A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 49. szám - Törvénykezési sérelem melynek nincs jogorvoslata

JOGESETEK TARA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a »Jocr« 49. számához. Budapest, 1887. deczember 4-én. Köztörvényi ügyekben. Tart sdíj iránti kereset törvényszék előtt is megindítható. A karánsebesi kir. törvényszék: A kir. törvényszék kötelezi alperest, hogy 1884. jul. 1-töl kezdve a peres felek házasságát felbontó Ítélet hozataláig felperesnek tartás címén havonként 25 frtot és pedig az Ítélet jogerőre emelkedésétől már lejárt részleteket együttesen és egyszerre, az Ítélet jogerőre emelkedése után 15 nap végrehajtás terhe alatt, a további részleteket pedig minden hó 1-én előlegesen és végrehajtás terhe alatt megfizessen s az Ítéleti illetéket viselje. Indokok: Felperes az iránt indít keresetet, hogy miután férje ellen, a keresethez mellékelt bizonylat tanúsága szerint, az illetékes egyházi bíróságnál házasságuk felbontása iránt keresetet indított^ férje a ptkv. 91., 107., 108. és 117. §-ai alapján köteleztessék őt eltartani, illetőleg neki havonként 25 frt tartási díjt fizetni, minthogy dacára annak, hogy vagyonnal bír, eltartási kötelezettségének 1884. jul 1. napja óta eleget nem tesz. Alperes a pertárnok hivatalos jelentése szerint az ellenirat beadására kitűzve volt határnapon, t. i. 1886. márc. 3-án a pertárban nem jelent meg és elleniratát ekkor be nem adta, a pertámok jelentése szerint ugyanazon hó 18-án beadott ellenirat pedig bírói figyelembe nem vehető, mivel ezen nap sem a felek egyezkedése, sem pedig a bíróság intézkedése folytán az ellenirat beadására kitűzve nem volt, mivel a prdts 113. §-a szerint, ha az egyik fél az itéiethozás alá terjesztést kérte, mi jelen esetben megtörtént, az elkésett perirat többé el nem fogadható. E szerint a prdts Ili. §-a forogván fenn, a keresetben felhozott tényeket^ és állításokat valóknak tartani s alpereit a kereset értelmében elmarasztalni kellett. A budapesti kir. itélő tábla : Az eljáró kir. törvényszék Ítéletét az azt megelőző eljárással együtt az 1881 : LIX. t.-c C) pontja alapján hivatalból megsemmisíti s az 1886, évi 52. számú keresetet felperesnek visszaadatni rendeli. Indokok: Felperes keresetét ideiglenes női tartás megállapítására irányozta azon az alapon, mert közte és törvényes férje alperes közt a válóper folyamatban van. Az 1881 : LIX. t.-cikk 13. §. 2-ik bekezdésének C) pontja értelmében két évnél nem régibb kamatok, tartás és élelmezési ! költségek iránti keresetek, ha a főkötelezettség a törvényen vagy az idézett törvényszakasz a) pontjában említett minőségű okiraton alapszik, a sommás eljárás alá tartoznak, az 1881 : LIX. t.-c. 14. §. szerint pedig a sommás eljárásra utalt ügyeket a rendes útra áttenni nem lehet, miből az is következik, hogy az ilynemű keresetek a rendes uton meg sem indíthatók és pedig annyival kevésbé, mert a sommás eljárás alá tartozó ügyekben két egybehangzó ( ítélet ellen további felebbezésnek az 18S1:LIX. t.-c. 47. §. szerint '• nincs helye. A m. kir. Curia: A kir. tábla Ítélete, helyesebben végzése megváltoztatik és az elsőbiróságilag eljárt kir. törvényszék bírói i illetősége megállapíttatik és a kir. tábla az e. b. Ítéletének átvizsgálására utasittatik. Indokok: A felperes keresete nem tartozik azok közé, i melyekre nézve a sommás bíróság illetősége olykép volna tör- | vénvileg megállapítva, hogy attól eltérésnek helye nem lenne, I ennek folytán tehát az elsőbiróságilag eljárt kir. törvényszék birói ! illetősége sem alperes felebbezési kérelme alapján, sem hivatalból ! leszállítható nem volt. (1887. okt. 19-én, 7,6G5. SZ.) Mert a kérvény alapját képező kötelező, a mennyiben az annak értelmében kölcsön adott összegnek kamatai fejében a budfalvi 160. számú telekjegyzőkönyvben foglalt és a kérvény tárgyát lfépező 213. helyrajzi szám alatti ingatlannak haszonélvezése engedtetett át, az ősiségi nyiltparancs 19. §-a által jogérvénytelenuek nyilvánított zálogszerződést képez, mely a telekkönyvi rendtartás 69. §-a értelmében sem bekebelezés, sem előjegyzés alapjául nem szolgálhat. Mert egyébként is a tulajdonI jognak bekebelezése kétoldalú szerződés alapján történhetik; az : A) alatti kötelező azonban, mivel abban kérvényező az ingatlan | átruházásának elfogadása iránt nem nyilatkozik, ilyennek nem I tekinthető. A m. kir. Curia: A budapesti kir. itélő táblának fentebbi számú és keletű végzése indokolásánál fogva helybenhagyatik. (1887. szept. 27-én, 4,8 L6. sz.) Az örökhagyók hagyatékára nézve, kiknek a törvényszék székhelyén kivül volt rendes utolsó lakhelyük, az illetékes járásbíróság képezi a hagyatéki bíróságot. A m. kir. Curia (1887. oct. 28-án, 7,785/p. 87. sz. a.j: R. József hagyatéki ügyében a csik-szeredai kir. törvényszék és a csik-szeredai kir. járásbíróság közt felmerült illetőségi összeütközés elintézésére vonatkozólag értesíttetik a kir. járásbíróság- hogy a m. kir. Curia a további eljárásra a csik-szeredai kir. járásbíróságot, mint hagyatéki bíróságot mondta ki illetékesnek. Mert az olyan örökhagyók hagyatékaira nézve, kiknek a törvényszék székhelyén kivül volt rendes lakhelyük, az 1868 : LIV. t.-c. 562. §-hoz és a törvényes gyakorlat alapján 1876 június 12-én 9,776. sz. a. kibocsátott igazságügyminiszteri rendelethez képest nem a törvényszék, hanem az a járásbíróság képezi a hagyatéki bíróságot, a melynek területén lakott utoljára rendesen az örökhagyó. Azt az esetet és időpontot pedig, a mikor a hagyatéki bíróság a törvényszékhez, mint birtokbirósághoz tartozik az ügyiratokat további eljárás végett áttenni, meghatározza a fentebbi törvény 587. §-a. Oly kötelezvény, melyben a kölcsön adott töke kamatai fejében valamely ingatlan haszónélvezése engedtetik át, mint tiltott zálogszerződés, bekeblezés alapján] nem szolgálhat. A budapesti kir. itélö tábla: A budapesti kir. itélő tábla az eljáró kir. törvényszéknek neheztelt végzését megváltoztatja és kérvényezőt jelen kérvényével elutasítja. Ha több örökhagyó hagyatéka együttesen t íi'gyalandú, azon bíróság lesz a hagyatéki hatíság, mely az örökhagyók többségére illetékes. A m. kir. Curia (1:87. oct. 28-án, 7,753,p. 87. sz. a.): Sz. Dániel és társai hagyatéki ügyében a körmendi és zalaegerszegi kir. járásbíróságok közt az illetőségi összeütközés elintézésére vonatkozólag értesíttetik a kir. járásbíróság, hogy a m. kir. Curia a további eljárásra a körmendi kir. járásbíróságot mondta ki illetékesnek. Mert a nevezett örökhagyók hagyatéki ügye egymással szorosan összefüggvén s különösen a körmendi járásbíróság területén fekvő szakaszi 21. sz. tjkönyvi ingatlanokban összefolyván, helyesen történt azoknak egyesítése. Pankaszon volt az örökhagyók közül háromnak rendes lakhelye is és csak a negyedik — Sz. Ferenc lakott és halt meg Zalapatakon, mint cseléd és napszámos. Az pedig bizonyos, hogy Pankasz község területén a körmendi kir. járásbíróság képezi a hagyatéki bíróságot és csak ezen hagyatéki bíróság lehet az 1868. 587. §-a értelmében hivatva arra is, hogy az ügyiratokat — ha ennek szüksége fennforog — tegye át perre utasítás végett az idézett törvény 37. §-a szerint illetékes birtokbirósághoz, a szombathelyi kir törvényszékhez. A természetes apával az anja által a gyermektartás iránt kötött egyezség joghatálya. A rózsahegyi kir. járásbiróság-: Ha alperes főhitet tesz, hogy felperesnőnek 1880. december 11-én született és A. Pál nevére keresztelt figyermeke eltartására és neveltetésére 500 frtot mindenkorra, nem pedig szülési kiadások fejében adott át és fizetett, a kereset alól felmentetik; ellenben alperes köteles felperesnek A. Pál nevű figyermek tartására és nevelésére az előlegezett