A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 12. szám - Ellentétes büntető birósági itéletek s az összetett bizonyitékok

is a JOG. bíróság elé állithatásáig a bíróság rendelkezése alatt álló másik | vádlott-társ irányában a további eljárásnak bizonytalan időre leendő felfüggesztése sem a bűnvádi jogszabályokkal, sem a jelenlevő vádlott érdekeivel össze nem egyeztethető: mindkét alsóbbirósági Ítélet megváltoztatik és az eljáró kir. törvényszék utasittatik, hogy be nem várva J. Antal vádlottnak a biróság elé állithatását, W. Udó vádlott irányában az eljárást szabályszerűen folytassa és haladéktalanul hozzon a tárgyalás eredményének megfelelő határozatot. (1887. márczius 3-án 7,453/188t>. sz.) A magy. kir. pénzügyi közigazgatási biróság teljes ülési döntvénye. 41. szám. Ila a földtulajdonos egy társulatnak, vagy egyes személynek a kőszén kitermelését oly módon engedi át, hogy a kitermelésre jogosított társulat vagy személy a földtulajdonosnak akár a kitermelt kőszén mennyiségéhez mért, akár ehhez a mennyiséghez nem kötött pénzösszeget fizetni tartozik, — ez a pénzösszeg a földtulajdonosra nézve bányaadó - köteles jövedelemnek tekintendő-e f (Az 1887. évi 11,782 számhoz.) Határozat: Ha a földtuinjdouos egy társulatnak, vagy egyes személynek a kőszén kitermelését oly módon engedi át, hogy a kitermelésre jogosított társulat vagy személy a földtulajdonosnak akár a kitermelt kőszén mennyiségéhez mért, akár ehhez a mennyiséghez nem kötött pénzösszeget fizetni tartozik, — ez a pénzösszeg a földtulajdonosra nézve bányaadó-kötoles jövedelemnek nem tekintendő. Indokok: A bányaadóról szóló 1875. évi XXVII. t.-c" 1. §-ának rendelkezése szerint a bányaadó tárgya azon jövedelem, mely a bányamivelésből és a hozzá tartozó iparágak üzletéből ered. Ennek a törvénynek 2. §-ában részletesen soroltatnak fel azok az üzletek, melyek bányaadó-köteles jövedelmet nyújtanak, tehát a bányaadó-törvény más üzletet, avagy jövedelmet nem ismer, mely bányaadó tárgyát képezné, mint azokat az üzleteket, illetve jövedelmeket, melyek a most idézett szakaszban taxatíve elősorolvák. Ebből következik, hogy oly jövedelmet, mely a törvényben meghatározott bányajövedelemhez nem tartozik, bányaadó-köteles tárgynaktekinteninem lehet; mert ugy az általános pénzügyi, valamint az általános jogi elvek szerint is, valamely jövedelmet, avagy pénzbevételt, oly adónem alá vonni nem szabad, melynek tárgyai a pozitív törvényben szabatosan meghatározva s megnevezve vannak. Az 1861. évi országbírói értekedet a bányaügyre vonatkozó határozatainak a kőszénről szóló intézkedései szerint: a kőszéntelep a földbirtok tartozékát képezi. A jelen döntvényre alkalmat szolgáltató esetekben a földtulajdonos valamely társulatnak, illetve egyes személynek az ő tulajdonát képező föld gyomrában levő kőszén kitermelést oly módon engedi át, hogy a kitermelésre jogosított társulat, vagy személy a földtulajdonosnak, az egyik esetben a kitermelendő kőszén mennyiségéhez mért. a másik esetben pedig ehhez a mennyiséghez nem kötött pénzösszeget fizetni tartozik. A lemivelés átengedésének ez a módozata, habár az a fenforgó esetekben nem pusztán a földtulajdonos részére fizetendő bányabért képez, még sem tekinthető oly jövedelemnek, mely bányaadó alapjául szolgálna. Ugyanis sem közgazdászati, sem jogi elvek szerint, azt a pénzösszeget, melyst a földtulajdonos a maga részére minden métermázsa tényleg kitermelt, avagy csak reménybeli kitermelés tárgyát képező kőszénért kikötött, bányaüzletbeli jövedelemnek tekinteni nem lehet, mert a bányamivelés a felmerült esetekben kizárólag az engedményeseket illeti meg, ezek azt tényleg gyakorolják is, és ettől az üzlettől ők bányaadóval meg vannak róva; tehát a földtulajdonosnak ez esetben bányaüzleti jövedelme nincsen; de nem' is lehet, mert ö a lemivelés jogát átruházó szerződés értelmében, a bányaüzletnek nem részese, és a kikötött szolgáltatás az ő részére teljesítendő még abban az esetben is, ha a bánya vállalkozó-társulat, vagy egyes személy veszteséggel dolgozik. Ha azonban a fenforgó concret esetekben a íöld tulajdonosa bányaüzlet részesének tekinthető volna, ez a felfogás azzal a jogi következménynyel járna, hogy a midőn az üzlet veszteséget mutat, a földtulajdonos ebből az üzletből jövedelmet, helyesebben nyereséget a maga részére nem igényelhetne. Ámde a feltevés ellen minden kételyt kizáró módon, egész határozottan már magok a szerződések szólnak; sőt szól az ellen az a nyilvánvaló tény is, hogy a feltett kérdésben foglalt esetekben, a bányamivelők a földtulajdonosnak a kőszén kitermeléseért fizetett összeget az évüzleti mérlegben kiadásba helyezték, és ez a kiadás a bányaadótörvény 6. §-a értelmében az üzleti nyers jövedelemből eszközi lendő törvényes levonás tárgyát képezi is. Ily kiadást azonban a bányamivelők nem tüntetnének fel az üzleti mérlegben saját tiszta nyerességük csökkentésére ha a földtulajdonos üzletrészes lenne; mert ez esetben a földtulajdonos csak az üzleti nyereményből kaphatná a szerződésben kikötött osztalékát. A bányamivelők tehát tekintet nélkül az üzleti eredményre, a földtulajdonost megillető viszontszolgáltatást teljesíteni tartoznak. Ily körülmények között, ennek a bíróságnak felfogása szerint, a földtulajdonos a kérdésben foglalt esetekben bányaüzlettársnak nem tekinthető. Ehhez képest és tekintve a bányaadótörvény 1. és 2. tj-ában foglalt rendelkezéseket, teljesen ki van zárva az a feltevés, mintha a jelen döntvényre alkalmat adott esetekben, a földtulajdonosnak a saját földjében található kőszéntelep lemivelésének átruházásaért kikötött pénzösszeg báuvaadó tárgyát képezné. De megerősiti ezt a kijelentést a bányaadótörvény 5. §-ának rendelkezése is, mely szerint határozottan kimondatik, hogy a bányaadóra nézve adóköteles jövedelemnek vétetik az adóévet megelőző három évi üzleti eredmény átlaga ; ime csak az üzleti eredmény és semmi másféle jövedelem nem szerepelhet a bánya adó tárgyaképen. A kifejtettekhez képest tehát, a mondott kőszéntelepek lemivelésének átengedése fejében fizetett összegek sem általános pénzügyi, sem jogi elvek szerint, de az érvényben levő bányaadótörvény intézkedései alapján is, bányaadóköteles jövedelemnek nem mmősithetők. Ezekből az indokokból ki kellett mondani, hogy : ha a földtulajdonos egy társulatnak, vagy egyes személynek a kőszén kitermelését oly módon engedi át, hogy a kitermelésre jogosított társulat vagy személy a földtulajdonosnak akár a kitermelt kőszén mennyiségéhez mért, akár ehhez a mennyiséghez nem kötött pénzösszeget fizetni tartozik, ez a pénzösszeg a földtulajdonosra nézve bányaadóköteles jövedelemnek nem tekintendő. Kelt. Budapesten, a m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróságnak 1888. évi február hó 29-én tartott teljes tanács üléséből. Hitelesíttetett: a m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróságnak Budapesten, 1887. évi március hó 7-én tartott teljes tanács ülésében. Kivonat a Budapesti Közlönyből. Csődök: Schnster Károly e., brassói tszék, bej. ápr. 15, félsz, ápr. 2(i, csb Onaciu Sándor, tmg. dr. Miku András. — Iíarbarieh Józsefe., egri tszék, bej. ápr. 23, félsz. máj. 2'i, csb. Farkas Pál, tmg. Kolossy Gusztáv. — Em. Füehsl e, budapesti ker. és váltótszék, bej. ápr. 14, félsz. máj. 2, csb. Sárváry Gusztáv, tmg. dr. Fülöp Károly. — Kardos Sándor e., marosvásárhelyi tszék, bej. ápr. 24, félsz. máj. 24, csb. Horváth Miklós, tmg. Karaszek Árpád. — Aezél Albert e., szegedi tszék, bej. ápr. 13, félsz. ápr. 27, csb. Nagy Ferenc, tmg. dr. Gyulai Mór. — Szongott Gerö e., kolozsvári tszék, bej ápr. 10, félsz. ápr. 25, csb. Szász Béla, tmg. dr. Fischer Lajos — Schlesinger Mór e., szegszárdi tszék, bej. ápr. 24-, félsz. máj. 22, csb. Kiss Károly, tmg. Parragh Béla. — Strasser M.Jakab e., zombori tszék, bej. ápr. 24, félsz. máj. 15, csb. Heteszheimer Henrik, tmg. Korbay Károly. — Peregi Mihály és Tapodi József e.( kecskeméti tszék, bej. ápr. 19, félsz. máj. 3, csb Csilléry Kálmán, tmg. Huszka Dezső. — Halasi Béla e., rimaszombati tszék, bej. ápr. 18, félsz. máj. l_>, csb. Vozáry György, tmg. Szepessy Károly. — Berger Klementin e , kaposvári tszék, bej. máj. 1, félsz. máj. 23, csb. Kazinczy Gábor, tmg. dr. Rózsa Ernő. — Blum József és neje e., rimaszombati tszék, bej. ápr. 19, félsz, máj. 5, csb. Vozáry György, tmg. Sziklay Géza. — Székely Gábor e., soproni tszék, bej. ápr. 6, félsz. ápr. 30, csb. Agustich Antal, tmg. dr. Winkler Adolf. — Mózes Gevrürcz e., besztercei tszék, bej. ápr. 20, félsz, máj. 7, csb. Tamás Károly, tmg. dr. Larionessi Elek. Pályázatok: A budapesti V. ker. jrbságnál albirói áll. márczius 22-ig. — A marosv ásárhelyi kir. Ítélőtáblánál II. oszt. fogalmazói áll. ápr. 22-ig. — A csákovai jrbságnál járásbirói áll. márcz. 27-ig. — A félegyházi jrbságnál j á r á s b i r ó i áll. mácz. 28-ig — Az aranyosmarothi tszéknél 11. oszt. jegyzői áll. márcz 28-ig. — A facseti jrbságnál j á r á s b i r ó i áll. márcz. 2S-ig. — A budapesti kir. ügyészségnél alügyészi áll. márcz. 27-ig. Nyomatott a „Pesti künyvnyomda-részvény-társasá<j"-náI. (Hold-utcza 7. szám.)