A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 51. szám - Az 1876. évi XVI. t.-c. 5-ik §-áról

A JOG. 431 kat, melyük miatt nálunk a törvényszéki szónoklat mezeje parlagon hevert- Dr. Révai Lajos. Megjelent. Döntvénytár, a m. kir. Curia, a budapesti kir. itélö tábla és a pénzügyi közigazgatási bíróság elvi jelentőségi határozatai. Uj folyam XVIII. köt. Budapest, 1S37. F r a n k 1 i n-társulat. Ára 2 írt. Vegyesek. Káplány Géza volt erzsébetvárosi kir. tvszéki biró, lapunk egyik kiváló mukatársa, a kir. táblához lett bírónak kinevezve. Káplány kiérdemelte ezen előléptetést beható alapos jogiroclalmi tevékenysége által és az igaz érdem barátai csak örömmel veendik az ilyen kinevezéseket. Mi biztosan hiszszük, hogy a kir. tábla benne egy rendkívül szorgalmas és a telekkvi ügyekben elsőrangú szakerőt nyerend. Fogadja t. munkatársunk szíves szerencsekivánatainkat! A vasúti biztonság Szempontjából kiadott óvintézkedés megszegése miatt az 1879. évi XL. t.-c. 3. §-ába ütköző kihágás felett az életbeléptetési törvény 40. és 41. §-ai alapján a kir. bíróság illetékes Ítéletet hozni. Ily értelemben határozott a belügyminiszter f. évi október hó 31-én 4,246. sz. a. kelt Pest-Pilis-Solt-Kiskunmegye közönségéhez intézett rendeletében: A megye alispánjának f. évi október hó 2-án 489. sz. a. kelt másodfokú Ítélete, mely szerint a pesti felső járás szolgabirája által hozott elsőfokú ítélet helybenhagyásával Str. F. a vasúti biztonság szempontjából kiadott óvintézkedésnek, figyelmeztetése dacára történt megszegése miatt, az 1879. évi XL. t.-c. 112. §-a alapján, az 1887. évi VIII. t.-c. 2. §-ában megjelölt célokra fordítandó 5 frt pénzbüntetésben, nem fizethetés esetében 1 napi elzárásban, továbbá eljárási és felmerülhető tartási költségek megfizetésében marasztaltatott el, az elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, az elsőfokú ítélettel együtt feloldatik és az iratok az illetékes kir. bírósághoz áttétetni rendeltetnek, mert a fenti kihágás, az idézett törvénycikk 111. §-ába ütközvén, az ezen szakaszba ütköző kihágások felett pedig az életbeléptetési törvény 40. és 41. §-ai alapján a bíróságok illetékesek határozni. Szabadé fürdő Iliiket nézni? Ezen kérdéssel foglalkozott nem rég a kir. tábla. Ugyanis a szerencsi járásbíróság Bajtai M. és társai elleni bűnügyben vádlottakat a szemérem elleni vétségben bűnösnek mondotta ki és ezért 7—7 napi fogházra ítélte. A budapesti kir. tábla 15,227. sz. a. felmentő határozatot hozott, kimondván, hogy a vádlottaknak az a ténykedése, hogy a fürdőző nőket nézték, azok kérelmére a vízpartról el nem távoztak, sőt tapsoltak és fütyöltek, szeméremsértő cselekedetet nem képez; a nevelés teljes hiányára mutat ugyan vádlottak emiitett viselkedése, azonban büntető intézkedés alapjául szolgálónak az nem tekinthető. Vadnak tiltott időben való árulása csak akkor büntethető, ha a vad az illető vádlottnál megtaláltatik. Ily értelmű kijelentés foglaltatik a belügyminiszternek Brassó megye közönségéhez az 1887. évi június 10-én 1,794/kih. szám alatt intézett következő rendeletében : A megye alispánjának 1887. évi február hó 21-én 79/k. sz. a. kelt II. fokú Ítélete, mely szerint a brassói rendőrkapitány által hozott elsőfokú Ítélet helybenhagyásával F. K. és S. R. két őztehénnek tiltott időbeni árulása miatt az 1883. évi XX. t.-c. 31. §-a alapján egyenkint 40 frt pénzbüntetésben, nem fizethetés esetében 4 napi elzárásban marasztaltattak el, az elmarasztalt S. R. által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, reá nézve megváltoztatik és ezen vádlott felmentetik. Mert a hivatkozott törvényszakaszba ütköző kihágás csak akkor büntethető, ha a vad az illető vádlottnál megtaláltatik, már pedig a vad elsőrendű vádlott birtokában találtatott. közigazgatósági batiság elnevezése alatt a bíróságok kivételével minden állami, tehát katonai hatóság is értendő. Azon ügyvéd pedig, a ki meghatalmazotti minőségében ily hatósághoz intézett beadványban sértő kifejezéseket használ — kisebb sértés esetén — illetékes elsőfokú fegyelmi bírósága, tehát az ügyvédi kamara által fenyítendő. Ily értelmű kijelentés foglaltatik a belür'vminiszternek Sz. vármegye közönségéhez az 1887. évi szeptember 8-án 3,353. szám alatt intézett következő rendeletében: A cs. és kir. 12. hadtest hadbiztossága által B. B. n—i ügyvéd ellen, beadványban használt sértő kifejezések miatt emelt panaszra vonatkozó iratokat a vármegye alispánja f. évi augusztus 23-án 152/kih. sz. alatt kelt jelentése kapcsán azért terjesztette fel ide, hogy miután a n—i kir. törvényszék panaszlott ügyvéd ellen a bűnvádi eljárást beszüntette, s az iratokat a fenforogni látszó s a kbtk 46- §-ába ütköző kihágás elbírálása végett a n —i rendőrI kapitányhoz tette át, miután továbbá ezen közigazgatási hatóság ; illetékessége ellen panaszlott úgy az eljárás folyamán, mint az | érdemleges határozat ellen beadott felebbezésében kifogást emelt, miután végre az alispán sem osztozik a kir. tvszék abbeli nézetében, hogy a jelen ügy elbírálása tárgyát képező kifejezések a közigazgatási hatósággal vagy közeggel szemben használtattak, intézkedjen, mikép a fenforgó ügyben vitássá vált illetékességi kérdés a minisztertanács által döntessék el. Ezen alispáni jelentésre értesítem a címet, miszerint a jelen esetben hatásköri összeütközés fenn nem forog, mert a nevezett kir. törvényszék nem a saját illetékességét szállította le, hanem érdemleges okokból szüntette be vádlott ellen a bűnvádi eljárást, mivel a panaszolt kifejezéseket becsületsértőknek nem tekintette, ennélfogva tehát az illetékesség felett határozat hozatalának annál kevésbé van h'ílye, mert eddigelé nem hozatott a közigazgatási hatóságok valamelyike által olyan határozat, mely ennek illetéktelenségét kimondotta volna. A jelen ügyben való eljárásra azonban a közigazgatási hatóságot nem tartom illetékesnek, de nem azért, mintha a sértő kifejezések nem közigazgatási hatósággal szemben használtattak volna, mert az 1878. évi V. t.-cikk 161. § a szerint »közigazgatási ha:óság« elnevezése alatt — a bíróságok kivételével — minden állami (tehát katonai) hatóság is értendő, hanem azért, mivel az 1887. évi XXVIII. törvénycikk 3. §-a értelmében azon ügyvéd, a ki meghatalmazotti minőségében a bírósághoz vagy közigazgatási hatósághoz intézett beadványban sértő kifejezéseket használ, ha a sértés súlyosabb beszámítás alá nem esik. az 1879. évi XL. törvénycikk 46. §-a alkalmazásának kizárásával, fegyelmi vétség miatt, illetékes fegyelmi bírósága által fenyítendő. Az előlérintett alispáni jelentés csatolmányai ennélfogva azon felhívással küldetnek meg a címnek, miszerint utasítsa az alispánt, mint másodfokú hatóságot, hogy a n—í rendőrkapitány folyó évi 496. szám alatt hozott határozatának feloldása mellett, az ügyet a fentebb hivatkozott 1887: XXVIII. t.-cikk 3. §-a alapján, illetékes eljárás végett, az illető ügyvédi kamarához tegye át. liirósági kinevi'Zések. Elnökké: a besztercebányai tvszékhez Boleman Lajos szakolcai és a szegzárdi tvszékhez Siebenfreund Béla budapesti IV—X. ker. büntető járásbirák ; bírákká, a sátoraljaújhelyi tvszékhez Kaisz Béla kassai jbirósági albiró, a nagy-kikinda: tvszékhez S z o n t a g h Hugó nagymartoni és Hoffmann Frigyes ó-becsei jrbirósági albirák, a balassa gyarmati tvszékhez dr I m r i k Péter budapesti keresk. és váltótszéki jegyző ; albirákká: a kapuvári jrbirósághoz E v e 1 1 István zalaegerszegi tvszéki jegyző, a teregovai jrbirósághoz C o m s i a Miklós ottani jrbirósági, a girálti jrbirósághoz Hazslinszky Géza eperjesi, az ipolysági jrbirósághoz J á r a i Géza ottani és a breznóbányai jrbirósághoz csebi Pogány Virgil budapesti tvszéki aljegyzők kineveztettek. Németh Pál győr-szt.-mártoni jrbirónak a győri tvszékhez, Szobonya Bertalan módosi jrbirósági albirónak a miskolci, Kirvay Döme vingai jrbirósági albirónak a temesvári és Reinbold Arthur ekei jrbirósági albirónak a Kolozsvár-városi jrbirósághoz kért áthelyeztetése megengedtetett, Szakáll Pál vagyváradvidéki és Fornszek Béla berettyó-ujfalusi jrbirósági albirák kölcsönösen áthelyeztettek. Továbbá kineveztettek a budapesti itélö táblához bírákká.: Gruber Gusztáv szigetvári jbiró, K á p lány Géza erzsébetvárosi, Kársa László bpesti tvszéki birák és dr. J u h á s z Mihály gyakorló ügyvéd és a kassai ügyvédi kamara elnöke; járásbirákká: a gyergyószt -miklósi jrbirósághoz Szász Ignác ottani, a szentgotthárdi jrbirósághoz, dr. Galgótzy Emil ugyauottani, a mező-kövesdi jrbirósághoz dr. T a r n a y Gyula ottani és az erdődi jrbirósághoz Virágh Mihály szatmár-németi-i jrbirósági albirák; alügyészekké: a fehértemplomi ügyészséghez dr. Répászky Béla oravicabányai jrbirósági albiró, a nagybecskereki ügyészséghez ifj. Makk József újvidéki, a zalaegerszegi ügyészséghez dr. V i zlendvay Imre ottani tvszéki jegyzők és a kecskeméti ügyészséghez dr. Várady Gábor kincstári jogügyi fogalmazó. Végül Joób Frigyes rózsahegyi tvszéki birónak járásbirói minőségben a liptó-szt.-miklósi, dr. G a j z á g ó Béla hajdúszoboszlói járásbirónak hasonló minőségben a debreceni, D ö m öt ö r Pál zombori tvszéki birónak járásbirói minőségben a zombori gGálba Lajos szent-gotthárdi járásbirónak hasonló minőségben a sárvár jrbirósághoz kért áthelyeztetése jóváhagyatott.