A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 49. szám - Törvénykezési sérelem melynek nincs jogorvoslata

412 A J OG. Törvénykezési sérelem, melynek nincs jogorvoslata. Irta : BALOGH S. ügyvéd Zilálton. A törvény szabály ok fölállításának az a célja, hogy megkűlönböztessék a törvényeseket a törvénytelenektől; s a törvénytelen vagy pláne törvényellenes cselekmények törvénykezési uton törvényesíttessenek ; s a mennyiben az lehetetlen, megfelelő büntetéssel illettessenek. Íme egy eset a végr. törvényből, hol a jogsérelmet a törvény konstatálja, de annak orvoslását a jogorvoslatok taxatíve fölsorolt esetei közül kizárja. Az 1881. LX. t.-c. 169. §. ugyanis utasítást ail a kiküldöttnek az ingatlan árverésénél követendő eljárás iránt; de mi történik akkor, ha kiküldött azt meg nem tartja? Felelet, semmi. Mert idézett törvény 179. §-ában ki van mondva, hogy az ingatlanokra foganatosított árverés megsemmisítésének csak az ott fölsorolt esetekben van helye. Ily törvénykezési sérelem pedig épen a végrehajtási eljárás legfontosabb stádiumában — az ingatlanok árverésénél •— követhető el jogorvoslat kizárásával s talán büntetlenül is. Íme. Az árverési határnapon kiküldött a helyszínén megjelenvén, dacára annak, hogy az árverés nem hivatalból foganatosítandó és sem végrehajtató, sem képviselője nem jelen meg, végrehajtást szenvedő nem mutatkozik, Írásban be nem jelentetett s jegyzőkönyvre nem adatott, hogy végrehajtató magát az árverésen képviseltetni nem akarja, de az árverést megtartatni kívánja, a 169. §. ellenére, kiküldött az árverést mégis megtartja s az ingatlant potom árért a szerencsés vevőnek eladja, jóllehet felek a tizenkettedik órában kiegyeztek, de az árverés szabályszerű beszüntetéséről — bizva eme §-ban — nem intézkedtek. (A buda pesti kir. itélő tábla 20,884/886. P. sz. határozatának tárgya.) Hol a jogorvoslat ? A 34. §. biztosítja az előterjesztést és esetleg fölfolyamodást, de mit ér az, ha tárgyát a 179. §., az árverés megsemmisítését nem engedi érvényesíteni. Így határozott a kir. tábla is fönnebbi végzésével. Mi hát a teendő ? Jogorvoslat nincs, habár a jelzett eljárási a törvény tiltja. Fenmarad legfölebb a kiküldött elleni fegyelmi eljárás, de ez sem eredményezheti az elárverelt ingatlan visszaadását végrehajtást szenvedőnek; sem teljes kártérítést nem nyújthat; itt regressus nincs, csak jogsérelem jog- és perorvoslat nélkül. Ausztria és külföld. A francia 1885. évi bűnügyi statisztika." (Befejező közlemény.) VI. A semmitöszék hozott bűnügyekben összesen 1,40-1 határozatot és pedig bíínté.iyek iránt 399, rendőri vétség iránt 790, egyszerű rendőri iránt 107 és a bírósághoz visszautaló 112. Áz esküdtszéki összes 3,174 ügyben összesen 360 ítélet lett a semmitöszék elé vive, melyek közül egészben 31 lett részint egészben, részint részleg megsemmisítve. VII. Különfélék cím alatt a kimutatás mindenekelőtt számot ad az idegen állam o k n a k Franciaország által, vagy ezek által Franciaországnak kiszolgáltatott egyénekről. P2zck száma összesen 373, kik közül lti6 lett Franciaországnak és 207 ez által kiszolgáltatva más országoknak. A legtöbb kölcsönös kiszolgáltatás Belgiummal történt (97 Franciaországnak Belgium által és 119 Belgiumnak Franciaország által.) Osztrák-Magyarországnak az 1855. nov. 13. és 18ü9. február 12-ki egyezmény folytán kiszolgáltatott 3, Franciaországnak 1. A s e i n e i kerületben (melyhez Páris tartozik) 1885-ben letartóztatott 41,152 egyén- (Belga 887, olasz 601, svájci 378, németbirod. 241, osztr.-magyar 52, stb.) A francia bűnügyi statisztikába rendesen a véletlen halálesetek kimutatását is fel szokták venni, mert ez által a képet, melyet a bűnügyi statisztika az ország erkölcsi állapotáról nyújt, kiegészítve látják. Összesen volt 13,205 ilyen haláleset (10,776 férfi 2,429 nő). Átlag 35 eset 100,000 lakosra. Legnagyobb számban fordul elő haláleset, és pedig tapasztalat szerint állandólag, a v i zb e f u 1 á s (4,111), azután a kocsi vagy ló által való elgázolás 11,215), kemény hulló test által (72i), robbanás (106), vasutak (359), magas helyről való lebukás (1,548), tűzi fegyver (193), elégés és más (885), villámcsapás (128), * Előző közlemény a »Jog< 47. cs 48. szániában I é h s é g, megfagy á s és kimerülés (285), szeszes i t a lok mértéktelen ivása (429), m á s halálnemek által (1,1 A-i), az utcán hirtelen meghalt (2,082), öngyilkos volt 7,902, (6,345 férfi, 1,557 nő). Legtöbb felakasztás által (3,480), azután vizbeugrás által (2,065) vetett életének véget. Franciaországban konstatált tény, hogy az öngyilkosságok p á r h u z a| mosan e m e 1 k e d n e k az elmebetegek s z á m á v a 1; konI statált tény továbbá, hogy öt esztendei átlagot számítva, az ön! gyilkosságok legmagasabb számra rúgnak tavaszszal (100 öngyilkos I után 30); nyáron 2t><»/0, télen 23% és őszszel 21°/0. Minden évben július 14-én, nemzeti ünnep alkalmából az elitéltek egy része vagy megkegyelmeztetik, vagy büntetésük átváltoztatik, vagy egy része elengedtetik. 1885-ben ezek száma 1,324 volt. A polgári becsület h e 1 y r e á 11 i t á s (rehabilitation) a code d'instruction criminelle 619. és 634. régi cikkei szerint megadatott 656 egyénnek. 1885. aug. 14-én azonban hozatott egy törvény, mely sok tekintetben könnyített a rehabilitatio leltételcin. Az év utolsó hónapjaiban ezen új törvény alapján 473 kéretett, megadatott 405. A pénzbüntetésekre Ítéltek, (bűntény, vétség tekintetében egyszerű rendőri és erdökihágási ügyekben) kiknél a pénzbüntetés — miután nem fizettetett — s z a b a d s á g b ü n t e t é s r e át lett változtatva összesen 16,660. Ezek közül mindjárt az Ítéletben fizetésképtelennek mondatott ki 13,005, fizetésképes volt de még se fizette 3,655. Végre még különösen felhívja figyelmünket a büntető eljárs költségeinek kimutatása (csak a bűntények és vétségek iránt criminelle et correctionelle) 1885-ben az összes e nembeli bűnvádi eljárási költség kitett 10.596,345 francot; ebből befolyt 4.537,404 franc. Pénzbüntetésből 3.526,549 franc, megállapítva volt 7.652,201 frc. Az igazságügyér oly kedvezőtlennek tartotta ezen eredményt, hogy 1887. február 23-án közrendelctileg ;iz ügyészek figyelmét erre felhívni és nekik takarékoskodás végett utasításokat adni jónak látta. A kimutatás szerint különben átlag (5 évi számítás szerint) egy bűnügy, mely contradictorus úton az esküdtszék előtt lett elbírálva, került 303 frankba. Egy vétség i ügy (matiére correctionelle) 18 frc 90 c. Azonban ezen átlag az egyes bűnügyeknél változik. így egy mérgezési ügy került 1,181 freba, egy gyilkossági 591 freba, egy hamis bukási ügy 474 francba, stb. Ezzel befejeztük az 1885. évre szóló francia .bűnügyi statisztikát, mely elég tanulságot tüntet fel viszonyainkkal szemben. Fájdalom, intéző köreinkben még mindig nincs elég érzék egy kimerítő igazságügyi statisztika iránt. Azért nem is tudjuk pontosan, hányadán vagyunk. Tapogatózunk egyszerűen a sötétben. Öntudatos irányt azért igazságszolgáltatásunknak nem is adhatunk. Dr. Stillcr Mór. Nyilt kérdések és feleletek. (Nyilt kérdés.) 1. A »N a gy k a n i z s a i bankegyesületnek* egy 400 frtos jelzálog követelése van bekeblezve X.-nek házára. E házra egy másik hitelező árverést kérvén, az el is rendeltetik s a hirdetmény a n.-k. bankegyesületnek is, hiven az 1^81 : LX. t.-c. 153. §-ához, kézbesittetni rendeltetik. De csak rendeltetik, mert a végzés kiadója a vétíven ezt írja : Bankegyesület és ugyanazon folytatja: »Fehér Istvánnak (szintén hitelező) Budapesten.* A hirdetmény igy a »Budapesti bankegyesület« kezéhez jut, a ki, ismeretlen lévén előtte az ügy, az actát félreteszi. Időközben megtörténik az árverés és a n.-k. bankegyesület követelését elveszti, mert az árverésen magát nem képviseltethetvén, az ingatlan potom áron adatik el. Mindezekről a »Nagykanizsai bankegyesület* csak a sorrendi tárgyalásra idéző végzés kézhezvételekor, tehát olyan időben értesül, a midőn sem Utóajánlattal, sem előterjesztéssel az árverést hatálytalanná nem teheti. Kérdés: minő uton lehet szenvedett sérelmét orvosolni ? eltekintve a tisztviselő vagy díjnok felelősségre vonásának vagyon hiáuyában eredménytelen procedúrájától. II. Az 1881 : LX. t.-c. 176. §-á n a k azon rendelkezés e> hogy az ezen §. szerint kibocsátandó újabb árverési hirdetmény ellen beadott f e 1 f o 1 y a m o d á sn a k és előterjesztésnek az árverés megtartására