A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 15. szám - A csődtörvény alaki hiányai. Harmadik közlemény

íl JOG. 131 lása, illetve elhárítása végett. Végre tágyalja az előadás keretében megengedhető kiterjedésben és ismert alapossággal, könnyen érthető, átlátszó modorban, utolsó kérdésül azt, hogy mennyiben részesittessék a rab munkája által szerzett bérben. Szerző remélhetőleg mielőbb folytatni fogja ezen tanulságosaknak Ígérkező fegyhá/.i értekezéseit, melyeket — mint maga mond ja — előadna összefoglalva és hazai viszonyainkra alkalmazva azt. mit Holzendorff, Füeslin, Röder, Desportes, Ilii n g , Küpal és kitűnő hazánkfia T auffer bőven elmondtak vaskos könyvekben, idegen nyelveken. A nemzetközi börtönügyi bizottság jelentéseinek (bulletin de la comission pénitentiaire internationale) 3-ik füzete 1887. megjelent. Ezen füzetek egy Galkine-Wraskoi elnöklete alatt kiküldött, Herbette I., Jageman E., BeltraniS c a 1 i a és dr. G u i 11 a u m e urakból álló szűkebb szerkesztői kis bizottság felügyelete alatt jelenik meg három havi időközökben •>—300 lapnyi terjedelemben. Rendes tartalmuk a börtönügyre vonatkozó közérdekű törvényeket, rendeleteket, utasításokat; a börtönügyi statistika főbb eredményeit; a legközelebbi s z t.-p étervári cougressus előkészítő munkálatait, különösen a kitűzött kérdések fölött beérkezett véleményeket, végre a hörtönügy terén a különféle országokban életbeléptetett javításokat és haladást. Ezen füzetben László Zsigmond rnagy. kir. igazságügyministeri tanácsos, ki hivatalos állásánál kiváló ismerője és odaadásánál fogva a börtönügy iránt kitűnő művelője a börtönügynek hazánkban, igen bőven ismerteti (69—123 1.) a magyar börtönrendszer fejlődését az új büntető törvénykönyv alapján. László érdekes ismertetését azzal zárja be, hogy bár még nem dicsekedhetünk egy teljes fokozati börtönrendszerrel, mégis el kell ismerni, hogy azon szűk anyagi eszközökkel, melyek rendelkezésünkre állanak, aránylag igen rövid idő alatt oly eredményeket értünk el, melyek bátorításul szolgálhatnak arra, hogy a megkezdett ösvényen tovább haladjunk. Azonkívül hoz e füzet még mind Franciaország, Oroszország, Norvégia, Svájc börtönügyeire vonatkozó érdekes közleményeket. Előfizethetni e jelentésekre (évi 20 frank) minden könyvkereskedésben. Vegyesek. Úgyvéddíjak megállapítása a büntető bíróság által, midőn a büntető eljárás befejezve lett, helyt íbghat-e l A m. kir. Curia, tekintve, hogy a bűnvádi eljárás jogérvényes befejezése után a magánjogi igények megállapítása a büntető bíróság hatásköréhez többé nem tartozik ; tekintve továbbá, hogy az 1874. évi XXXIV. t.-c. 58. §-ához képest, ha az ügyvédi díjak az ügy folyama alatt meg nem állapíttattak, az ügyvédi díjjegyzék az illetékes bíróság előtt kereset utján érvényesítendő; tekintve, hogy ezek szerint az itt kérdéses bűnvádi ügyben az egyik vádlott érdekében eljárt ügyvéd díjai és költségei megállapításának bűnvádi uton többé helye nem lehet, a bpesti kir. ítélőtábla fennmegjelölt végzése megsemmisíttetik. (1888. febr. 28-án. 6,800,87. B.) A csendőrség szintén közigazgatási közeg. A közigaz gatási hatóság elnevezésének fogalmát a btk. 164. §-a határozza meg. Ily értelmű kijelentés foglaltatik a belügyministernek T. vármegye közönségéhez az 1888. évi január 29-én 376. sz. alatt intézett következő rendeletében: Zs. M. n —i gör. kel. lelkész ellen hatóság elleni kihágás miatt folyamatba tett ügyben a n—i kir. törvényszék és a b—i föszolgabiróság közt felmerült hatásköri összeütközés megszüntetése tárgyában a vármegye alispánjának f. évi január hó 13-án 17. sz. a. kelt jelentésére felhívom a címet, hogy az illetékes elsőfokú közigazgatási hatóságot a kbtk. 46. §-a alapján való eljárásra utasítsa. Mert ezen ügy elbírálása körül tulajdonképen hatásköri összeütközés nem is fordult elő ; a kir. bíróság ugyanis nem saját hatáskörét szállította le, hanem az ügy érdemében határozva, kimondotta, hogy a btk. 261. §-ába ütköző becsületsértés nem forog fenn, hanem igenis a kbtk. 46. §-ába ütköző hatósági közeg szóbeli megsértése és ezért az iratoknak az illetékes elsőfokú közigazgatási hatóságokhoz való áttételét egyben elrendelte. Miről címet előbb idézett alispáni jelentés csatolmányainak visszarekesztése mellett azon megjegyzéssel értesítem, hogy a 3,596/87. számú szolgabírói határozat indokolásában felhozott azon érv, hogy a csendőrség nem tekinthető közigazgatási közegnek, merőben téves, mert a bt. 166. §-a szerint hatósági közegnek tekintetik, a 164. §. pedig megmondja, hogy mi értendő közigazgatási hatóság elnevezése alatt. — Az éneklő madarakra valő vadászás törvény szerint minden időben tilos ugyan, azonban azoknak továbbtartás vagy | azok énekében való gyönyörködés céljából történő elfogatását j a törvény nem tilalmazván, az éneklő madaraknak a költési időn j kivül ily célokból való elfogása és tartása büntethető kihágást nem ! képez. Ily értelmű kijelentés foglaltatik a belügyministernek X. I város hatóságához az 1882. évi szeptember 6-án 52,401. sz. a. intézett következő rendeletében: Folyó évi szeptember 3-án I 55,379. sz. a. kelt jelentésére, melyben a budapesti állatvédő egyesület elnöksége részéről címedhez intézett feljelentés folyI tán utasítást kér az iránt, hogy a madárkereskedésekben eladásra készletben tartott éneklő madarakkal s foglyokkal szemben a vadászati törvényben foglalt tilalmazó rendelkezések tekintetéből minő eljárás követtessék? a jelentés csatolmányainak visszaküldése mellett a következőkben válaszolok címednek: A vadászatról szóló 1883. évi XX. t.-cikk 9. §-ának //) pontja, mely szerint éneklő madarakra a vadászás minden időben tilos, ugy értelmezendő, hogy az éneklő madaraknak fegyverrel való vadászása és elejtése, vagyis okszerűtlen és indokolatlan pusztítása egész éven át tilalmaztatik. Az éneklő madaraknak továbbtartás végett vagy a madarak énekében való gyönyörködés céljából történő elfogását tilalmazó rendelkezések azonban a vadászati törvényben nem foglaltatnak; a mi pedig hasznos madaraknak, jelesül a foglyoknak is tenyésztési célokra való elfogását s ebből kifolyólag ugyanazon célból árúba bocsátását illeti, ez a már idézett törvény 9. §-a i) pontjában foglalt rendelkezések figyelemmel lartása mellett törvény által tilalmazva nincs. Unitárius házassági jog. A püspöki és a főpapi törvényszék megbízására Kővári Mihály ügyvéd és egyházi tanácsos az unitáriusok házassági jogának anyagi részét kodifikálta és a meglevő perrendtartást revízió alá vette. Munkálatát a fő- és központi alpapi törvényszék együttesen most tárgyalja. Az anyagi részben a házasság felbontása okául az őrültséget is elfogadták, ha ez valamely országos intézetben eszközölt három évi megfigyelés alapján az intézeti orvosok által konstatáltatik. Az alaki részben még az az elv mondatott ki, hogy az ellenfél meghallgatása nélkül nem hozható Ítélet. A javaslat mielőbb valószínűleg az illetékes forumok elé fog kerülni. Bírósági kinevezések és áthelyezések. Bíró Antal szegedi törvényszéki biró a székhelyhez nem kötött birák létszámába helyeztetett át ; kineveztettek: járásbiróvá a szilágysomlyói jrbirósághoz Mile Mihály zilahi jrbsági albiró; törvényszéki bírákká a békésgyul-.i törvényszékhez P a 1 1 a y Jenő békési, az egri tszékhez dr. K á 1 1 a y Árpád gyöngyösi járás bírósági albiró; ügyészszé: a trencséni ügyészséghez Ribossy Kál mán eperjesi alügyész; albirákká: a privigyei jrbirósághoz Bocsek Károly nyitrai, a hajdúszoboszlói jrbsághoz dr. H r e h u s s Viktor debreceni, a zombory jrbsághoz Radány Péter ottani, a lugosi jrbsághoz dr. Bálás Döme ugyanottani, az orosházi jrbsághoz G ö n c z y Sándor nagykikindai, a tekéi jrbsághoz G a á 1 Gyula lugosi tszéki jegyzők ; végül Lavotha Kornél námésztói jrbsági albiró az alsókubini és Mészáros Gusztáv orosházi jrbsági albiró a békésgyulai jrbsághoz helyeztetett át. A m. kir. Cnria ügyforgalma március hóban. Beérkezett: polgári ügy 1,140, váltó stb. 126, úrbéri 13, büntető 1,090, fegyelmi 65; összesen : 2,484. El intéztetett, polgári S92, váltó stb. 118, úrbéri 18, büntető 934-, fegyelmi 78 ; összesen 2,040. Hátralék márc. 31-én : polgári 3,018 (ebből 881 az 1887. évből való), váltó stb. 135, úrbéri 22, büntető 3,474 (ebből 1,51 i ügy 1887. évből való), fegyelmi 48; összes hátralék: 6,697. Curiai és táblai értesítések. E rovat alatt közlött értesítéseket előfizetőinknek díjtalaiiuf szolgáltatjuk. Az ide vonatkozó levelezést tévedések kikerülése végett kérjük mindig kiadóhivatalunkhoz intézni. Azon ügyeket, melyekben e rovat alatt egyszer számot adunk, ha még elintézetlenek, figyelemmel kisérjük mindaddig, mig azok elintéztetnek, a mikor is minden további kérdezés nélkül is közöljük az elintézés mikéntjét. Apatin. Dr. K. L. A f. k. Klein P. — Schibli D. ügyet aT.rmv., rhh. — Ar.-Maróth. R. T. Melisek Demó É. — Kostyálik M. érk. 16702/88 sz. a., n. e., eld. Sztáncsek ; Juhász J. — Póka J. ügyet a Tábla 11755/88 sz. a. márc. 20-án hh. ; Jakab Sallai S. — Khéval S. ügy és Seibner A. -- Kis I ügy még n. j. fel. — Baja. Sz. J. A f. k. Kézsmárky Béla b. ügyét a T. márc. 20-án rend. — L. Zs. Ad (i. Tiszavidéki hitelint, és takptár — Kerék S.-né érk. 58306/87 sz. a., n. e., eld. Horváth Kálmán; ad 7. Pavlicsek I. és tsai — Herczfeld J. és fiai érk. 59111/87 sz. a., u. e., eld Klimkó ; ad 8. Loosz Zs. — Kádár F. érk. 718/88 v. sz. a., n. e., eld. Heppes. — H. Gy. Ad 1. Jungvirt Utry J — Blum M. ügy a C.-hoz érk. 2044/88 sz. a., n. e., eld. Szászy ; ad 2. Schön P. — Zority M. érk. 2251/88 sz. a., n. e , eld. Pásztély; ad 3. Sternberg M. b. ügyét a T. 45167/87 sz. a. febr. 13-án hh. ; ad 4. Rutterschmied J. és neje b. ügye még n. j. fel ; ad 5. Kubatos L. — Kornis L. érk. 59892/87 sz. a., n. e., eld. Csoók; ad 6. Hesser I. — Fehér J. ügy még n. j. fel. Folytatjuk. — Békés. K. J. A f. k. D. Tóth M.-né — néh. Zs. Szabó Ján. örök. ügyet a T. márc. 22-én hh — I, fi. A f. k. Krammer M. — Princz I. ügyet a