A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 47. szám - Az elidegenítési és terhelési tilalom. 9. r.

JOGESETEK TARA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a »Jog« 47. számához. Budapest, 1887. november 20-án. Köztörvényi ügyekben. Ha felperes előtt is ismeretes volt az út veszélyes volta és ö mindazonáltal nem gondoskodott a fuvarozásra átadott árút e miatt érhető veszély elhárításáról, hanem megengedte, hosy az árúval felrakott szekér alperesnek tapasztalatlan fiával induljon, az annak folytán keletkezett kár mind a két fél által egyenlő arányban viselendő. A szentgothárdi kir. járásbíróság Í1886. május 28., 8,812. sz. a.) Dr. Sch'áffer Imre ügyvéd által képviselt T. József felperesnek, Vargyasy Gyula ügyvéd által képviselt D. József alperes ellen 72 frt 9li kr. és járulékai iránti sommás perében következő Ítéletet hozott: Ha felperes leteszi a pótesküt arra, hogy az alperes által fuvarozásba vett és így kifolyt bor literjét 12 krral vette, ez esetben köteleztetik alperes 72 frt 96 kr. tőkét felperesnek megfizetni . . . ellenkezőleg felperes keresetével elutasittatik, stb. I n d o k o k : Igazolva van M. Dávid, B. Gyula hit alatt tett vallomásával, miszerint a felperesnek szállított hordó, a kocsis hirtelen fordítván kocsiját, legurult és tartalma — több 600 liternél — elfolyt. A kármennyiség igazolva lévén, a szétfolyt bormennyiség M. Dávid vallomásával, a póteskü megítélése mellett a keresetben meghatározott összegnek megfelel. Alperesi védekezés, hogy nem felelős a kárért, megcáfolva van beismerésével, mely szerint ő alkudott meg felperessel, miszerint borát fuvarozni fogja s ez iránt foglalót vett. A károsítás ténye igazolva van fennevezett tanuk vallomásával, mely szerint a bort szállító kocsis tudván, miszerint megrakodott szekeret vezet, annak és az út minősége dacára egymaga megindult és hirtelen megforditá kocsiját, minek folytán tanuk szerint bekövetkezett a hordó legurulása és szétesése. Miután pedig alperes elfogadta a fuvarozást, egyúttal felelősséget is vállalt azon egyén megbízhatósága, illetve képességeért, ki alperes helyett megfelelni fog a borszállítás kellő eszközlésére, alperest felelősség terheli. Hogy pedig alperes felelősségét maga is elismerte, igazolják T. György szekeres és F. György zsidói lakosok, kik alperes és felperes között a borszállításból folyó károsodás miatt megkisérlett egyezségnél jelen voltak. Mindezekből folyólag igazolva lévén a károsodás, a kárösszeg mennyisége és alperes kötelezettsége, őt a keresetileg felszámított és a mennyiségnek megfelelő kárösszegben a félpróba alapjáu és e szerint feltételezve marasztalni kellett, stb. A budapesti kir. itélö tábla (1887. évi február 23., 24,631.) az elsőbiróság Ítéletét indokainál fogva helybenhagyja, stb. A ni. kir. Curia (1887. évi szeptember 15., 3,125. sz. a.) Mindkét alsóbirósági ítélet akként változtattatik meg, hogy alperes feltétlenül köteles a kereseti kárnak felét, 36 frt 48 krral felperesnek megfizetni, stb. Indokok: Mert a károsodás nemcsak alperest terheli az elsöbiróságnál felhozott indokoknál fogva, hanem felperest is, a mennyiben ő előtte is ismeretes volt a szőlőhegyi dülős út veszélyes volta és mindazonáltal a szekér elindulásánál jelen lévén, nemcsak nem gondoskodott a netáni veszély elhárításáról, hanem megengedte, hogy a szekér alperesnek tapasztalatlan fiával induljon ; következésképen az annak folytán keletkezett kár, mind a két fél által egyenlő arányban viselendő. A közigazgatási hatóság által saját hatáskörében elrendelt z:írlat alól való feloldás kérdése birói útra nem tartozik, A királyhelmeci kir. járásbíróság (1887. június 17. 1,204. sz. a.) Pál Lajos ügyvéd által képviselt P. István felperesnek Nagy Béla ügyvéd által képviselt K. Mihályné született K. Mária és K. Mihály kirendelt gondnok által képviselt kiskorú N. István alperesek ellen tulajdonigény megállapítása iránti perében következőleg itélt: A bodrogközi járás szolgabirósága által Koponya községe ben 1883. évi márczius ll-én felvett zárlati jegyzőkönyv 1. tétele alatt 58 öl testfa, 2. tétele alatt 108 öl galyfa és a 3. t. a. 7 1 drb. görcsfa iránti tulajdoni igénye felperesnek megállapíttatik és azok a zár alól feloldatnak; ellenben a 4. t. alatt összeirt lOf1 darab fennálló fa iránti tulajdoni igényével felperes elutasittatik, stb. A budapesti kir. itélö tábla 1887. évi január 31. t"> 277. sz. a.) Az első bírósági ítélet, a megelőzött eljárással együtt megsemmisíttetik és a kereset mellékleteivel felperesnek visszaadatni rendeltetik, stb. Mert az 1881 : LX. t.-c. 92. §-a értelmében tulajdonigénykereset csupán végrehajtatok irányában támaszthatók. Tekintettel tehát arra, hogy perbevont alperesek ily végrehajtatok minőségével nem birnak, de Zemplén megye árvaszékének 2. sz. a. elrendelt zárlata is oly intézkedés, melyet az ár/aszék a kérdésben forgó hagyatéki vagyonnak biztosítása céljából törvény szerint tenni nem csak jogosított, hanem adott körülmények közt köteles is, melyekben tehát a végrehajtási törvény által szabályozott tulajdoni igénykeresetnek ezen okból sem lehet helye : ezen okoknál fogva, stb. A magy. kir. Curia : (1887. szeptember 16. 5,358. sz.) : A budapesti kir. itélö tábla végzése helybenhagyatik, stb. Mert felperesnek igénykeresete arra irányul, hogy a gyámi hatós'ig által saját hatáskörében elrendelt zárlat alól a lefoglalt tárgyak feloldassanak és felperesnek kiadassanak, az ily zárlat feloldásának kérdése azonban polgári biróság hatósága alá nem tartozik. Ha az örökség egy részének kiadása iránti perbe az ö-szcs örököstársak be nem vonatnak, a perbe vontak tekintetében ítélet még is hozható. A nagyváradi kir. törvényszék (188$. március 29-én, 6,705. p. sz. a.): Nagy Adolf ügyvéd által képviselt F. FI. B. Misonné felperesnek, Vollner Ödön ügyéd által képviselt F. Jánosné D. Mária mint F. Mihály, M. Pável és Anna t. t. gyámja alperes elleni örökösödési perében itélt: Felperes keresetével ezúttal elutasittatik. Indokok : Felperes keresetében néh. F. Demeter (Mitru) és ennek neje M. Mária hagyatéki tömegét megállapittatni, az örökhagyók után törvényes örökösödési jogát a hagyatéki tömeg egy negyedrészére bíróilag elismertetni kéri; tekintve azonban, hogy az örökhagyók után az F. alatti 6,253/84. sz. perre utasító végzés szerint 4 örökös, névszerint F. Anna, F. Jánosné, D. Mária, mint kiskorú gyermekeinek term. és törv. gyámja és F. Anna Ny. Vaszaliné, kik az örökséghez igényt tartanak és ezek közül az egyik örökös F. Anna kiskorú jelen perbe be nem idéztetett, az összes örökösök meghallgatása nélkül pedig, sem a hagyatéki tömeget, sem az örökösöknek osztályrészét megállapítani nem lehetvén, felperest jelen hiányos keresetével ezúttal elutasítani kellett. A budapesti kir. itélö tábla (1887. január 20., 23,28 p. sz.): Az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja és a pert érdemileg elitélhetőnek kimondván, az első bíróságot a kereset érdemében határozat hozatalára utasítja. Indokok : Felperes keresetét törvényen alapuló örökösödési jogára alapítván és a hagyatéki biróság 6,253/84. szám alatti végzésben megnevezett azon örökösöket, kiknek a hagyaték az általa megindítandó per elmulasztása esetén igényére való tekintet nélkül lenne átadandó, jelen perbe vonván — nem forgott fenn akadály arra nézve, hogy felperesnek a hagyaték aránylagos részéhez törvényes örökösödési joga e perben, az örökösök számához képest megállapittassék és hogy a hagyaték misége és menynyisége e felek közötti viszonyban bíróilag meghatároztassék; miért is a kir. itélö tábla a pert érdemileg elbirálhatónak találván, az elsőbiróságot megfelelő eljárásra utasítja.