A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 4. szám - Az ügyvédi szólásszabadság

34 A JOG. zétről értekezett. Jelen voltak a jogászvilág számos kitűnőségei, curiai és táblai birák, ügyészek és ügyvédek. Az értekező a bírósági szervezet végleges megállapítását a törvényhozás igen complicált feladatának tartja. Visszapillantást vetett a hazánkban dívott különféle törvényhozási szervezetekre, melyek az egységes bíráskodást az országban lehetetlenné tették. A mostani állapot tovafejlesztését a bírósági szervezet megállapításánál az előadó nem tartja ajánlatosnak, mert ez szerinte egészen elhibázott. A birói tevékenység megállapításánál teljes munkafelosztást kiván, mi a jelenlegi törvénykezési szervezetben hiányzik. Több eszmét vet ezután fel, melyeket a bírósági szervezet új megállapításánál figyelembe veendőnek vél. Ilyen a birói illetékesség szigorú meghatározása. A társas bíróságot csak jogi kérdések elbírálására tartja illetékesnek, végrehajtással egybekötött, telekkönyvi stb. ügyek egyes bíróra bizandók. Ez magával hozza a büntető és a magánjogi eljárás végleges megállapítását, ugysziutéu a szóbeliség és közvetlenség behozatalát oly módon, hogy a biró az ügyek írásbeli előkészítése után a felek közvetlen előadásai alapján ítélhessen. Fontos dolognak tartja a törvénykezésnek helyes elvek szerinti területi felosztását, a mi különösen nehéz lesz a felsőbb bíróságok tekintetében. Az előadó a nagyobb területű társas bíróságok hive és az ez által származó hiányokat inkább sürübb egyes bíróságok szervezésével véli pótolhatni. Nagy súlyt fektet továbbá a birói személyzet helyes megválasztására. Igen fontos kérdés, minő iskolán kell keresztül mennie a leendő birónak. A birói karnak egyik legalaposabb előképző iskoláját az ügyvédi karban látja, azt óhajtja tehát, hogy az ügyvédi vizsga legyen az egyedüli minősítési fok, mely a birói állásra képesit. Jelenlegi viszonyaink egész mást mutatnak. A joggyakornokból 2'/2 év alatt albiró lesz, pedig ez idő alatt csak protocollumot vezetett dictálás után; gyakorlatra egyáltalán nem tett szert. Óhajtaná azt, hogy önálló biró ne lehessen oly egyén, ki bizonyos ideig nem működött, mint segédbiró valamely társas bíróságnál. Az ügyvédi karból a bíróiba való átlépést egyenesen megeugedőnek tartja. — Igen kívánatosnak tartja a kezelés könnyítésére bírói irodák berendezését. — A mondottak alapján szükségesnek tartja az ügyvédi, a közjegyzői és végrehajtói intézmény új szervezését. A mi az új szervezet pénzügyi oldalát illeti, állithatja, hogy általa lényeges megtakarítások remélhetők a börtönügy, az élelmezés és az irodai ügykezelés budgetjében. A pénzügyi oldalra vonatkozólag, továbbá a felsőbb bíróságokra, ügyészségekre stb. való kiterjeszkedést egy jövő alkalomra tartja fenn magának. Az előadásért Csemegi elnök az egyesület nevében legmélyebb köszönetét fejezte ki az értelmezőnek, kit a jelen voltak zajosan megéljeneztek. Ternovszky Béla, lugosi tszéki birónak és lapunk szorgalmas munkatársának kineveztetését a kir. táblához, melyről más helyen megemlékezünk, örömmel veendik mindazok, kik vidéki bíróságaink ezen egyik kitűnő tagját ismerik. Tevékenysége a szakirodalom terén szélesebb körben tette őt igen ismeretessé. A kir. tábla igen hasznavehető, nagy munkabíró erőt és mi fő, kitűnő birót nyert benne. Szívből kívánunk szerencsét megérdemelt előléptetéséhez, mely remélhetőleg nem fogja akadályozni abban, hogy jövőre is szép cikkeivel lapunkat felkeresse. Tolnai Antalt, fővárosi jobbnevü ügyvédeink egyikét az igazságügyminiszter bíróvá nevezte ki a fiumei tszékhez ; constatáljuk a kellemes benyomást, melyet ezen kinevezés ügyvédi körökben tett. Tolnai müveit fő és iskolázott jogász. Szerencsét kívánunk új pályáján! A m. kir. Gurián újból több biró — közöttük Kossalko és Breuer — fog nyugalomba lépni. Ugyanott a fiumei ügyek előadása jövőre egy külön fiumei tanácsban és pedig oly módon fog eszközöltetni, hogy az Ítéletek ugy magyar mint olasz nyelven lesznek kiadmányozva, mely eddig figyelmen kivül hagyott eljárás szorosan a hozott törvénynek megfelelő. A m. kir. Curia ügyforgalma és tevékenysége 1886-ban. B eérkezett: Polgári ügy 7672, váltó-, keresk.-, csőd- és bányaügy 1200, úrbéri ügy 193, bűnvádi 9620, fegyelmi 760, felszólalási orsz. képv. vál. jogosultság kérdésében 896, alapítványi 67, elnöki ügy 965, összesen '21373. Hátralék maradt 1885. évről polg. 2099, váltó stb. 213, úrbéri 7, bűnvádi 2170, fegyelmi 51, alapítványi 1, összesen 4511. 1886-ban elintéztetett: Polgári 8100, váltó stb. 1108, úrbér: 171, bűnvádi 8842, fegyelmi 776, felszól, orsz. képv. vált. jogosultság kérdésében 896, alapítványi 68, elnöki ügy 965, összesen 20926. Hátralék maradt az 1886. év végén : polgári 1671, váltó stb. 305, úrbéri 29, bűnvádi 2918, fegyelmi összesen tehát 4988, vagyis 447 ügydarabbal több, mint az 1885. év végén. Bűnvádi ügy 778-al több maradt hétralékul, mint az 1885. évről. A m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság hatásköre bélyegvisszatéritési ügyekben. Több pénzügyi hatóság van abban a nézetben, hogy bélyegvisszatérités iránti ügyekben a legfelsőbb határozathozatal nem a pénzügyi közigazgatási bíróság, hanem a m. kir. pénzügyminiszter hatáskörébe tartozik. — Legközelebb azonban e kérdés el lett döntve, mennyiben a pénzügyi közigazgatási bíróság illetékességét megállapította s e határozat, az "1883. évi XLIII t.-c. 25. §-a értelmében a pénzügyi miniszterhez megküldetvén, a miniszter kijelentette, hogy a bíróság illetékességét nem kifogásolja — A pénzügyi közigazgatási bíróság határozata a következő: 9,827/885. szám. ü Felsége a Király nevében a m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság Benkö József ügyvéd marosvásárhelyi lakosnak bélyegvisszatérités iránti ügyét, melyben a kolozsvári m. kir pénzügyigazgatóság 1885. évi október hó 25. napján 31,755. sz. a. határozatot hozott, Benkö József felebbezése folytán 1886. évi szeptember hó 4. napján tartott nyilvános ülésében vizsgálat alá vévén, következő végzést hozott: A m. kir. pénziigyigazgatóság végzésének tárgyát képező ügy érdemleges felülbírálására a m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság magát illetékesnek mondja ki. Indokok : A m. kir. pénzügyigazgatóság 1885. évi november hó 4-én 33,066. szám alatt kelt felterjesztő jelentésében az 1883 : XLIII. t.-c. 24. §-ára való hivatkozással s minthogy az idézett törv.-cikk 1. §. 4. helyesebben 3. pontja ezt az ügyet határozottan nem sorolja a m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság illetékességi körébe tartozók közé, felvetette az illetékesség kérdését. .Tekintettel arra a körülményre, miszerint a bélyeg és illetékek iránti törvények és szabályok hivatalos összeállításának 3. §-a értelmében az illetéklerovás nemeire nézve azt az intézkedést foglalja magában, hogy a jogilletékek vagy bélyegjegyek használata által, vagy készpénzben rovatik le és ugyanannak az összeállításnak 157. §-ában foglalt intézkedés szerint a tévesen befizetett illeték visszakövetelése tekintetében a felek igényére nézve az elévülési határidő a befizetés napjától számítandó ugyan, de miután a jogilletékek egy része bélyegjegyekben is lefizethető, sőt határozottan azokban rovandó le, a befizetés és lerovás az illetékfizetési kötelezettség és annak következményei tekintetében egyenlőnek veendő s ahhoz képest, az ilyen tárgyú ügyek érdemleges felülbírálása az eddigi és semmi oldalról és tekintetben nem kifogásolt gyakorlat értelmében is és az 1883 : XLIII. t.-c. 1. §. 3. pontja értelmében a m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság illetékességi körébe tartozik, mert a bélyegjegyek alkalmazása által teljesítendő illetékfizetési kötelezettség gyakorlásánál a tévedés épen ugy, sőt könnyebben és gyakrabban előfordulhat, mint a készpénzben való fizetésnél s épen azért egyik, mint a másik esetben az a kérdés bírálandó el, hogy a magán fél által akár bélyegjegyek felragasztása, akár készpénz lefizetése által történt az illeték-lerovás, hogy a lerótt összeg jogosan és törvényesen követelhető-e a kérdésben forgó esetben az illeték fizetésére kötelezettől, avagy az a törvényben megállapítottnál tévedésből többet róván le, a többlet részére visszaitélendő-e és pedig tekintet nélkül a lerovás módjára. Ezekből az indokokból az állítólag tévedésből felragasztott 20 forint értékű bélyeg értékéből 19 frt 50 kr. illeték visszatérítése iránt beadott kérelem fölött meghozott végzés érdemleges felülbírálására ennek a bíróságnak magát illetékesnek kellett kimondani. — Kelt a m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróságnak Budapesten, 1886. évi szeptember hó 4. napján tartott üléséből. Marinovich Marcell s. k., tanácselnök. Dr. Székely József s. k., előadó. A budapesti kir. kereskedelmi és ráltótörvényszék ügyforgalma 1886- évben. Beadványok: Hátralék 1885. évből 463, érkezett 1886. évben 63,869, volt összesen 64,332; elintéztetett 64,111, hátralékban maradt 221. Váltóperek: Hátralék 1»85. évből 97, érkezett 1886. évben 14,523, összesen volt 14,620. (Ebből 756 állami hivatalnokok, törvényhatósági s társulati tisztviselők, 39 katonák, 6,981 kereskedők, 1,302 földbirtokosok, 9,301 iparosok ellen lett indítva; a többi egyéb polgári állású alperesekre esik.) Áz 1888. évben elintéztetett, illetőleg befejeztetett hivatalból visszautasító végzéssel 68, sommás végzéssel 13,023, megszüntetési végzéssel 2S1, makacssági ítélettel 345, egyezséggel 39, ügydöntő végzéssel 31, érdemleges Ítélettel 730, összesen elintéztetett 14,517. 1886. év végén folyamatban maradt 103. Váltójogi eljárás alá tartozó egyéb perek és perenkivüli váltóügyek: Hátralék 1885-ből 17, érkezett 1886. évben 481, lett összesen 498 ; elintéztetett 491, folyamatban maradt 7. Kereskedelmi perek: Hátralék 1885-ből 335, érkez.ett 1886. évbén 835, lett összesen 1,170; 1886. évben elintéztetett: illetékességi kifogás folytán elutasítással 4, megszüntetési végzéssel 237, makacssági ítélettel 183, egyezséggel 30, érdemleges ítélettel 463, összesen 917; az év végén folyamatban maradt 253. Perenkivüli kereskedelmi ügyek 28, melyek mind elintézést nyertek. Csődök: Hátralék 1885. évből 103, érkezeit 18S6. évben 26, összesen 129; az év folyamában befejeztetett 52, ezek közül ^ agyonfelosztással 26, egyezsé"által 16, (ebben három kényszeregyezség) felosztandó tömeg hiánya miatt 10 az 1886. év végén folyamatban maradt 77, Ítélet hozatott : válódiság iránt osztályozás iránt 1, fizetési 2. Cégügyek, bejegyzések: 449, egyéni cégek 2il, társas cégek 118, pótbejegyzések 117, elintézetlen maradt 3, (2 szövetkezet, 1 egyéni bejegyzés.) Cégkitörlések 170 egyéni cégek 85, társas cégek 55, póttörlések 30. Közhitelpapi r ok megsemmisítése: 107, a m. földhitelintézet ügyei: 386, fegyelmi ügyek: 2, felebbezés felterjesztetett: 1,084, leérkezett: helybenhagyó határozattal 575, megváltoztató határozattal -33', feloldó határozattal 74. Elnökségi ügyek: 1,176. A budapesti V. ker. kir. járásbíróság ügyforgalma és teyékenysége 1886-ban. A közpolgári iktatóba bejegyeztetett : hátralék az 1885. évről 159, 1886-ban érkezett 94,467 s igy lett összesen 94,548 ; ezenkívül 845 elnöki ügy. Sommás per maradt a mult évről 2,097