A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 14. szám - A végrehajtási eljárásról szóló törvény 37. §-ához

il JOG. 55 kifizetendő. A szerződés tárgyát tehát nem egyedileg meghatározott, hanem a szerzőtlésben körülirt minőségű bnza képezte, mert a buza egyedileg meghatározva csak akkor lett volna, ha alperes a szerződésben megjelölt helyen már tényleg létező s nemcsak minőségileg, hanem egyébként, is félreismerhetlenül körülirt búzát adott volna el, mi pedig az A. alatti okirat szerint meg nem történt. Ezek szerint tekintve, hogy a buza helyettesíthető árú, felperesnek az A. alatti szerződés értelmében csak ahoz volt joga, hogy ha alperes a K. által neki szállított búzát át nem adhatta, j alperestől az A. alatti okiratban körülirt minőségű búzának szállítását követelhesse, de a helyettesíthető dolog iránt kötött szerződésben a szerzőilés tárgya egyedileg meghatározva nem lévén, fölperes a K.-féle buza helyett átvételre ajánlott buza átvételét pusztán azon okból, mert ő csak a K.-féle búzát lenne köteles átvenni, meg nem tagadhatta. Ily körülmények között, midőn felperes a buza átvételét akár minden indokolás nélkül, akár azon, a fenn előadottak szerint alappal nem bíró indokból, hogy ö csak K.-félc búzát köteles átvenni, határozottan megtagadta : alperes sem a búzát a vonathoz szállítani s felperest az átvételre újra felhívni, neki a ktörv. 354. §-a szerint az utólagos teljesítésre határidőt engedni köteles nem volt, hanem addig, míg felperes a szerződés teljesítéséhez való ragaszkodásának az által, hogy a ktörv. 354. §-a értelmében alperest az utólagos teljesítésre felhívja, kifejezést nem adott, alperesnek joga volt a ktörv 352. §-a értelmében a szerződéstől egyszerűen elállani. De alperes élt is ezen jogaival a 2'/. a. okirat szerini 1885. ápr. 22-én, tehát előbb, mintsem felperes az F. a. szerint alperesnek 1885. április 26-án a szerződés utólagos teljesítéséhez való ragaszkodását kinyilvánította volna Mit sem változtat a dolog állásán azon körülmény, hogy felperes az átvétel határozott megtagadása után M. lózsef tanú vallomása szerint szerdán (1885. április 22 én) a búzának átvétele végett jelentkezett, de annak átadását M. József megtagadta, mert ezen körülmény felperest kártérítési jog érvényesítésére csak akkor jogosítaná fel, ha azt igazolná, hogy ennek megtörténte után, de mielőtt alperes a szerződéstől való elállás iránt nyilatkozott volna, a kt. 354. §-a értelmében alperest a szerződés teljesítésére azzal, hogy ellene különben kártérítést fog érvényesíteni, értesítette s neki az utólagos teljesítésre határidőt engedett volna. De felperes ezt az F. alatti szerint csak 1885. április 26-án, tehát akkor tette, midőn alperes az átvétel határozott megtagadása következtében a 2-/. a. okirat szerint 1885. április 22 ikén a szer- j ződéstöl már elállott s az előadottak szerint jogosan elállhatott. Ezek szerint tekintve, hogy alperes az átvétel határozott megtagadása következtében a szerződéstől elállani jogosítva volt, tekintve, hogy ezen jogát előbb gyakorolta, mint sem felperes a szerződéshez való ragaszkodás iránt nyilatkozott s alperest az utólagos teljesítésre felhívta volna: felperest a szerződés nem teljesítése miatt kártérítési jog meg nem illeti. (1887. febr 22-én, 3,279. sz. a.) A in. kir. l'uria : A másodbiróság ítélete indokaiból annyival inkább helybenhagyatik, mert felperes a B. alatti közjegyzői tanúsítvány szerint a vételtől már 1885. ápr. 18-án és pedig — mint ez a kir. táblai ítélet indokaiban helyesen van kifejtve — törvényes ok nélkül vélt kártérítési jogának fentartása mellett, elállottnak tekintendő lévén, ezen időponttól kezdve alperes is jogosítva volt a szerződéstől egyszerűen elállani, mintha az meg sem köttetett volna. (1887. dec. 9-én, 803. sz. a.) A Tevő az ügylettől el nem Állhat az árú azon hibája miatt, mely a Tétel megkötésekor előtte tndva Tolt. A titeli kir. járásbíróság: Lambert Vincze ügyvéd által képviselt Sz. János felperesnek, — Spr. Lajos ügyvéd által védett Z. Gáspár és Z. József alperesek elleni, 438 frt tőke s jár. iránti kereskedelmi perében itélt: Felperes keresetével elutasittatik. A budapesti kir. itélö tábla: A kir. járásbíróságnak az ügy érdemében hozott ítéletét megváltoztatja, alpereseket egyetemlegesen kötelezi felperes részére 438 forint tőke s jár. 8 nap alatt különbeni végrehajtás terhe melletti megfizetésére. Indokok : Alperesek beismerték, hogy a keresetben megjelelt birkákat az előadott időben és vételárban felperestől egyetemleges kötelezettség mellett megvásárolták, kifogást tettek azonban fizetési kötelezettségük ellen azért, mert a birkák mételyesek lévén, oly betegségben szenvedtek, mely eladó felperes szavatosságát és az ügylet megsemmisülését vonta maga után; továbbá azért, mert felperes utólagosan alperesekkel kiegyezett és köve:eléséről lemondott. Felperes beismerte mind azt, hogy az alpereseknek eladott birkák mételyesek voltak, mind azt, hogy külön egyezség hiányában e miatt szavatossággal tartoznék, -mindazonáltal alperesek kifogását figyelmen kívül hagyatni kérte, mert állítása szerint a birkák mint tudva mételyesek, lettek alperesek által-megvásárolva és pedig oly feltétellel, hogy azokra nézve 'a jelzett betegség 1 miatt felperes szavatossággal nem tartozik és ezen okból a rendes j árnál olcsóbban is. adattad el.. • • < Arra nézve, hogy felperes utólag kiegyezett s hogy követéléséről lemondott, alperesek tanukra hivatkoztak.. Minthogy azonban' a kihallgatott tanuk alperesek vonatkozó állítását nem bizonyították s minthogy más- perrends/.crü bizonyíték felhozva nem lett, eme körülmény, figyelembe vehető nem volt. Eltekintve attól, hogy alperesek nem is állították, hogy az állítólag elhullott 10 darab birkán felül a megvettek közül a' többit nem értékes:thették, alpereseket a kereseti követelésben és annak nem kifogásolt kamatában egyetemleges kötelezettségük kimondása mellett el kellett marasztalni, mert L. Fererenc és L. János felperes által felhívott tanuk egybehangzólag. s perrendszerüleg bizonyították, hogy a kérdés tárgyát képező birkákat alperesek a lilperes által előadott feltétel mellett, vagyis kifejezetten oly megállapodással vették meg, hogy azokra nézve a felhozott betegség miatt felperes szavatossággal nem tartozik, hogy pedig a tanuk vallomása kétségtelenül alperesek tényére vonatkozik, erre nézve aggály fenn nem forog, miután a tanuk a kereseti vételi ügyletről és alperesekről tanúskodnak, erre nézve tehát az, hogy alpereseket csak azon egy alkalommal látták, különbséget nem tesz, azt pedig, hogy a tanuk mennyiben lennének érdekeltek, alperesek ^elő nem adták, és így erre nézve általánosságban tett kifogásuk figyelembe nem vehető ; mert továbbá alperesek az általuk megvett birkáknak előttük tudva volt hibája miatt, melyre nézve eladó felperest a szavatosság terhe alól kifejezetten felmentették, a vételár megfizetését jogosan meg nem tagadhatják. (1887. június 10. 3,649. sz. a.) A m. kir. Curía: A budapesti kir. itélö tábla ítélete az abban felhozott indokoknál fogva helybenhagyatik. (1887. decz. 7. 917. sz. a.) Bűn-ügyekben. A vizsgáló biró a vizsgálat beszüntetése, vagy folytatása iránt érdemleges határozatot soha sem hozhat, ö a vizsgálati iratokat határozathozatal végett egyszerűen bemutatni tartozik. A pécsi kir. törvényszék (1880. nov. 11-én 6,156/B. 86): Csalás büntette miatt vádolt Cs. Leo elleni bűnügyben határozott: A törvényszéki vizsgáló bírónak megszüntető végzése indokainál fogva helybenhagyatik. A budapesti kir. itélö tábla (l887. február 21. 3,605/B. 87.) : Tekintve, hogy a fennálló joggyakorlat szerint a vizsgáló biró egyáltalán érdemleges határozat hozatalára hivatva nincsen, mindennek dacára a pécsi kir. törvényszék vizsgáló-bírója 1886. évi október 9-én 3,311. sz. a. kelt végzésével a bűnvizsgálat elrendeléséi mellőzendőnek mondotta ki és igy érdemlegesen határozott, tekintve, hogy a pécsi kir. törvényszék a vizsgálat megszüntetésére vonatkozó 1886. évi november 11-én 6,156. sz. alatt kelt végzését, mint másodbiróság hozta, hatáskörét tehát nyilván túllépte : a kir. ítélő tábla úgy a pécsi kir. törvényszéki vizsgálóbírónak, mint a pécsi kir. törvényszéknek végzését, mint nyilván szabályelleneseket hivatalból megsemmisíti és a pécsi kir. törvényszéket szabályszerű határozat hozatalára utasítja. A m. kir. Curia: Tekintve, hogy a törvényszék kebli vizsgáló-biróját mint az eljáró törvényszéknek — a vizsgálat vezetésével megbízott tagját, a törvényszék elbírálása alá tartozó befejezett bűnügyekben további intézkedési jog nem illeti, hanem tartozik a vizsgálati iratokat a fennálló eljárási gyakorlat szerint határozat hozatal végett a kir. törvényszékhez bemutatni, hogy ennélfogva megszüntető végzést ép oly kevéssé hozhat, mind vád alá helyezést nem rendelhet el, tekintve továbbá, hogy az alsó bíróság tartozik és igy ez esetben a pécsi kir. törvényszék is tartozott volna már az 1886. április 12-én 8,823. sz. a. hozott kir. ítélő tábla határozatnak megfelelni, tekintve hogy a felső bíróság ily határozatának újbóli figyelmen kívül hagyása egyáltalán nem igazolható, mindezeknél fogva, a kir. ítélő táblának 1887. febr. 21-én 3,605. sz. a. hozott végzése indokolásánál fogva is helybenhagyatik. (1888. évi február 8-án, 5,062/B. 1887.)