A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 8. szám - Az ügyvédségről szóló törvényjavaslatnak előadói tervezete (Folytatás)

32 JOG. ták volna, ha a B. alatt csatolt vásznat felperes nevében, tehát felperes cége alatt adták volna el; mert felperes kereskedői nevének a cégnek használatával csak akkor éltek volna vissza, tehát felperes cégét csak akkor bitorolták volna. Ellenben ha jelen perben bizonyítva lenne is, hogy a kérdéses árúra felperes cégét magában foglaló nyomtatott papírlapot alperesek illesztették, azon tény által, hogy az árút ily módon adták tovább, a vevőt az árú eredetére nézve tévedésbe ejthették ugyan s ez által elkövethették az 1878: V. t.-cz. 413. §-ában emiitett vétséget, de minthogy az árút felperes cégét- magában foglaló nyomtatott papírlappal ellátva, de saját név-ük alatt adták tovább, az ügylet megkötésénél tehát felperes cégét nem használták, a K. T. 24. §-ában említett cégbitorlást el nem követték. Minélfogva felperest cé'gbitorlásra alapított keresetével elutasítani kellett. (1887. évi május 31 én 7,482. sz.) A kii". Curia: A másodbiróságnak fentebbi számú és keletű ítélete indokolásánál fogva helybenhagyatik. (1877. novemb. 23 án 850. váltószám.) Bűnügyekben. Ha a végrehajtást szenvedett a végrehajtás foganatosítása alkalmával nem volt jelen és a foglalásról, nemkülönben a lefoglalt tárgyak elidegenítése esetére őt érő felelősségről nem figyelmeztetett, öt büntetőjogilag felelősségre vonni nem lehet. A m. kír. Curia: Sikkasztás vétsége miatt vádolt K. Imre és K. Imréné, szül. B. Anna ellen a pestvidéki kir. törvényszék előtt folyamatba tett bűnügyben itélt: Mindkét alsóbbfokú bíróság Ítélete megváltoztattatik és vádlottak a sikkasztás vétségének vádja alól felmentetnek. Indokok: Vádlottak az ellenük eszközlött végrehajtások alkalmával, midőn a kérdéses, de az árveréskor nem talált tehenek végrehajtási zálogként lefoglaltattak, jelen nem lévén, azok e szerint azon ingó dolgoknak zálogkénti lefoglalása, sem a lefoglalásnak azon hatálya iránt, hogy azoknak általuk való elidegenítése vagy megrongálása esetére őket büntető felelősség éri, a végrehajtó által nem figyelmeztettek. Minthogy pedig a végrehajtási zálogul lefoglalt ingóknak büntető felelősség alatt a végrehajtást szenvedőnél hagyása esetére ez utóbbinak a nála hagyott dolgoknak ezentúl nem kizárólag az ö, hanem egy másik személy, vagyis a végrehajtató nevében való birtoklását, illetőleg azoknak a végrehajtató érdekében való fentartására vonatkozó megőrzési kötelezettséget el kell vállalnia, hogy ezen megőrzési kötelezettség szándékos megsértése büntetendő cselekmény tényálladékát állapítsa meg ellene és minthogy vádlottak ezen velük nem is közlött kötelezettséget sem nyíltan, sem a foglalási jegyzőkönyv aláírásával nem vállalták el : e szerint a gondnok felállítása, valamint minden egyéb változás nélkül a birtokukban hagyott tulajdonuk feletti rendelkezést illetőleg, a sikkasztásnak a btk. 359. §-a alá eső tényező elemei létre nem jővén, a sikkasztás ellenükben nem volt megállapítható. (1888. január 20. 4,257. sz. a.) Különbség a között, ki a hamisan vádolt egyénnek ártatlanságát hallgatta el és a között, ki tudva hamisan vádolt és végre a között, ki bamisan tanuzott. (B. T. K. 213., 227. és 230. § ai.) A in. kir. Curia (1888. január 20-án 4,791/B. 1887) : hamis vád bűntettével vádolt Cs. András és Gr. György ellen a balassagyarmati kir. törvényszék előtt folyamatba tett bűnügyben itélt: Tekintve, hogy a Btk. 227-ik §-ban meghatározott büntetendő cselekmény és a 230. §-ba ütköző vétség között a különbséget főleg az képezi, hogy ezen utóbbi szakasz szerint más személy vagy személyek által tudva hamisan vádolt egyén vagy egyének ártatlansága hallgattatik el, mig a 227-ik §. szerint, a valakit bíróság előtt tudva hamisan vádlók s annak ártatlanságát elhallgatok ugyanazon személyek, kiknek e cselekményük a 213-ik §-ba ütköző hamis tanuzástól csak abban különbözik, hogy hamis vallomásukra esküt nem tettek; tekintve, hogy vádlottak B. Pál ártatlanságát jól tudták, arról kezdettől fogva meg voltak győződve, minthogy az esetnek közvetlenül tanúi voltak, tehát tudva hamisan vádaskodtak akkor, mikor Gr. András I. r. vádlott a vizsgálat során azt vallotta, hogy B. Pál az elhalt fuvaros kezéből a gyeplőt kivéve, azt rángatta s a kocsit hátrafelé faraltatta, ugy, hogy az a töltésről lefordult s az abból arccal a föld felé fordulva kiesett Nyomatott a „Pesti könvvnvo-.nda-i-ész1 I s a földön fekvő fuvarosra térdelve, azt fojtogatta, s midőn I. r. vádlott kérte B. Pált, hogy ne bántsa a fuvarost, az vádlottakat fejszével való agyonütéssel fenyegetve, távozásra intette s később ismét agyonütéssel fenyegette őket, ha elárulják s midőn ezekhez Gr. György II. r. vádlott még azt is vallotta, hogy B. Pál, mielőtt a fuvarosról lelkeit, még ennek zsebeit is kikutatta, miután pedig a fuvarost megfojtotta, mellénél fogva megragadva, fejét a félig felemelt kocsi alá tolta, ugy hogy a visszaeresztett kocsi lajtorjája a halott mellét érte, s végül pedig a fejszével dühösen vagdalta a szekeret, sőt még az egyik lóba is belevágott; tekintve, hogy vádlottaknak ekképen koholt hamis vallomásuk bűntettre és pedig a 279. §-ba ütköző szándékos emberölés bűntettére irányoztatott, mely bűntett 15 évig terjedhető fegyházzal büntetendő) s e miatt 1!. Pál ellen nemcsak a büntető eljárás indíttatott meg, de az vád alá is helyeztetett és 9 hónapig s 9 napig letartóztatást szenvedett; tekintve, hogy azon körülmény, miszerint vádlottak akkor, midőn hamis vallomásukat tették, még ők maguk is a bűnrészesség gyanúja alatt állottak s letartóztatva voltak, az őket terhelő vádbeli cselekmény minőségén mit sem változtat, mert hamis vallomásaikat önként, minden kényszer nélkül tették ; valamint azon ama körülmény sem változtat, hogy hamis vácijukat önként visszavonták, még mielőtt vallomásaik alapján B. Pál elitéltetett volna; mert ha vádjukat csak akkor vonták volna vissza már, miután a hamisan vádolt elitéltetett: ez esetben az őket terhelő vádbeli cselekmény a 213. §. 2-ik bekezdése szerint minősülne, illetve lett volna büntetendő : — ezeknél fogva Gr. András és Gr. György vádlottak a 227-ik §-ba ütköző hamis vád bűntettében montlatnak ki bűnösöknek és e miatt a fenforgó súlyosító és enyhítő körülmények mérlegelése mellett,— súlyosítókhoz véve még azt is, hogy a végtárgyaláson B. Mihály börtönőrt is rágalmazták — Gr. András I. r. vádlott három (3) évi fegyházra s három évi hivatalvesztésre ; Gr. György II. r. vádlott pedig, ki az iratoknál levő keresztlevele szerint, vizsgálati vallomása tételének idején, az 1882-ik évi deczember hó elején életkorának lti-ik évét még nem töltötte, be, azonban egész eljárásából nyilvánulólag cselekménye bűnösségét felismerni már képes vala — a 85-ik §. 3-ik pontja alapján, vétség miatt egy és fél havi fogházra Ítéltetik — mindkét alsóbbfokú bíróság ítéletének ezen változtatásával, a budapesti kir. itélő tábla ítélete az abban felhozott indokokból helybenhagyatik. Ítélet kihirdetésénél megnyugvását kinyilatkoztatott vádlott későbben, bővebb és alaposabb megfontolás után, felebbezé>i jogát a joggyakorlat által meghatározott huszonnégyóraí határidőn belől igénybe veheti, ellenben a kir. ügyésznek, ha egyszer kijelentette az ítéletben való megnyugvását, többé nincsen joga ezen kijelentését visszavonni. (1887. dec. 9-én. 4,383. sz. a.) Kivonat a Budapesti Közlönyből. Csődök : Halmágyi Viktor e., marosvásárhelyi tszék, bej. ápr. 9, félsz. máj. 1, csb. Horváth Mihály, tmg. dr. Láni Oszkár. — Kohn Ignác e , eszéki tszék, bej. febr. 20, id. tmg. dr. Stefinovic Mátyás. — Kariul s József e., szombathelyi tszék, bej. febr. 6, félsz. febr. 20, csb. Tura József, tmg. dr. Stirling József. — Róthstcin Jakab e., szatmarnénietii tszék, bej. márc. 20, félsz. ápr. 17, csb Kölcsey Sándor, tmg. Markovics Benő. — Harsányí István e., budapesti ker. és váltótszék, bej. márc. 21, félsz, ápr 21, csb. Bubla Ferenc, tmg. ifj. Wiser Gusztáv. — Elein és Kohn e., budapesti ker. és váltótszék, bej. márc. 12, félsz. márc. 24, csb. Wattay Dezső, tmg. Kövesi Ignác. — Walleufels Ignác e , budapesti ker és vtszék, bej. márc. 26, félsz ápr. 17, csb. Istvánffy József, tmg. Kövesi Ignác. Pályázatok: A Iugosi jrbságnál albirói áll. febr. 2 -ig. — A gyulafehérvári jrbságnál díjas joggyakornoki áll. márc. 6-ig — A nyitrai jrbságnál albirói áll. febr. 21-ig. — A nyitrai tszéknél birói áll. febr. 21-ig. — A kassai tszéknél II. oszt. jegyzői áll. febr. 22-ig.— Az eperjesi tszéknél II oszt. jegyzői áll. febr. 22-ig. — A szombathelyi jrbságnál aljegyzői áll. febr. 22-ig — Az újaradi jrbságnál aljegyzői áll. febr. 22-ig. — A veszprémi jrbságnál aljegyzői áll. febr 22-ig. — A bártfai jrbságnál j á r á s b i r ó i áll. febr. 24-ig. — A szombathelyi jrbságnál a 1 b i rój áll. febr. 26-ig. — A sz-somlyói jrbságnál járásbirói áll. febr. 26-ig. — Az egri tszéknél birói áll. febr. 28-ig. — A hajdu-szoboszlói jrbságnál albirói áll. febr. 28-ig. — A lugosi tszéknél jegyzői áll. febr. 29-ig. — A szakolcai jrbságnál aljegyzői áll. febr. 29-ig. — A zombori jrbságnál albirói áll. febr. 27-ig. - A tekéi jrbságnál albirói áll. febr. 29-ig. — A pécsi tszéknél díjas joggyakornoki áll. márc. l-ig. — A nagy-körösi jrbságnál albirói áll. márc. 1 ig. — Az ó-becsei jrbságnál aljegyzői áll. márc. l-ig. — A kézdivásárhelyi tszéknél és a sepsi-szt.-györgyi jrbságnál egy-egy díjas joggyakornoki áll. márc. 14-ig ény-társaság"-nál. (Hold-utcza 7. szám.)