A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 9. szám - Az ügyvédségről szóló törvényjavaslatnak előadói tervezete (Folytatás)

7G íl JOG. a foglalási záradékkal ellátva nem lön? Avagy elegendő-e ha a biztosítási kötvény a biztosító intézetnél produkáltatik ? 2. Köteles-e a végr jhajtató a biztosítási kötvényt megszerezni, avagy elegendö-e, ha a kötvény birtokosa — végrehajtást szenvedő vagy jogutóda — azt a biztosító intézetnek bemutatja ? Csakis ezen döntő kérdések tisztázása mellett vezethet a végrehajtás sikerre. Ad 1. A foglaltató nem tartozik nézetem szerint a biztosítási kötvényt a biróságnál bemutatni, mert a kötvény utólagos megszerzésével a törvény csak a biztosító intézetnek joghátrány elleni oltalmazását célozza. A keresk. törv. 482. §-a szerint ugyanis a biztosítási összeg teljes kár esetében csak a biztosítási kötvény viasszaadása mellett fizetendő, minélfogva a biztosító intézet a végrehajtást csak ugy fogja respectálni, ha a kötvényt utólag kezeihez kapja. Ha tehát a kárösszeg a kötvény nélkül lefoglaltatik, a bíróság a végrehajtást akadálytalanul helybenhagyhatja, miután ezen végrehajtási aktus a biztosító intézettel szemben ipso jure csak a kötvény bemutatásának feltétele mellett válik hatályossá. Ad 2. Nehezebbnek látszik nekem azon kérdés megoldása, vájjon foglaltató köteles-e a biztosítási kötvényt megszerezni, miután ily esetben a rosszhiszemű adósoknak tárt kapu nyittatnék. Az adós nem fogja a birói végrehajtó azon felhivását respectálni, hogy a kötvényt kiadja, mert azzal önmagát károsítaná. Legtöbb esetben tehát vagy makacsul meg fogja tagadni a kötvény kiszolgáltatását, vagy pedig valamely ürügygyel annak további kutatását lehetetleniti. E szerint a hitelező álláspontja adósával szemben sokkal rosszabb lenne a bolt leégése után, mindamellett, hogy a biztosító intézet által fizetendő kárösszeg neki teljes fedezetet nyújtana. De mert egyrészt meg vagyok győződve arról, hogy a törvény a rosszhiszemű adósok pártjára nem áll, másrészt pedig már hangsúlyoztam, hogy a kötvény megszerzésével pusztán a biztosító intézet oltalmazása céloztatott, nézetem oda irányul, hogy nem a foglaltató kötelessége a kötvényt utólag megszerezni, hanem bárki által — akár végrehajtást szenvedő, akár jogutódja által — adassék is át a kötvény a biztosító intézetnek, a hitelezőnek végrehajtási joga ezen ténynyel teljes hatályt nyer és a biztosító intézet ezen foglalás következtében vagy a foglaltatót egyenesen kielégíteni, esetleg a mennyiben végrehajtást szenvedő az ellen tiltakoznék, a foglalás tárgyát képező kárösszeget az illetékes biróságnál letenni tartozik. y Az ügyvédségről szóló törvényjavaslatnak ^ előadói tervezete.* X (Folytatás.) 100. §. Az igazságügyminiszter felhatalmaztatik. az ügyvédi kamarák meghallgatása után, a közönséges ügyvédi teendők díjait rendeleti uton megállapítani. Ily rendelet az összes kamarákkal és a hivatalos ügyvédi lapban közlendő. E rendelet kibocsátása után dijszerződés hiányában a jegyzékbe felvett ügyvédi teendők díjait csak annak mérvében számithatja fel és követelheti az eljáró ügyvéd, illetve azok, hivatkozással a díjjegyzékre, a bíróságok által csak e mérvben állapithatók meg. Egyebekben a 79—91. §. alkalmazandók. 101. § A kamarai választmány ugy az e fejezetben, valamint a 15. és 65. §-ban foglalt esetekben három tagu tanácsban tárgyal és szótöbbséggel határoz. E tanács az elnökön, illetve helyettesén kivül az elnök által behívott tagokból áll. Esetleges folytatólagos tárgyalásokon lehetőleg ugyanazon tagoknak kell részt venni. Birói érdekeltség tekintetében a 114. §. alkalmazandó. A kamara illetékességét hivatalból állapítja meg, illetve szállítja le; utóbbi esetben egyszersmind átteszi az ügyet az illetékes kamaiához vagy hatósághoz. Illetékességi összeütközés esetében a kir. Curia Ugyvédségi tanácsa dönt. Minden tárgyalás nyilvános és szóbeli. Valamely fél meg nem jelenése, kivéve békéltető eljárásban, nem gátolja érdemleges határozat hozatalát. Elnapolást okozó fél annak költségeiben marasztalandó. A felek és a pptts szerint aggálytalan tanuk hit alatt hallgatandók ki, mivégből ha nem laknak a kamara székhelyén, az illetékes kir. járásbíróság megkeresendő vagy a kamara egy tagja kiküldendő. Meg nem jelenő tanuk ellenében a ppttás 206. §-a alkalmazandó ; a kiszabott büntetés foganatosítása végett az illetékes kir. járásbíróság keresendő meg. Periratváltásnak nincsen helye. Az eljárás közvetlen és szóbeli A bizonyítékok szabadon mérlegelendők. A kamarai bíróság belátása szerint mellőz felesleges vagv huzavonára célzó bizonyítást. A véghatározat hozatala előtt jogorvoslatnak nincsen helye. Minden hatóság jogsegély nyújtására (kézbesítések eszközlése, tanuk kihallgatása, iratok átküldése stb ) köteles. A tárgyalásról, illetve eljárásról pontos jegyzőkönyv vezetendő, melyet a kamarai biróság minden tagja aíáir. A kamarai biróság vagy kiküldöttje előtt letett eskü esetleges büntetőjogi következményeire nézve ugy tekintendő, mintha az a kir. biró* Előző közlemények a >Jog 1., 2.. 3 , 4.; 5 , 6. és 8. számaiban. ságok előtt tétetett volna le. A felebbviteli biróság az iratokból a bizonyítékok szabad mérlegelése alapján hoz feloldó, vagy megsemmisítő, vagy érdemleges határozatot. VIII. FEJEZET. Ügyvédség megszűnése. 102. §. Az ügyvédség gyakorlásának joga megszűnik a halál esetén kivül : 1. Önkéntes lemondás folytán, mely az illetékes ügyvédi kamarának bejelentendő. Ez esetben a lemondónak (miként halál esetében az elhunytnak) kihagyása a jegyzékből (az ok kitüntetése mellett) a választmány által elrendeltetik és az összes kamarákkal, valamint a hivatalos lapban közöltetik. A már megindított fegyelmi eljárás folytatását, illetve beadott fegyelmi panasz letárgyalását a lemondás nem gátolja, a mennyiben az kihatással lehet a gyakorlat újra felvételének ideiglenes vagy végleges kizárására. 2. Jogérvényes büntető Ítélet alapján, mely az ügyvédség végleges vagy ideiglenes elvesztését vonja maga után (1878 : V. t.-c. 484., 55., 57. {?.). Minden ügyvéd vagy joggyakornok ellen hozott jogérvényes bűnügyi, rendőri vagy fegyelmi határozat az illetékes kamarával közlendő, melynek választmánya annak alapján a kitörlést vagy felfüggesztést jegyzékében foganatosítja, esetleg pedig fegyelmi eljárást indit az illető ügyvéd vagy joggyakornok ellen. 3. Az ügyvédségtől felfüggesztést vagy kitörlést rendelő ügyvédi kamarai fegyelmi Ítélet alapján. Kitörlés esetében (2 , 3 pont) a jog az ügyvédség gyakorlására mindenkorra elenyészik. Felfüggesztés vagy lemondás esetében az újra fölvétel (felfüggesztésnél ennek lefolyása után) valamely kamara jegyzékébe jelen törvény 45 és 47. §-ai értelmében kérhető. 4. Kizárás esetében, mely a 43. §. 1., 2., 3., 4, 5., 6. és 8. pontjaiban foglalt esetekben a kamara választmánya által további eljárás nélkül a jegyzékben foganatosítandó. Az illetékes hatóságok, illetve hozzátartozók ügyvéd vagy I joggyakornok elhalálozását, illetve jogérvényes csőd vagy gondnokság alá helyezését, illetve eltűnését vagy megszökését az illetékes kamarának bejelenteni tartoznak. Elmebetegség és eltűnés, vagy megszökés esetében mindenkor a felfüggesztés, illetve kizárás egyéb eseteiben és elhalálozáskor ; pedig csak akkor, ha az illető ügyvéd nem gondoskodott maga iratai átadásáról, a kamara választmánya nyomban irodai ügygondnokot rendel ki, a ki az illetékes kir. járásbíróság közegei utján az ügyvédi iratokat s értékeket az ügyvéd, illetve jogutódai költségén leltározza, esetleg biztosítja és átveszi. Az ügygondnok eljárási s őrzési díjait s költségeit az illető érdekelt ügyfelek viselik. A 43 §. 7. és 9. pontjának esetében, ha utóbbinál nem forog fenn fegyelmi vétség gyanúja, a kamara választmánya 30 napi záros határidőt tűz ki az illető ügyvédnek a vonatkozó kamarai vagy ügyvédi köztisztség elfogadására, illetve teljesítésére ; illetve a hátralékos tagsági díj vagy pénzbüntetés lefizetésére; illetve az összeférhetlen állás vagy foglalkozás letételére s csak ennek sikertelensége esetében mondja ki és foganatosítja a kizárást. Ha a kizárási ok egyszersmind fegyelmi vétséget képez, e miatt külön fegyelmi eljárásnak van helye. A kizárást elrendelő határozat az illető ügyvéddel (eltűnés, megszökés és elmebetegség esetén kivül) közlendő, ki az ellen 15 nap alatt felebbezéssel élhet a kir. Curia ugyvédségi tanácsához, mely végleg dönt. IX. FEJEZET. Ügyvédi fegyelem. 103. §. Fegyelmi vétséget követ el azon gyakorló ügyvéd, ki kötelességét megszegi. A jelen törvény egyéb helyein megállapítottakon kivül fegyelmi vétséget képez különösen : 1. A képviselet felajánlása az ügyvédi méltósággal ellenkező módon, p. o. e célból felek után járás, felek küldetése ügynök, hatósági közegek vagy mások által. 2. Tisztességtelen reklamliajhászat. 3. Teljesen alaptalan perek szítása, ily ügyek vitele, haszontalan beadványok szerkesztése, mások jogainak kijátszására célzó eljárás, illetve abban való részvétel, együgyű felek kiaknázása, uzsoraügyletek képviselete. 4. . Joghátrányt okozó hanyag vagy hűtlen eljárás a vállalt ügyekben. 5. Ügynöki ügyletekkel díjért üzletszerű foglalkozás. 6. Rendszeres bélyegcsonkítás. 7. Botrányos életmód vagy tisztességtelen eljárás a hivatáson kivül is. 8. Magyar államellenes érzület nyilvánítása. Minden fegyelmi vétség az elkövetés után két év alatt évül el. 104. §. Fegyelmi eljárás bármely biróság vagy hatóság feljelentésére, érdekelt magánfél vagy bármely gyakorló ügyvéd panaszára, a kamarai ügyész indítványára vagy a kamarai választmány határozatából indítandó meg. A kamara székhelyén levő kir. törvényszék mellett kir. ügyész subsidiarius vádjoggal bir : <>) ha a fegyelmi eljárás hivatalból vagy hatóság feljelentése alapján tétetett folyamatba ; />) ha a magánpanaszos panaszában kijelenti, hogy subsidiarius vádjogát a kir. ügyészség által akarja gyakorolni; c) ha belföldi ügyvéd által nem képviselt külföldi magánpanaszosnak panaszára tétetik a/, eljárás folyamatba. A panasz írásban adandó be és ügyvédi ellenjegyzés hiányában magánfél által sajátkezűleg, hitelesítve vagy két tanú [ által előttemezve írandó alá, mi nélkül figyelembe nem vehető, 1U5. §. Fegyelmi büntetést képez : a) feddés ; í) pénzbüntetés 50—500 I frtig; c) felfüggesztés az ügyvédi gyakorlattól 3—12 hóra; d) kitörlés. A jelen törvényben megállapított mellékbüntetéseken kivül (9 '. §.) az a—c) alatti büntetések azon jogkövetkezménynyel bírnak, hogy a jogerejüleg : elitélt elveszti esetleges állását, mint ügyvédi kamarai tisztviselő, vagy választmányi tag, vagy kamarai bizottsági, vizsgálóbiztosi vagy irodagondnoki kiküldött, mint az orsz. ügyvédavató bizottság vagy a kir. curiai ügyvédségi , tanács tagja és ügyvédi köztisztségeit (74_78. §.) és mindezekhez való választatási, illetve kirendeltetési jogát, végre a kamarai közgyűléseken szólási és szavazási jogát és pedig feddés esetében ennek jogerejü kimondá| sától egy évre, pénzbüntetés esetében két évre, felfüggesztés esetében ennek | lejártától három évre, mi az ügyvédjegyzékben kitüntetendő. Kitörlés esetében