A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 5. szám - A nem illetékes bíróságnál beadott kereset félbeszakitja-e az elévülést?

20 A J O G. ményt F. István, a F. .. . Lipót kárává elkövetett cselekményt B István követte el, önmaguk beismerik. Vádlottak ezen cselekménye idegen ingó dolog megrongálása vétségét képezi, ugyanazért okét a magánosok elleni erőszak bűntettének vádja alól felmenteni és az Ítélet rendelkező részében körülirt cselekmény elkövetésében vétkesnek kimondani s megfelelő szabadságvesztés büntetésre Ítélni kellett. (1885. január 15-én 191. szám.) A budapesti kir. itélő tábla: A ki tábla a fenti keletű és számú Ítéletnek felebbezett részét megváltoztatja olyképen, hogy 15. Istvánt az ellene, más vagyonának megrongálása miatt emelt vád és következményei alól felmenti ; F. Istvánt pedig a B. T. K. 418. §-ába ütköző vétség helyett a K. B. T. K. 127. §-ának 2. bekezdése szerint minősülő két rendbeli, a K József és P Adolf kárára elkövetett, tulajdon elleni kihágás miatt nyilvánítja bűnösnek s ezért a K. 15. T. K. 30. §-ának alkalmazása mellett huszonhárom napi elzárásra, K |ózsef részére tizenkét forint, valamint a tartási költségek megfizetésére ítéli; az ítéletnek a felmentésre vonatkozó nem felebbezett részét pedig érintetlenül hagyja. Indokok: A vád alá helyezési határozat jogerőre emelkedése és a magánosok elleni erőszak bűntettére irányult vádnak a végtárgyaláskor tett elejtése folytán az ügy csak F. István és B. István vádlottak irányában, még pedig tekintettel arra, hogy az 1883. évi szeptember hó 2-án a F. István és még két társa által a K József kárára véghezvitt ablakbeverés, annak dacára, hogy azt G Péter tanú a vizsgálat folyamán határozottan igazolta, továbbá a K Józsefné kényszerítése s az ellene irányzott kődobás, valamint P. . . . Adolftól italkövetelés, a végtárgyalásnál indítvány tárgyává nem tétetett, csak a más vagyonának megrongálása miatt emelt vád alapjául felvett ama tényekre nézve vétethetett felülbirálat alá, hogy : F. István az 1883. évi szeptember 2-án K Józsefnek egy ablaktábláját kővel bedobta s ez által annak a többi károsok állal tett felszámításhoz arányítva 40 kr. értékű kárt okozhatott, hogy ugyancsak az a vádlott, ugyanazon napon P.. .. Adolf házának 4 frt értékű ablakrámáit leszedte s összetörte; B. István pedig 1883. évi szeptember hó 1-én egyike volt azoknak, kik F.... Lipótnak 36 darab, darabonkint 40 kr. értékű ablaktábláit beverték. E cselekmények, a mennyiben ingatlan vagyonon követtettek el, nem a B. T. K. 418. g-ába ütköző, hanem a F. Lipót ellen elkövetett károsítás az összegre való tekintetben a B. T. K. 421. §-a szerint minősülő vétséget, a K. József és P. Adolf kárára elkövetett rongálások pedig a K. B. T. K. 127. §-ának 2. bekezdésében foglalt rendelkezések alá tartozó két rendbeli kihágást állapítják meg. Ugy e kihágások, mint az érintett vétség csak magánvádra üldözhetök s ezekre nézve elfogadta a kir. itélő tábla a károsoknak a szolgabíró előtt tett jelentkezését oly magáninditványnak, a melynek alapján a bűnvádi eljárást folyamatba kellett tenni s ennek következtében Ítélte el F. Istvánt két rendbeli kihágás miatt; B. Istvánt azonban azért mentette fel, mert F. Lipót által a végtárgyaláskor tett ama nyilatkozatnak, hogy a »vádlott megbüntetését a bíróságra bizza«, nem tulajdonitható oly értelem, hogy a vádat határozottan fentartja, a határozatlan nyilatkozatok pedig mindig a vádlott javára értelmezendők. (1885. április 13-án, 9,016. sz.) A in. kir. Curia : A másodbiróság ítélete indokainál fogva helybenhagyatik. (1886. nov. 10-én, 2,199. sz.) Ügyvédi rendtartási ügyekben. Nem fér össze az ügyvédi tisztességgel és azért fegyelmi vétséget követ el azon ügyvéd, ki bordélyház tartásra valamely fél részére engedély megadásán fáradozik. Ügyvéd, ki ügyfele tudatlanságát felhasználja arra. hogy aránytalanul magas munkadíjat kössön ki magának, fegyelmi vétséget követ el. A budapesti ügyvédi kamara, min! fegyelmi bíróság (1886. november 23. 693. sz. a.): Dr. V. Sándor ügyvéd az 1874: XXXIV. t.-c. 68. §. b) pontjában minősített fegyelmi vétségben vétkesnek kimondatik és ellene büntetésül a fegyelmi büntetések második foka alkalmaztatván, a kamarai segélyalap javára 100 frt birságnak a kamarai pénztárba leendő lefizetésére köteleztetik, stb. Indokok: Vádlott ügyvéd elismeri, hogy ugy K. Adolf és neje panaszosoktól, mint a mai tárgyalás folyamán tanuképen kihallgatott több bordélyház tulajdonostól megbízást nyert 1884. évi november havában a bordély engedélyek megújítása és a náluk levő kéjhölgyek részére türelmi bárcák megszerzésére, mely megbízást ő- elvállalta. Beismeri továbbá vádlott ügyvéd a kihallgatott tanuk vallomásával egyezőleg, hogy eljárásáért esetenként váltakozó magas díjazást kötött ki és hogy a panaszosok ügyében, a kik ügyüket, még mielőtt ez beadványilag folyamatba tétetett volna, visszavették az előre vett és részint készpénzben, részint váltóban vádlott kezéhez jutott díjakat csak részben, néhány oly esetben pedig, midőn vádlott eljárása sikerre épen nem vezetett, az előre felvett dijakat egyáltalában nem téritette vissza. Beigazolva lévén e szerint, hogy vádlott ügyvéd tömegesen foglalkozott a szokottnál magasabb díjazás kikötése mellett oly ügyek képviseletével, melyekről tudnia kellett, hogy az azokba ni eljárás az ügyvédi állás méltóságával össze nem fér; beigazolva lévén továbbá, hogy vádlott ügyvéd a hozzá fordult bordélyosok tudatlanságával vagy tájékozatlanságával visszaélve, aránytalan díjazást kötött ki magának és azt érvényesítette is és hogy e szerint az ügyvédi tisztesség ellen súlyosan vétett, ennélfogva vádlott ügyvédet az 1874: XXXIV. t.-c. 68. §. b) pontjában minősített fegyelmi vétségben vétkesnek kimondani és tekintettel arra, hogy vádlott ügyvédet ezen eljárásában szemlátomást nyerészkedési vágy vezette, őt a 70. g. 2. pontjához képest 100 frt birságban marasztalni kellett, stb. A m. kir. t'uria (1887. január 15. 7 26. sz. a.): A budapesti ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának ítélete indokolásánál fogva helybenhagyatik. A m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság elvi jelentőségű határozatai. A bírói régrehajtás folyamában felmerült igényperekben a beadvá?iyok, jegyzökönyvek és birói határozatok bélyege Hem a bíróilag lefoglalt és igénye/t ingóságok értékosszege, hanem a foügy, vagyis az alapper érték tárgyának járulékok nélküli összege után vonandó le. (1886. évi június 25-éu, 2,562. sz. a.) Ha birtokvevö javára a vett ingatlan tulajdonjoga csak előjegyeztetik s a tulajdonjog igazolása iránt indított perben vevő' a bíróság által jogerős ítélettel elutasítva lesz. ebben az esetben a jogügylet bíróilag megscmniisitcttnek tekintendő' és a jogügylet után előirt egész illeték törlendő. (TSSJ. évi i,6^.j. sz. a) Kivonat a Budapesti Közlöny-bó'l. Csődölt: Itosenfeld Sándor e., bej. febr. -23., félsz, mára 17., csb. Jelentsik István, ting. Mihelffy Lajos. — A. G. Jí.iegeleni e., rózsahegyi tszék, bej. jan 31., félsz. febr. 14., csb. Latyák János., tmg. Schuchtár János. Sehlo.iZ líernát e., bpesti keresk. és váltó tszék, bej. febr. 17. félsz. febr. 2"?., csb. Antos Károly, tmg. dr. Spitz Manó. — Jnsper János e. b.-gyulai tszék, bej. febr 28, félsz. márc. 19., csb. dr. Kudár Ottó, tmg. dr. Singer Béla. — Dörr János e., zombori tszék, bej. márc. 29., félsz, ápr. -26., csb. Raics Ljubomir, tmg. dr. Schneider Károly. — Friedmann és Stcinbach e., temesvári tszék, bej. febr. 21., félsz. márc. 7., csb. Virter Antal, tmg. Nagy Gyula. — Po'atsek Mór e., n.-becskereki tszék, bej. febr. 14., félsz. márc. 3., csb. Kiss Sándor, tmg. Schwarz Mihály. — K;iiser Mór e., zombori tszék, bej. márc. 15., félsz. márc. 29., csb. Dömötör Pál, tmg. Reitter Nándor. — l'olatsek Lipót e., n.-becskereki tszék, bej. febr. 14., félsz. mávc. 3., csb. Kiss Sándor, tmg. Schwarz Mihály. Gi'iringer Zsigmond e., zala-egerszegi tszék, béj. ápr. 5, félsz. máj. 3., csb. Mihálovics Károly, tmg. Boschán Gyula. — Leitner & ÁUsliinder e. karánsebesi tszék, bej. márc. -'4., félsz. ápr. 4., csb. Szabó Károly, tmg. Katruska Gyula. Pályázatok: A szamosujvári kir. közjegyzői áll febr. 17-ie — A kassai tszéknél díjas joggyakornoki áll. febr. 3-ig. Az egri kir. ügyészségnél ügyészi áll. febr. 4-ig. — A győri tszéknél Il-od oszt. jegyzői áll febr. 4-ig. — A szilágy-csehi jrbságnál a 1 j e g y z ő i á 1 1. febr. í-ig, — A brassói jrbságnál joggyakornoki áll. febr. 18-ig. A veszprémi tszéknél díjas joggyakornoki áll. febr. 18-ig. A püspökladányi jrbságnál díjas joggyakornoki áll. febr. li-ig. A marosvásárhelyi itélő táblánál Il-od oszt. fogalmazói áll febr. b-ig Nyomatott a »Pesti könyvnyomda-részvény-társaság«-nál. (Hold-utca 7. szám.)