A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 7. szám - A magánvégrendeletek alkotása tárgyában kiadott igazságügyministeri utbaigazitás

58 ÍA JOG. neki tetszik ; legalább addig nem füstöli be jobban hivatalszobája falait s békén dolgozhat tőle egy-két munkás lelkiismeretes tisztviselő. — Mire a »beteg« változatosság kedveért ismét felkeresi hivatalát, akkor már »nagy a restancia«. — Hogy ennek aztán mi a következménye, azt keservesen tudjuk mindnyájan. A közönség zúgolódhatik. — Panaszt emel a fölöttes hatóságnál. — Ez rendeli és parancsolja, hogy a jogos kérelem értelmében azonnal ez meg az történjék. — Az alantas közeg — nem is hederit rá. Íme röviden egy példa. (Kívánatra többel is szolgálhatok.) L. S. 1887. március 22-én 70 frt s jár. iránt az illetékes kir. jbiróságnal beadja keresetét Sch. W. A. és társai ellen, kik ugyanazon év április 5-én a kereset értelmében marasztalván, felperes kértére ajogeröre emelkedett Ítélet alapjána végrehajtás azon év május hó 17-én elrendeltetik és ugyancsak felperes kértére egy a pestmegyei árvaszék által gyámhatóságilag kezelt vagyonból az előző végzésben a vhjtási törvény 84. §-a értelmében letiltott összeg 1887. június 20-án kiutalványoztatik s ezen árvaszék megkerestetik, hogy ez összeg és körülirt járulékait kebelbéli pénztáránál is utalványozza ki. No hát ez elég egyszerű dolog. — A pestraegyei árvaszék, mint utalványos itt semmi mást nem tehetett, mint az utalványozott összeget kifizetni. Mindazonáltal mégis »tehetett« mást. — Kiadta az egyik árvaszéki ügyésznek az utalványt »véleményezés végett«. — Ennek azonban az volt a legsürgősebb véleménye, hogy ő meg j kiadta az ügyet ugyanily célból egyik árvaszéki (megyei) t. t. ügyésznek, a ki meg semminek sem oly nagy ellensége, mint a nyári hőségnek — nyáron. — A Iegkollegiálisabb sürgetések kárbavesztek, majd elutazás miatt, majd a becses levélnek csak ma történt kézhez vétele miatt, avagy a rendkívüli elfoglaltatás miatt. — Egyszer aztán a t. t. t. ügyész neje egy egészséges fiúgyermekkel ajándékozza meg, s a boldog apa a kiállott fáj dalinak következtében az ügyet jó sokáig ismét nem vehette elő, i mig a mult év szeptember havában sikerült azt neki végleg elfelejtenie. Sürgős kérvények az árvaszékhez. — Végre kiadatik a parancs, hogy az ügyészi vélemény 8 nap alatt beterjesztessék. — Eredménytelenül. — Ismét számtalan utánjárás, fenyegető sürgető kérvény: az ügyész utasittatik, hogy a hivatkozott meghagyásnak azonnal tegyen eleget. — Mély hallgatás. — Még az iratokat sem | tudja a tiszti ügyész hetekig sem visszakapni, miután a t. t. ügyésznek már a felmentvény megadatott. — Ujabb utánjárások folytán az iratok megadták magukat s a tiszti ügyész egészen egyszeri! véleménye, hogy a bíróilag letiltott és kiutalványozott összeg járulékaival együtt kifizethető, — beterjesztetett — 1887. december havában. Mi volna természetesebb, minthogy a darab most már ily értelemben előadassák s a pénztár fizetésre utasittassék ? Természetesebb az, hogy sok a munka, nagy a restancia, s hogy a referens tél derekán, mikor a hajtás annyi élvezetet nyújt, meghűtvén magát, beteg lesz és betegsége alatt senki sem helyettesíti így történt, hogy a pestmegyei árvaszék az 1887. június 20-án nála bíróilag kiutalványozott pénzt még máig sem fizette j k i, mi által egyebek mellett azon sérelem is okoztatik, hogy az ügyvéd kiszolgáltatik az ügyfél azon közelfekvő gyanújának, mintha j az hanyagul járna el a rábizott ügyben. Ennél jobb közigazgatása van szegén)' Törökországnak is! Dr. Kiss Károly, budapesti ügyvéd. Irodalom. Hudapest főváros törvényhatósága által alkotott szabályrendeletek, szabályzatok és utasítások gyűjteménye. Ez a cime azon két terjedelmes kötetből álló munkának, melyet a fővárosi tanács megbízásából dr. loldy László főlevéltárnok állított össze és mely a napokban került ki a sajtó alól. A fővárosi hatóságnak ezen gyűjteményben foglalt szabályrendeletei terheket és kötelezettségeket rónak a polgárságra és a mulasztókra hátrányos következményeket, pénzbírságot, elzárást, stb. vonnak magok után. — Más irányban ismét ugyancsak a polgárok jogait szabályozzák. E szabályrendeletek ismerése tehát nem csupán a tisztviselőkre, mint a végrehajtást ellenőrző, sőt elrendelő közegekre fontos, de fontos az egyes polgárokra nézve is, I mert itt is áll azon régi jogelv »ignorantia legis neminem excusat«. S épen ezért, mert e szabályrendeletek eddig nem voltak kellő- j képen ismeretesek, és e körülmény a lakosságra gyakran a leg- \ kellemetlenebb következményeket is involválta, intézkedett a j főváros tanácsa, hogy azokat mindenki megszerezhesse és igy me»ismerhesse. A két kötetben, mely előttünk fekszik, a különféle rendeletek és utasítások 16 csoportra vannak osztva. Ezek 1. Személyzeti ügyek. (5 drb.) 2. Pénztárkezelés. (1 drb.) 3. Javadalmi szabályrendeletek. (9 drb.) 4. Statistika. (1 drb.) 5. A tanügyet illetők. (7 drb.) 6. A közsegélyre vonatkozók. (9 drb.) 7. A vásári ügyekre vonatkozók. (6 drb.) 8. Az iparügyekre vonatkozók. (7 drb ) 9. A közrendet illetők. (14 drb.) 10. A mezei rendőrséget illetők. í2 drb.) 11. Csatornázási és vízvezetéki ügyek. (3 drb.) -12. Építési rendszabályok. (8 drb.) 13. Közúti vaspályák. (1 drb.) 14. Közegészségügy. (8 drb.) 15. Köztisztaság. (1 drb.) 16. Lakbérlet. 1 drb.) Összesen 90 szabályrendelet és utasítás. Az első 7 csoport képezi az I. kötetet, a 8—16. csoportok a II. kötetet. A szerkesztő törekvése az volt, hogy valamennyi ma még érvényben levő szabályrendeletet felvegyen e gyűjteménybe, hogy az magában foglaljon mindent, a mit e tekintetben a közön ségnek ismernie kell. A legrégibb szabályrendelet 1847-böI való, a legújabbak 1886-ból. Mind a két kötethez a lehető legkimeritőbb betüsoros tárgymutató van csatolva, mely nagymértékben megkönnyíti a keresett §-ok megtalálását. Ha végig lapozzuk e munkát, azt látjuk, hogy az épen úgy mint az országos törvénytár és a miniszteri rendeletek gyűjteménye: nélkülözhetetlen kézikönyve első sorban az ügyvédeknek. De nem nélkülözhetik a/.t a/, orvosok, birák, hatósági személyek, sőt a nagy közönség sem. Az egész munka 63'/4 ívből áll. Az 1. kötet 8 és 518 lap a II. pedig 4 és 481 lap. Nyomtatta a Pesti könwnyomda részvény-társaság, tisztán és csinosan. Az I. kötet ára fűzve 3 frt, a Il-é 2 frt 80 kr., kötve 4 frt és 3 frt 80 kr. Mindkét kötet ára fűzve 5 frt 80 kr., kötve díszes v,iszonkötésben 7 frt 80 kr. Kapható e munka a fővárosi levéltárban, a fővárosi tiz kerületi elöljáróságnál és a fővárosi gazdasági hivatalban. Végül még megjegyezzük, hogy a fővárosi tanács azon intézkedésével, hogy e munkát kiadta, a közönség elismerését érdemelte ki magának. A progressiv börtönügy rendszere Magyarországon. (Le systéme pénitentiaire progressif en Hongrie.) A börtönügyi intézmények a magyar királyságban és fejlődésük a XIX. században. (Les institutions pénitentiaires du royaume de Hongrie et leur développement dans le siécle XIX.) Ezen cím alatt vettünk két füzetet a magyar börtönügy legilletékesebb képviselőjének és legszakavatottab ismerőjének dr. László Zsigmond ministeri tanácsos tollából. Az első füzet kivonatát képezi a nemzetközi börtönügyi bizottság évi jelentésének. Jóllehet csak 6 év telt le a büntető codex életbeléptetése óta, tehát oly időköz, mely nem elegendő a reformnak minden részleteiben való életbeléptetésére és eredményeinek méltánylására — szerző mégis oly észleleteket tett, melyek egyfelől megnyugtatók a progressiv rendszer kedvező lefolyása iránt, másfelől pedig a törvény némely intézkedésének hiányos voltát igazolják, melyeket a tett tapasztalatok alapján a törvény revisiója alkalmával módosítani fog kelleni. Célja a munkának kimutatni, hogy mily mérvben lett nálunk a progressiv rendszer életbeléptetve, és mily mérvben tudott a börtönügyek vezetősége megküzdeni ezen rendszer életbeléptetésének költségeivel ; ezen költségek igen jelentékenyek, a nélkül, hogy a törvényhozás azok fedezéséről gondoskodott volna. A helyzet annál kényesebb volt, mert a börtönök a legoktalanabb tervek szerint vannak épitve és átalakításuk csak igen nehezen mehetett végbe. A másik füzet történeti áttekintést nyújt a magyar börtönügy fejlődéséről és az igazságügyministerium kezelése alatt álló börtönökről. Számos táblázat és függelék egészíti ki mindkét füzet érdekes tartalmát; a behatóbb ismertetés szüksége már azért sem forog fenn, mert épen lapunk volt azon kellemes helyzetben a magyar börtönügynek itt közzétett ismertetését László ur tollából egész terjedelmében közölhetni. Vegyesek. A budapesti kir. kereskedelmi- és váltótörvényszék ügy forgalma 1887-ik évben. Csak helyeselni tudjuk, hogy a budapesti kereskedelmi törvényszék érdemes elnöke ezen alább közölt kimutatásban kiterjeszkedett annak a körülménynek is kitüntetésére, hogy a váltókeresetek mily arányban indíttattak a különféle foglalkozású alperesek ellen. Érdekes és tanulságos következtetéseket enged ez arra nézve, hogy a váltó mily mérvben vétetik igénybe a társadalom különféle osztályai által és nem-e fejlődik a váltó alapján váltóhitel egészségtelen irányban. Az érdemes elnök ur azonban egy lépéssel tovább mehetne. Nem kerülne sok fáradságba, ha egyúttal az összegeket is