A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / Tartalommutató

t'gvvédjelölt felvétee, habár huzamosb idó'n át gyakorlaton létét Szám Lap nem bizonyította . . • . 42 168 A kamarailag bejegyzett ügyvéd, ha megyei főjegyzővé választatik, ügyvédi gyakorlatát folytathatja; a feljelentő nincs jogosítva feljelentésének elvetése miatt felebbezni ... ... 46 184 Egymagában azon körülmény, hogy az ügyvéd megbízójának utasítása nélkül köt az adóssal birói egyességet, még meg nem állapítja ellene a fegyelmi vétség tényálladékát. Ha a fél az egyesség által károsítva ér/i magát, nem fegyelmi eljárás, hanem kártérilés utján kereshet elégtételt • 4í) 190 Nem képezi tárgyát a fegyelmi eljárásnak, ha az ügyvéd beadványában azt mondja a közigazgatási közegről, hogy »nem hozhat elfogulatlan határozatot, mert a kérdéses ügyben érdekelt" 49 196 Azon körülmény, hogy ügyvéd ellen panaszolt tények a büntető törvénykönyvbe ütköző cselekményt képeznek, nem szolgálhat indokul a fegyelmi eljárás mellőzésére 52 207 A jövedéki büntetések természete és hatálya a közönséges büntettek és vétségek következményeitől lényegileg különbözők lévén, a jövedéki kihágás miatt az ügyvéd ellen megindítandó eljárás nem áll útjában annak, hogy ezt megelőzőleg vagy azzal egyidejűleg az általa netán rendszeresen űzött bélyegröviditések miatt, a fegyelmi eljárás megindittassék . . 52 20S e< Közjegyzői rendtartási ügyekben Közjegyzői szabálytalanságok . $5 133 /) Sajtó-ügyekben ^emmiségi okot képez, ha nemcsak az illető évnegyedbeli esküdtek rendeltettek be. hanem egy másik évnegyedbeliek is és ezen összesített csoportból alakittatik az esküdtszék 11 44 A sajtótörvény 28. §-a nem az inditványi, hanem az elévülési határidőt állapítja meg. E szerint a hivatalból üldözendő sajtóügyek 6 hónap alatt évülnek el . 16 64 Perújítás sajtó-ügyben. — Az új bizonyíték fogalommeghatározásához . . . . . . . . 37 148 Ha a törvényalkalmazó bíróság az esküdtek verdictje értelmében a vétkest maga részéről is kimondotta és a vádlót, valamint a védőt a büntetés mérve iránt meghallgatta, többé a bíróság nincs feljogosítva az esküdtszéki verdic'.et felfüggeszteni. — Beszámithatlanság kérdése a sajtóügyi eljárásban 40 160 >ajtórendőri kihágási ügy nem a törvényszék, hanem a járásbíróság hatásköréhez tartozik . . . . . 42 168 1. Az esküdtek a külvilággal való érintkezéstől, csak a nyilvános tárgyalás megnyitása idejétől vannak eltiltva, de nem az alaknlac alatt 2. A sajtóbiróság előtt, a makacssági eljárásban védő közbenjárása nincs megengedve. 3. Elegendő tájékozottságot nyújt az esküdteknek, ha az incriminált nem magyar nyelvű irat az állam nyelvére lefordítva terjesztetik az esküdtek elé 45 180 V. A in. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság1 elvi jelentőségű határozatai. A kir. bírósági végrehajtók a kereseti adó IH-ik osztályába tartoznak ... • . ... . . 2 8 Ha a közkórházi gondnok, habár nem önkéntes vállalkozás folytán, hanem hivatalos állásiból kifolyólag, a betegek élelmezését is olyképen eszközli, hogy neki ezért naponkint és fejenkint megszabott ár fizettetik, az ebből eredő tiszta kereseti nyeremény : a III. oszt. ker. adónak tárgyát képezi . . . . ... 2 8 A magyar földhitelintézetnek, valamint az 1869: t.-c. 3. §-ában emiitett egyleteknek, a bíróságokhoz benyújtott beadványai is, ha Ü peres eljárás tárgyát nem képezik, bélyegmentesek . . 2 8 A peres eljárás folyamában, hivatalból felvett jegyzőkönyvek arról, hogy az eskü letételére kitűzött határnapon a peres felek közül senki sem jelent meg, bélyegmentesek . . . ... 3 12 Ha uradalmi gazdatiszteknek állandó illetményeiken felül, még a gazdaságnál elért eredmény bizonyos százalékának megfelelő jutalék is szerződésileg biztosítva van, ez után, az állandó illetmények kiegészítő részét képező jutalék után : III. oszt. ker. adót k'vetni nem lehet . . ... 3 12 Az 1881 : LX. t.-c. 239. §-a alapján hozott és az előlegesen elrendelt zárlat fentartását vagy feloldását elrendelő birói végzések : bélyegmentesek 3 12 Az érdekelt felek részéről a tkvi hatósághoz az előjegyzés törlésének bejegyzése végett henyujtott beadványok, akkor is az illetéki díjjegyzék 13. tétel IV. 15. pontjában meghatározott bélyegilleték alá esnek, ha az előjegyzés igazolásának elmulasztására vannak alapítva .. . 3 12 Az a körülmény, hogy a tényleg létrejött házasság rövid idő múlva felbontva lett, a házassági szerződés után kiszabott illeték leírására, illetve visszatérítésére igényt nem ad 8 \ > 1. A közjegyzői okirat alapján végrehajtást elrendelő végzések ellen beadott kifogásokra hozott birói határozatok: az illetéki díjjegyzék 48. tétel C, illetve D. pontjában megállapított illeték alá esnek. 2. Az ilyen határozatok ellen benyújtott jogorvoslatok az ÜL díjjegyzék 13. tétel IV. 12. pont a), illetve b) betűje alatt meghatározott bélyeggel látandók el Atlól a féltől, a ki a k. pénzügyigazgatóság jogérvényes határozatával, valamely illeték fizetése alól minden jog fentartása nélkül felmentve lett, ezt az illetéket, újból követelni még akkor sem lehet, ha a felmentés helytelen alapon történt . ... 1. Az adófelszólamlási bizottság határozatát a kincstári képviselőnek külön kézbesíteni nem szükséges. 2. Ha a kincstári képviselő az adófelszólamlási bizottság határozata ellen felebbezését élőszóval a kihirdetés alkalmával bejelentette, az Írásbeli fulebbezés benyújtására szabott határidő a kincstári képviselőre nézve, tekintet nélkül arra, hogy a határozat neki kézbesítve lett-e vagy sem, mindig a kihirdetést követő naptól kezdve számítandó . . . ... . Ha az állami hatóságok (ide értve a vármegyéket is) és magánfelek között létrejött árúszállitási, fuvarozási és építkezési szerződések után járó fokozatos illetéket, a magánfél az általa a kincstár részéről e szerződések alapján történő kifizetések alkalmával kiállított nyugtákon le nem rótta, e miatt terhére felemelt illeték csak abban az esetben róható ki, ha az illető hatóság neki azt: hogy a szerződési illeték a fentemiitett módozat szerint lerovandó, határozottan tudtul adta ... . . . . . . Árváknak kir. adóhivataloknál elhelyezett tőkepénzeiből eredő kamatjövedelme után, kivéve ha az, az 1875: XXII. t.-c. 2. §-a. illetve az 187-r) : XLVII. t.-c. §-ának 4. pontja alapján adómentességben részesül, tőkekamat-adó és megfelelő általános jövedelmi pótadó fizetendő .... . ... Az ideiglenes házadómentesség oly újonnan épült államvasuti épületekre is megadandó, a melyek más célra bérbe adva nem lévén, állandó házadómentességben részesülnek . . . . Az adófelszólamlási bizottság az adókivető bizottság által elsőfokúlag még ki nem vetett adónak előírására jogosítva nincsen A m. kir. honvédség elhelyezése végett laktanyául átengedett helyiségek iránt kötött bérszerzó'dések, ha a kérdéses helyiségek csakis a beszállásolási törvény szerint járó illetmények mellett lettek átengedve, bélyegmentesek í'gyvédek által az illetékkötelezett felek nevében benyújtott feh'bbezések pusztán azért, mert azokhoz az ügyvédi meghatalmazás csatolva nem lett, vissza nem utasíthatók Ha bíróilag felveendő jegyzőkönyvhöz, egy ahoz nem szükségelt nyomtatvány használtatik, a jegyzőkönyvi bélyeg a nyomtatvány által elfoglalt lapok számításon kivül hagyásával, csak a jegyzőkönyvre tényleg felhasznált ívek után jár ... . . Birói letétek után fizetendő őrzési dijak tárgyában hozott végzések felülbírálására a m. kir. pénzügyi közig, bíróság nem illetékes Ha a fizetés felvétele a főügyletről kiállított okirat szövegében ugyan, de az ügyletben szerződő félként nem szereplő harmadik személy részéről bizonyittatik, az ily végbizonyítvány bélyegköteles . . . • Ha peres felek a tárgyalás befejezése után, de még mielőtt az ítélet nekik kihirdetve vagy kézbesítve lett volna, a pert leteszik, az állandó ítéleti bélyeg kellő időbeni beszolgáltatásának elmulasztása miatt, terhükre az egyszeres illeték mellőzésével, csakis felemelt illeték róható ki Adókönyvecskékbe történt hibás bejegyzések kiigazításának elrendelésére —• ha a megállapított adó felebbezéssel megtámadva nem lett — a m, kir. pénzügyi közig, bíróság nem illetékes . Váltó megterhelési ívek, melyek pénzintézetek által váltóadósaikról vezettetnek és azoknak tartozási összegét és váltókötelezett minőségét tüntetik ki, mint a belső kezelés könnyebbitése céljából vezetett feljegyzések, bélyegmentesek Az örökhagyó tartozása miatt annak örökösei ellen indított perekben hozott jogérvényes végítéletektől járó °/o-os illetéket a perköltségekben elmarasztalt örökösök akkor is megfizetni kötelesek, ha az örökséget az azt terhelő adósságok felemésztették . . Ha a malomtulajdonos saját őrleménye részére a telep székhelyén kivül eső helyen külön raktárral bír, a malom után kivetett keresetadón felül még külön a raktárból eredő jövedelem után is adót fizetni nem köteles . A bejegyzési kérvényen bélyegjegyekben eleve lerótt bejegyzési illeték akkor is visszatérítendő, ha a kérvény a bejegyzés elrendelése előtt visszavonatott 1. Kereskedők által vagy kereskedőkre kiállított látra szóló utalványok, ha a szolgáltatás készpénzben teljesítendő, I. fok szerinti bélyegilleték alá esnek. 2. Ha a felülbélyegzésre hivatott közegek a hiányosan bélyegzett okiratot bemutató felet a bélyeghiány pótlására fel nem hívják, felemelt illeték elő nem irható . . Ha a kir. pénzügyigazgatóság egy már befizetett illeték teljes vagy részbeni leírását rendeli el, a visszau alványozás iránt azonban nem intézkedik, az érdekelt fél a visszatérítést a bélyeg és illetékszabályok 157. §-ában meghatározott 3 évi határidőn túl is követelheti . A községi (városi) közegek ellen, az 1883. évi XLIV. t.-c. 81. §-ában körülirt felelősség alkalmazása folytán felmerült költségek meg-