A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 48. szám - A bíróság felett őrködik-e eléggé a törvény? - Örökösödési eljárásunk reformja. 5. r.

401tett 27, elitéltetett halálra 1, életfogytiglani kényszermunkára 12, börtönre 9, elzárásra 37. A politikai és sajtóvétségek, melyek az esküdtszékek által biráltatnak el. Sajtóvétségiügy volt 2, vádlott 34. Ezek közül felmentve lett 14, elítéltetett 20, (pénzbüntetésre ll, fogházra 9). Politikai vétségi ügy volt 18, vádlott 34, felmentetett 31, elitéltetett 3 (2 pénzbirságra, fogházra 1.) .Mindenesetre jellemző az esküdtszékeknek eljárása a politikai természetű ügyek elbírálásában. II. A rendőri vétségi bíróságok. Ezek Ítélnek azon vétségek (delit) felett, melyeket a code pénal I. cikke 2. §-a olyanokul nyilvánít, továbbá azon jövedéki és erdei kihágások felett, melyek rendőri büntetésekkel sújtatnak. Ugyan-e bíróságok Ítélnek azon büntettek (erime) felett is, melyeket 16 éven alúli gyermekek követnek el, ha nincsenek korosabb bűntársaik, vagy ha nem halál, életfogytiglani kényszermunka, deportatio van megállapítva az illető bíínrselekedetre. Ily biróság 359 van egész Franciaországban. Ezek esküdtszék nélkül Ítélnek. Az idetartozó ügvek (affaires correctionelles) s z á in a volt 188,734, a vádlottak 224,372 (férfi 195,231, nő 29,111.) Letartóztattak 89,967, ezek közül szabadlábra helyeztettek 1,590, az ítéletig vizsgálati fogságban maradtak 88,377. Az összes 224,372 vádlott közül felmentve lett L-2,575, nem érvén még el a 16. életkort, szüleinek átadatott •_',< >< >9, javítóintézetbe helyeztetett 1,727 ; elitéltetett 1 évnél hosszabb fogságra 5,442, egv éven belül 123,055, csupán pénzbüntetésre 79,564. A vádló szeméi vél illetőleg m a g á n v á d 1 ó utján vádolva lett 7,806, nyilvános intézet részéről 12,899, a közvádló útján 203,667. Végre hogy némely súlyosabb vagy gyakoribb vétség és kihágás elkövetésének számszerű összegét is feltüntessük, felemiitjük, hogy p. o. vadászati kihágás volt 22,625 (25,289 vádlott) az eladott tárgy értéke vagy minősége tekintetében csalás volt 3,328 (3,532 vádlott), vasúti rendőri kihágás volt 1,967 (2,220 vádlott), részegség volt 3,258 (3,268 vádlott) engedély nélküli korcsmanyitás 524 (537 vádlott), vámjövedéki kihágás 1,658 (2,694 vádlott), közvetett adójövedéki kihágás 4,953 (5,257 vádi.), erdei kihágás 5,933 (7,233 vádi), halászati kihágás 7,076 (9,599 vádlott). F e 1 e b b v i t e 1 e k a rendőri vétségi bírósági ítéletek ellen az ország 26 felebbviteli bírósága elé tartoznak. Ilyen felebbviteli elintézett ügy volt összesen 11,339. Helybenhagyatott 8,479, egészben vagy részben meg lett változtatva 2,860. A vádlottak tekintetében felmentő volt az Ítélet 574 iránt, marasztaló 8,905, módosító 3,553 iránt. Újból a tanuk meghallgatása elrendeltetett egészben 103 esetben és felmentetett 245 olyan, ki letartóztatva volt. Külön kimutatás van szentelve a visszaesőknek. A bűntettesek törzskönyve (casier judiciaire;, mely arra szolgál, hogy a vádlottak és gyanúsítottak bírósági előéletét igazolja, 1850-től vezettetik. Franciaországban azon tapasztalatot tették ezen lajstrom 30 évi hatálya alatt, hogy a visszaesők százaléka, kik az esküdtszékek elé tartoznak, folyton emelkedőben van. (így l856-18ü()-ban 31%; 1851—1865-ben 34"/o; l866-1870ben 3*7°; 1871 -1875-ben 42% : 1876 -1880-ban 44% ; 1881-1885-ben 18°/o átlag). Továbbá azon tapasztalást tették, hogy, fájdalom a jelenlegi büntetési rendszer nem igen kedvez a visszaesések csökkentésének. Megfigyeltettek ugyanis az 1883-ban kiszabadult bűntettesek és megvizsgáltatott ezek állapota 1885. december 31 -óig'. Ezen vizsgálatból kitűnt, hogy 1883-ban kiszabadult 5,495 egyén közül a fenti időszak alatt 2,196 ismétbiróság elékerült és pedig 1,074 még a kiszabadulás évében. Rendkívüli szomorú jelenségés bizonyíték ez a börtön-rendszer hatálytalansága mellett. — lss5-ben az összes vádlott közt, kik az esküdtszéle elé, tehát súlyosabb bűntények miatt tartoztak, volt 1,698 visszaeső (1,622 férfi és 76 nő). A legtöbb (757) minősített lopásban, azután 15 éven alóli lány-gyermekeken elkövetett szemérem elleni bűntettekben (198), emberölésben (107), gyilkosságban (76), pénzhamisításban (49), stb. volt visszaeső. Előbb már el volt Ítélve 16 kényszermunkára, börtön és fogházra 1,587 és pénzbüntetésre 95. Elítéltetett újra a fent kimutatott 1,698 visszaeső közül 31 halálra, 81 életfogytiglani kényszermunkára, 538 határozott idejű kényszermunkára, a többi börtönre és fogházra. Ezen visszaesőkön kivül föl van tüntetve azon visszaesők száma, kik a rendőri vétségi bíróságok (tribuuaux corrcctiunels^ elé kerültek. Ezek száma kitett 1885-ben 89,631 (81,096 férfi és 8,538 no). El volt Ítélve előzőleg ezek közül kényszermunkára 284, börtönre 1,255, fogház 76,700, pénzbüntetésre 11,395. Ugyanazon biróság által el lett Ítélve egyszer 70, 1.J4, kétszer 6,432, háromszor 1,310, négyszer 340, ötször 103, hatszor 30, hétszer és többször 28 (ezek közt 4 nyolcszor, 2 kilencszer, 4 tizenháromszor, 1 húszszor, 1 harmincszor.) Felette tanulságos azon kimutatás, mely ismerteti azon visszaesők számát, kik a 23 központi fogházból (maisons centrales) 1885-ben kiszabadultak és 1885-ben ismét elitéltettek. 1885-ben volt lakója a 23 fogháznak 14,626, kisszabadult összesen 6,051, ismét elitélve 1885-ben 1,042 tehát l70/0. Az elitélt fiatal bűntettesek befogadására rendelvék a javít ó-i ntézetek (maisons d'éducation correctionelle) és a í föl dmívelési gyarmatok (colonies agricoles). A javitóintézetekben volt 5,435 fogoly, kiszabadult 1885-ben 989;> ismét el lett ítélve és elzárva 38. Az arány tehát a fiatal bűntettes visszaesőknél elég kedvező. IV. Egyszerű rendőri biróságo k. Minden járásban (canton) rendszerint van egy ilyen biróság. Összesen egész Franciaországban volt 1885-ben 2,679 rendőri biróság. A rendőri kihágás feletti bíráskodás kizárólag az illető járás békebirájának van fentartva. Büntetésül meg van állapítva p é n z; büntetés (1—50 frank) vagy elzárás (1—5 nap). Ezen ügyekben hozott ítéletek meg nem támadhatók felebbvitel útján, csupán, ha elzárást állapítanak meg, vagy ha a pénzbüntetés vagy kárpótlás 5 frankot túlhaladna. Összesen rendőri kihágási elitélt ügy volt 384,350 és pedig 278,745 contradictorius eljárás utján 105,605 makacsságból. Vádlott 467,147. Ezek közül fel lett mentve 16,874, illetéktelennek nyilvánitá magát a biróság 599 vádlott irányában, pénzbirságra le'tt ítélve 404,773 és elzárásra 44,901. A 384,350 ítéletből felebbezéssel megtámadható volt 75,417. Az 1885. év folyamán felebbezés tényleg használtatott 630, helybenhagyatott ezek közül 388, megváltoztatott 212. A békebirák teendője azonban nem szorítkozott csupán ezen kihágási ügyekre. Ezeken kivül részint tetten kapatás, részint kiküldetés, részint megkeresés folytán bűnügyi vizsgálatot végzett 33,200 ügyben és tanút kihallgatott 123,056. Igen érdekes az egyes rendőri kihágások számszerű kimuI tatása, a miből kitűnik, mily szigorral büntetnek Franciaországban ! kihágásokat, mikkel nálunk bár szintén törvény intézkedik róluk, egész lanyhán bánnak el. Így például állatok kínzásáért el volt ítélve 1,952, a tankötelesség elleni kihágásért 1,134, hamis súly és mérték használatáért 1,815, részegség miatt 50,892, zárórák meg nem tartása kávéházak és fogadósoknál 18,931, éjjeli lárma 26,063. V. A bűnügyek, mielőtt az esküdtszék, vagy a rendőri vétségi biróság elé vitettek, a vizsgálati eljárás stádiumán mennek keresztül. A legnagyobb részénél ezen vizsgálat egyszerűen azon adatokra szorítkozik, melyeket az ügyész gyűjtött a birósági rendőrség különféle tényezőinél. A súlyosabb beszámításé ügyekkel és különösen, melyeknél a terhelt letartóztatásának van helye, a vizsgáló bíró behatóbb vizsgálatot köteles megejteni. Vizsgáló biró rendesen minden bíróságnál 1 van, kivévén néhány nagyobb várost. így Párisban 22, Bordeauxban 3 van. Valahányszor bűntettről (erimie) van szó, az úgy a vádtanács (chambre d'accusation) elé vitetik (áll a felebbviteli biróság 5 tagjából). Csak ezen tanács határozata után kerül az ügy az esküdtszék elé. A birósági rendőrség (police judiccaire) nem minden közege működött cgyaráut közre a büntettek, vétségek feljelentése és kifürkészésében. Ez iránt k őzre m ü k ö d ö 11: 20,871 csendőr (Gensdarmes); rendőrbiztos (cominissaire de police) 1,135; rendőr közeg (agent de police) 13,751; elöljáró (mairc) 36,016 ; községi mezei csősz 31,764, különösen felesketett őrök 35,948; erdei örök 7,792; h í d- é s út biztos ok 4,950, vám- és rév biztosok 21,553. Összesen 175,783 Ezen közegek által és egyenes feljelentés folytán az ügyészeknél folyamatba lett téve 147,358 ügy. Ezek közül csendőrség egy maga 229,505 ügyet jelentett fel, miből látni, mily fontos intézmény ez a bűnügyek üldözése és kitudása körül. A csendőrök után a rendőrség szolgáltatta a feljelentések legnagyobb részét, 116,118 ügyet. A fenti 447,358 feljelentett ügy következő első elintézést nyert: a vizsgálóbíróhoz áttétetett 43,372; közvetlen tárgyalásra vitetett az ügyészség által 143,868; m á s hatóság elé utaltatott 27,031 j az ügyészség által beszüntetve