A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 4. szám - Az ügyvédi szólásszabadság

Ili A J OG. kimondatik, s ezért a btk. 3tí3. §-ának 2. bekezdése alapján jelen ítélet jogerőre emelkedésétől számítandó két évi fegyházra és öt évi hivatalvesztésre és politikai jogai gyakorlatának felfüggesztésére Ítéltetik. F. Márk Lipót másod-, F. Salamon harmad- és F. Dávid negyedrendű vádlottak a btk. 387. §-a szerint minősülő csalás bűntettében való bünrészesség miatt ellenük emelt vád és következményeinek terhe alól felmentetnek. Indokok: A vizsgálat adatai s a mai napon megtartott végtárgyalás eredménye szerint F. Fülöp n.-szombati lakos Ph. F.« bejegyzett cipőáru-kereskedő cég tulajdonosa, 1883- évi nyár idején fizetésképtelenségbe jutván, a helyett, hogy a csődtörvény 2-14. §-a értelmében a csőd megnyitását kérelmezte volna, üzletét folytatta, s különféle cégeknél hitelbe nagyobb mennyiségű megrendeléseket tett és ugyanaz évi december havában több hitelezőjének, kik egyúttal rokonai is voltak, jelesen : F. S., F. Márk Lipót és F. Dávidnak áruira zálogjogot engedve, ezeket kedvezményben részesítette, többi hitelezőit pedig, kik ezen előbbi foglalások által fedezet nélkül maradtak, megkárosította. Minthogy tehát F. Fülöp, kinek már 1883. évi nyár folyamán fizetési képtelenségét, vagyis szenvedő vagyoni állapotának a cselekvöket tetemesen túlhaladó mérvét ismernie kellett, annál inkább, miután fizetéseit beszüntette, s nemcsak hogy elmulasztotta a csőd elrendelését önmaga ellen kérni, hanem hitelezőitől, jelesen : Gross & Weisz és S. E. Michelstátter cégtől még 1883. évi november és december havában is tetemes megrendelések utján hitelbe nagy mennyiségű árút beszerzett, és a helyett, hogy hitelezőit ugy fizetési képtelenségéről, mint más hitelezői által nyert zálogjogról értesítette volna, még azokat tévedésbe ejtve, nekik fizetéseket igért, felhasználva jóhiszeműségüket szenvedő állapotának 1881. február haváig eltitkolására, vagyis azon időig, a mikoron ezek követeléseit fedezni már képes nem volt. Így vádlott ezen körülirt ténykedése, minthogy a csőd ellene teljes vagyon hiánya miatt a megkárosult hitelezők részéről kérelmezhető és elrendelhető nem volt, tekintettel a megkárosult hitelezők által felszámított s megállapított 2,000 Irtot túlhaladó kár nagyságát, a btk. 387. §-a szerint minősülő csalás bűntettének ténválladékát állapítja meg, miért is vádlott ezen bűntettben volt bűnösnek kimondandó s a btk. ugyanezen és a 383. § 2. bekezdése alapján a fenti aránylagos fő- és mellékbüntetésre Ítélendő. F. Márk Lipót II., F. Salamon III. és F. Dávid IV. rendű vádlottak ellenében az ellenük csalás bűntettében való bünrészesség vádja és következményei terhe alól felmentenilök voltak, mert mindháromnak F. Fülöp részint korábban általuk beváltott fedezeti váltó, részint pedig hitelbe vásárolt s általuk F. Fülöp részére kifizetett áruk áráért adósa lévén, minthogy F. Dávid, kire nézve a mai végtárgyaláson beigazoltatott azon körülmény, hogy az általa F. Fülöp ellen 1883. nyarán vezetett végrehajtás alkalmával még rol iona nem volt, egyszerű hitelezői minőségében követelése fedezésére és biztosítására F. Fülöppel való minden egyetértés kizárásával vezetett csupán végrehajtást és erről tudomást szerezvén F. Márk Lipót és F. Salamon vádlottak is, bár gyanítva F. Fülöp zilált vagyoni viszonyait, mégis ezzel való egyetértés nélkül és szintén követelésük fedezése és biztosítása, valamint költségkímélés végett korábbi foglaltató F. Dávidhoz csatlakoztak. (188ó. június 8-án 2,849. sz.) V budapesti kir. itélö tábla: Tekintettel vádlott F. Fülöp rovatlan előéletére és a vagyonbukás esetéhez viszonyított kár csekélyebb voltára, mint nyomatékos enyhítő körülményekre: a kir. itélő tábla az elsőfokú bíróság által kiszabott fegyház legkisebb mértékét is aránytalanul súlyosnak találja, büntetését a btk. 92. §-ának alkalmazásával egy évi börtönre leszállítja; ezen változtatással egyebekben a kir. itélö tábla a kir. törvényszék Ítéletét, a btk. 414. §-ának 3. és 4. pontjára való hivatkozással kiegészítve, indokainál fogva helvbenhagyja. (1885. deczember 7-én 27,206. sz.) A kir. C'uria : Mindkét alsóbirósági Ítéletnek részbeni megváltoztatása mellett F. Fülöp vádlott is az ellene a btk. 387. és 414. §§-ai alapján csalás miatt emelt vád alól fölmentetik; egyebekben pedig a másodbirósági Ítélet vonatkozó indokainál fogva helybenhagyatik. Indokok: F. Fülöp vádlott is fel volt mentendő az ellene emelt vád alól azért: mivel a btk. 387. szakaszában körülirt csalási bűntettnek lényegét az képezi, hogy azon adós ellen, ki a btk. 414. §-ában körülirt cselekményeket, vagy azok egyikét elkövette és fizetési képtelenségbe jutott, a csőd kéretett ugyan, de a csőd vagy azon okból, mivel csak egy hitelező van, vagy mivel vagyona a csőd költségeinek fedezésére elégtelen, ki nem mondatott; miután azonban jelen esetben a csőd elrendelése sem az adós, sem a hitelezők részéről nem kéretett, igy az illető csődbíróság részéről arra nézve, hogy F. Fülöp vádlott ellen a csőd kimondassék e ? vagy nem? határozat nem hozatott: ebből következik, hogy az itt megnevezett vádlott ellen a btk. 387. és 414. §§-ai alapján bűnvádi kereset emelhető nem lévén; ennek okáért a vád alól ezen vádlottat is felmenteni kellett. (1886. október ó-én 2,898. sz.) Ha \alaki epy közös üzlet biztosítására letett óvadéknak őt illető részét másra átruházza és ennek megtörténte után ugyanazt még egyszer egy harmadikra ismét átruházza, ezen cselekedete által csalást kiivet el. (B. T. K. 379 ) A nagykanizsai kir. törvényszék (1885. június 22. 2,344. ' sz. a.) S. Sámuel a btic. 379. §-ba ütköző, a 380. §. szerint minősülő csalás bűntettének a btk. 65. §. szerinti kísérlete miatt vád alá helyeztethető. Indokok: S. Sámuel és F. József 1882—1884. évre bérbe I vették közösen a tapolczai, nemes-péczeli, csopaki, balatontüredi és arácsi községekbeli fogyasztási adót, mely bérletnek biztositáj sára a soproni m. kir. pénzügyigazgatóság végzései értelmében jóváhagyott szerződéshez képest általuk bánatpénzképen összesen 1,350 frt 75 kr. tétetett le a tapolczai m kir. adóhivatalnál; időközben azonban S. Sámuel a bérlettől elvált; s miután mindezt ő maga is beismeri, de a 8. alatt levő közjegyzői okirat is igaI zolja, F József társa által a bánatpénzkép letett összeg öt illető j fele részére is kielégíttetett : a most érintett és 1883. évi május 27-én kelt közjegyzői okirattal az 1,350 frt 75 kr. bánatpénznek I őt S. Sámuelt illető fele részét F. Józsefnek örök tulajdonjoggal átengedte és felhatalmazta F. Józsefet, hogy ezen összeget a tapolczai m. kir. adóhivataltól annak idején az ő meghallgatása és hozzájárulása nélkül egészen felvehesse, holott már a bánatpénz őt illető fele részét már előbb, vagyis mint az 1. alatti feljelentés mellett levő a keszthelyi kir. közjegyző előtt kiállított ; engedélyokmány bizonyítja, még ugyanazon évi és hó 2-án nejé[ nek B. Saroliának engedményezte át, miből világos, hogy F. Józsefet csalárd tevékenységgel tévedésbe ejté s ezen ravasz fon| dorlat segélyével 675 frt 37 kr. és ennek esedékes kamatai erejéig megkárosítani akarta, mely cselekményét csak azért nem I fejezhette be, mivel a pénz a vizsgáló bíróság végzésével, mielőtt azt vádlott neje, a tapolczai kir. adóhivataltól felvehette volna, — fenyítő zár alá vétetett, stb. A budapesti kir. itélö tábla (1885. dec. 21. 27,965. sz.) : A kir. törvényszék végzése megváltoztatik s vádlott ellen a bűnvádi eljárás megszüntettetik. Indokok: Vádlottnak azon tette, hogy a sértett félnek egy olyan követelést engedményezett, melyet már előbb nejének engedményezett volt, nem képez büntetendő cselekményt; mert vádlottal szemben a ravasz fondorlat nem lett valószínűvé téve : de a sértett fél sem állítja, hogy netaláni vagyonjogi igényeit vádlott más vagyonából nem elégíthette ki. Ekkép sem a btk. XXXI. fejezetében meghatározott, sem más büntetendő cselekmény jelenségei fenn nem forognak ; miért is, stb. A m. kir. C'uria (1886. nov. 16. 3,400. sz.j: A kir. itélö tábla végzésének megváltoztatásával a kir. trvszék végzése hagyatik helyben ; mert vádlottnak abbeli cselekményében, hogy a panaszlóval közösen beszolgáltatott óvadékösszegnek felét sajátjakép adta be a letétbe s midőn a bérletből kilépett, ezen óvadékpénznek őt illető felerészét, kir. közjegyzői okmánynyal, mint tulajdonát, a panaszlóra ruházta át, ettől pedig készpénzben fizettette azt vissza magának, elhallgatva hogy ugyanezen óvadékösszeget alig három héttel korábban szinte kir. közjegyző előtt oly meghatalI mazással, hogy azt annak idején a letétből felvehesse, saját nejé! nek engedte át: a btk. 379. §-a szerint minősülő ravasz fondorlattal tévedésbe ejtés, tévedésben tartás által elkövetett és befejezett csalás tényálladéka nyilván fölismerhető lévén, e körülmény vádlottnak csalás miatti vád alá helyezésére teljesen alapos i gyanuokot szolgáltat. Kivonat a Budapesti Közlöny-bői. Csődök : Ullttmitlllt Zsigmond c, bpesti kei. é•^ váltó tszék., 1 bej. febr. 15., félsz. márc. 5., csb. Bubla Ferenc, tmg. dr. Schwartz Gusztáv. — Sárkánv Adolf e., szolnoki tszék, bej. márc 1., félsz. márc. 15., csb Jámbory Lajos, tmg. dr. Weiner Salamon. Pályázatok: A budapesti ker. és válló tszéknél aljegyzői áll. jan. 3ü. — Tordai tszéknél díjas joggyakornoki áll. jan. i$U. — I Kun-szt.-mártoni kir. jbiróságnál albirói áll. febr. 3. — S.-a.-ujhelyi I tszéknél II. oszt jegyzői áll. febr. 3. — Győr-szent-mártoni jbiróságnál I dijas joggyakornoki áll. jan. 23. — Magyar-óvári jbiróságnál díjas | joggyakornoki áll. febr. 23. Nyomatott a »Pesti könyvnyomda-részvény-társaság«-nál. (Hold-utca 7. szam.)