűntett elkövetésénél használtattak, vagy arra voltak rendelve s a tettes tulajdonát képezik. Föltétlenül elkobzaudók — tekintet nélkül a tulajdonos kilétére — azon tárgyak, melyek közforgalom tárgyát nem képezik; vagy melyek tartása tiltva van, pl. rejtett fegyverek. Különböző szabadságbüntetések egymásután hajtandók végre; tehát a javaslat az összesítést nem ismeri; a végrehajtásnál a súlyosabb büntetés megelőzi az enyhébbet. A büntetési rendszerrel szoros összefüggésben áll a visszaesés, mely a VIII. fejezetben szabályoztatik. Az olasz javaslat tisztában van a visszaesés nagy horderejű jelentőségével, s épen azért a visszaesés fogalmának meghatározásánál nem szorítkozik egyes vagyon elleni deliktumokra, hanem általános szabályként felállítja, hogy visszaeső az, a ki a büntető Ítéletben megállapított büntetés elévülési idején belül ugyanazon, vagy az elkövetettél analóg jellegű bűncselekményt ismét elköveti. A visszaeső a) Ha oly bűncselekményt követ el, melyre fegyház van megállapítva : a törvényben meghatározott magánelzárás tartama ezen idő tartam egy harmadával felemelhető. Ha pedig az egész büntetés magánelzárásban volna töltendő : a büntetés a büntetési tétel egy harmadával felemelhető. b) Ha másnemű büntetéssel sújtandó cselekményt követ el a visszaeső, akkor a 30 hónapnál rövidebb tartamú büntetés a büntetés y;rával felemelhető; ellenkező esetben a súlyosbítás a büntetés Y6-ával engedtetik meg. Az ekként kiszabott büntetés azonban 30 évet nem haladhat meg. Hogy a visszaesés annál könnyebben meg legyen állapitható, a javaslat hét csoportban sorolja fel azon clelictumokat melyeknél visszaesés felvehető. Ha valaki életfogytig tartó szabadságvesztésre — ergastoló — ítéltetett s büntetésének tartama alatt követ el valamely bűncselekményt az elitélt nem részesül a közösmunka rabság jótéteményében ; s pedig, ha az elkövetett bűncselekmény szintén ergastolóval sújtandó : egész életén át magánelzárásban tartandó; más cselekmény elkövetése esetén a magánelzárás 1 — 5 évvel meghosszabbítható. Az esetben, ha a büntetés tartama alatt elkövetett bűcselekményre egy évnél kisebb tartamú büntetés van megállapítva : csak fegyelmi büntésnek van helye. Varglia Ferenc, királyi alügyész B.-Gyulán. Nyilt kérdések és feleletek. Hogyan lehet az árverésen vett ingatlan birtokába jutni ? Egyik ügyfelem érdekében 1883-ban M. községében ingatlan árverést foganatosítottam és miután az árverési feltételek szerint 593 frt becsértékü ingatlanra nagy nehezen 300 frtig tétettek ígéretek, az ügy érdekében Ígértem még 50 frtot, de a helyett, hogy újabb Ígéret tétetett volna, reám maradt az ingatlan. Befizettem a vételárt, az fel is osztatott, én birtokba vezetést kértem, a mi elrendeltetvén, foganatosíttatott is. Törvényszéki kiküldött és telekkönyvvezető segédlete mellett eszközöltetett bevezettetésem a telekkönyvi térkép alapján. A bevezetéskor tapasztaltuk, hogy nem végrehajtást szenvedett B—y Zsiva, hanem K. Lázár van birtokban, a miért is a bevezetésről a közreműködött községi esküdt által a birói kiküldött meghagyására azzal értesíttetett, hogy az ingatlan nekem eladatott, hogy tehát a további birtoklást hagyja abban. K. Lázár e meghagyás dacára a birtoklást nem hagyta abban és én, hogy a birtokhoz juthassak, ellene sommás visszahelyezési pert indítottam. E perben én azt vitattam, hogy kérdés csupán az lehet, azon földre lettem-e bevezetve, a melybe magamat visszahelyeztetni kértem, vagy nem ? minden más közömbös.