A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / Tartalommutató

1 5 ''^szeget, hanem csak oly módon, hogy kezestársai mindegyiké- s"m ol csak a követelés harmadrészét követelheti, mert az ő reá eso harmadrész a követelésnek általa történt beváltása által elenyészett 44 Valamely, a váltótörvényszék illetősége alá nem tartozó váltón ala­puló követelés valósága és fennállása ellen tett kifogással szem­ben a hitelezőt terheli a követelés fennállásának, illetve annak bizonyítása, hogy az adós a váltóban kitett értéket megkapta. (1888. szept. 11. 847. sz. a.) . 44 Alkalmi egyesüléssel szerződő személyek jogviszonya az egyes részt­vevőkhez . . 44 A kereskedelmi törvény 351. és 352. §-aiban foglalt intézkedések melyek az eladónak a késedelmes vevő ellenében az árú átadása előtt gyakorolható jogait szabályozzák, az eladót nem jogosít­ják fel arra. hogy az ügylettől való elállás esetében kártérítést, vagy bármely esetben is az árúnak tovább eladása nélkül árkülönbözetet követelhessen 44 A tőzsdebiróság illetékessége nem tekintethetik határozottan kikötött­nek, ha a kötlevélben csak »eventuell aultauchende Differenzen werden von dem Börsenschiedsgerichte geschliohtet < kifejezé­sek foglaltatnak 44 Az eladó késedelme esetében a vevő által követelhető kártérítés tekintetében az árúnak valóságos értéke teljesen közömbös. Oly árúknál ugyanis, melyeknek tőzsdei vagy piaci ára van, iga­zolható esetleges nagyobb kárán felül azon különbözetet köve­telheti a vevő. mely a teljesítés helyén és idejekor a szerződési és a piaci vagy tőzsdei ár közt mutatkozik, más árúknál pedig egvéb bizonyítható kárán kivül csak azon összegei igényel­heti, mely az eladó késedelmessége folytán a vevő által tény­leg beszerzett árúknak igazolt vételára és a szerződési ár közti különbözetet képezi (Kt. 353., 356. §.) A jogalapváltoztatás fogalmához . . 45 Habár a hitelező és adós között valamely követelés megfizetése tekintetében oly egyezség jött létre, hogy a tartozási összeg részletekben törlesztendő és a részletfizetés elmulasztása esetén a hitelező az eredeti egész követelést érvényesíteni jogosítva legyen, az adós ellen megnyitott csőd után esedékessé vált részletfizetések megszűnte a csődtömeg terhére fel nem róvható és ezen fizetési mulasztásból a hitelezőnek követelési josja a? egész követelési összegre fel nem éled. (Kir. Curia 1888. okL 3. 630. sz.) 45 Lényeges kellék hiányában szenved azon váltó, a melynél a lejárati idő korábbi a kiállitás napjánál 4C Közadósnak a csődnyitási kérvény beadását, illetőleg a fizetések megszüntetését megelőző 15 napon belül keletkezett azon jog­cselekvénye, melylyel adósságát nem ugy, mint kötelezve volt. készpénzben, hanem árúk átadásával, tehát oly módon törlesz­tette, a mely módon való törlesztésre kötelezve nem volt, a csődtörvény 27. §. 3. pontja alapján megtámadható. Ezen eset­ben az ugyanis a törvényes vélelem, hogy közadós részéről árúinak a válságos időt megelőzőleg vállalt ily irányú kötele­zettség nélkül történt emez elidegenítése a hitelezőket károsító szándékkal történt. (Kir. Curia 18*8. szept. 20. 767. sz.) . . 4fi Valamely lényegtelen s minden következmény nélkül maradt beteg­ségnek elhallgatása a biztosítási szerződés érvényességének meg­támadására jogos alapul nem szolgálhat 4fi Váltóügyletben hozott sommás végzés ellen perújításnak nincs helye A perújítás megengedhetősége képezheti-e hivatalból vizsgálat tár­gyát? 46 A könyvvezetés körül mutat'cozó szabálytalanságok önmagukban, a könyvvezetésre való alkalmatlanságot még nem bizonyítanak akkor, midőn a könyvvivő a könyvvezetést főnöke felügyelete mellett végezte . . 47 Értékpapírok hitelre való vétele bizományos által azon kikötés alatt, hogy ha a megbízó kellő időben fedezetet nem küld, a bizo­mányos a megbízó rovására eladhassa. A fedezeti vételi és eladási ár közötti külöubség a bizományosnak megtérítendő a megbízó által akkor is, ha a megvett értékpapí­rokat tényleg át sem vette, sem a fedezetileg eladott érték­papírokat át nem adta. Felperesnek elutasítása esetére való költségben marasztalása, dacára annak, hogy alperes az alsóbirósági Ítéletek ellen, melyekkel felperes elutasittatván. a költségek különösen megszün tettettek, nem is felebbezett ... 47 Versenytilalom a közkereseti társaság tagjaira nézve. — E tilalom nem jogosítja fel a társaságot a versenyüzlet beszüntetésének kérelmezésére, hanem jogosítva van a társulat, a versenyző tag által kötött minden egyes üzlet átengedését és e mellett az ezen üzletből származó kár megtérítését követelni. Evvel pár­huzamban érintetlenül fennáll a versenyző tagnak a társaság­ból való kizáratása iránti külön jog is 4s A váltókezesség a váltó elévülésével megszűnik. A kezes ellen gazdagodási keresetet nem lehet indítani . . 4S Ha az eladott kazal széna tényleg át nem is adatott még vevőnek, ile vevő nyilatkozataiból és az eladás körülményeiből követ­keztethető, hogy vevő azt tulajdonának tekintette és a széna ilykép még az eladó birlalásában maradván, ott tüz által el­Lap 194 19l> 51 202 51 203 206 206 206 52 Lap I pusztult, vevő mégis tartozik a vételárt megfizetni, mert ót éri Szám mint tulajdonost a tűzkár 49 Ha a biztosítási ügynök az ajánlat aláírásakor oly engedményeket 174 tesz, melyekről maga az ajánlat hallgat, ugy ezen Ígéretek a biztosító-társulattal szemben, kire nézve csak a kezéhez jutott ajánlat lehet irányadó, figyelembe még beigazolás esetében sem vétethetnek 50 I A kereskedelmi biróság illetékességét nem állapítja meg oly fuva­174 I rozónak ügylete, ki csak fuvarozási eszközeinek bérlete iránt köt szerződést . 50 198 174 Azon megállapodás, hogy vevő az eladót a vételár megfizetésén felül az értékesítésből esetleg mutatkozó nyereségben is része­síteni fogja, az adásvevési szerződés természetét meg nem vál­toztatja. j Megromlásnak ki nem tett kereskedelmi árúc?ikkek rendes értékesí­tésének célszerű módja nem a közárverés, hanem azok üzlet­174 szerű elárusitása .j(J 19*5 11a a vasúttársaság az árú szállítására határozott fuvaridőt kikötött és azt meg nem tartja, ugy a fuvaridő elmulasztásából származó nemesak minden kárt, de az elmaradt hasznot is tartozik meg­175 ] téríteni , A csődtömeg pereiben a tömeggondnok beleegyezése nélkül a köz­adós csak kivételesen kínálható meg a főeskővel akkor, ha nnm forog fenn aggály arra nézve, hogy a közadós a főeskü le nem tétele által a csődhitelezők jogos érdekeit meghiusítja . Valamely szerződés nem teljesítése folytán eszközöli fedezeti vételnél is tartozik a vevő a rendes kereskedői gondossággal eljárni, következőleg * fedezeti vételt a szerződés teljesítésének meg­tagadása után haladéktalanul eszközölni ; Felszámolási jegyzőkönyv alapján kért végrehajtás elrendelése felől határozni a csődbíróság illetékes 178 . Nyilvánkönyvi jogok kérkedés s ez alapon felhívási per tárgyát nem képezik .... ... c) Bűn ügyekben A kereskedő, a ki vevőjét a mértékben megrövidíti, nem követ el csalást ; ha a lakó a házbért nem fizeti, a háziúr a lakás ajtajának kiszedése által nem követ el büntetendő cselekményt. A bűnvádi vizsgálatoknál követendő eljárás Perbeli egvezség által ítélet nélkül megállapított esküre nézve, az 179 eskü hamissága miatt nem tehető folyamatba a bűnvádi el­járás 182 Olvasóegyleti inditványkönyvben tett kizárási indítvány, mint becsületsértés Az iskolai tanító fegyelmi joga az iskolás gyermekekkel szemben ...... A btk. 228. §-ában emiitett "büntető eljárás" alatt nemcsak a bűn­v.idi, hanem a fegyelmi eljárás is értendő Ha a bukott hitelezőit teljesen kielégítette, bukása nem büntethető ; ha a bejegyzett kereskedő kereskedelmi ügyleteket nem kötött, mérleget és leltárt sem köteles készíteni 3 11 Súlyos testi sértés esetében — a mennyiben több sértés történt, 1 v2 azonban megállapítható, hogy melyik sértés melyik vádlott által követtetett el — a szakvéleménynek nemcsak arra kell kiterjednie, hogy általában hány nap szükséges a felépüléshez, 182 hanem arra, hogy minden sértés külön-külön hány napot igényel ... S 11 Azon hivatalnok, a ki hivatalos teendőihez nem tartozó cselek­1SJ ményt, bár a hivatalos alak megtartása mellett végez s ez által magának jogtalan vagyoni hasznot szerez, nem hivatali hatalommal visszaélést, hanem csalást követ el . . ... 4 15 I A vizsgálat folytatása vagy megszüntetése iránt a vizsgáló biró 187 i csak véleményt mond és csakis a törvényszék jogosított e kérdésben határozhatni . 4 16 A kir. ügyésznek, ha egyszer kijelentette az ítéletben való bele­nyugvását, többé nincsen joga ezen kijelentést visszavonni . . 5 19 A váltóbirtokos ellen annak kell a megállapodásellenes használatot bizonyítani, a ki a használatot jogellenesnek mondja . 5 19 í'gyvéd által elkövetett sikkasztás elévülésének megállapításánál az elévülési idő a pénz átvételét követő napon kezdődik ... 5 20 ' A btk. 413- §-a alá esik azon cselekmény is, melylyel valaki más gyárosnak iparjegyét, vagy az árúcikknek bizonyos, a gyáros által meghatározott elnevezését ugyanazon gyáros, bár hason­187 értékű, de más minőségű és más elnevezésű árúcikkére alkal­mazza. — A 413. S-ba foglalt bűncselekmény fogalmánoz nem kívántatik meg az, hogy a cselekmény által a másik gyárosnak kár okoztassék. — Az üzlet főnökének felelősségi kérdése alkalmazottjainak büntetendő cselekményeiért. — A vádemelés megoszthatóságának kérdése 6 A fölbujtó és a fölbujtott közti psychikai viszony .... 6 190 I Miután a hordó csak a szállított szesz elhelyezésére, nem pedig annak megőrzésére szolgál, a fuvaros, ki a hordó kifurása 191 | utján 1 frt 20 krnyi értékű szeszt eltulajdonít, csak a kihágási btk. 126. §-a szerint minősülő tulajdon elleni kihágásban mondható ki vétkesnek, nem pedig a 336. § szerint minősülő lopás bűntettében 7 A btk. 311. §-a rendelkezései az illető egész fejezetre kiterjedvén : 23 24

Next

/
Oldalképek
Tartalom