A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 44. szám - Nemesi jogok kifejezés alatt a regalejog értendő-e?

176 A JOG. S bár mint már fentebb érintetett, a F Antal által megajánlott két forintot B. Ede előbb kevésnek és elfogadhatlannak jelentette ki s F.-nél a bolti helyiségben a célból, hogy a megajánlott két frtot fellebb emeltethesse, többször megjelent — nem sikerülvén azonban ebbeli szándéka, délután társát F. Antalt küldötte ismét a számlákkal F-hez, hogy ez ott a két forintnyi összeget átvegye. Nem vádlottak egyikén vagy másikán mult tehát, hogy eljárásuk után eredményhez jussanak, hanem mult azon véletlen közbejött körülményen, hogy, midőn az okmányok után a két frtot átvenni akarták, annak átadásában F. Antalt D. Lajos tanú megakadályozta, felvilágosítva F-t, hogy szédelgőkkel áll szemben, kik rajta csupán nyerészkedni akarnak, kik semmi esetre sem a pénzügyigazgatóság közegei, mely állítása D. Lajosnak vádlottak irányában csakhamar igazolva lett U. községházánál történt kihallgatása s letartóztatása által B. Ede vádlottnak. Minthogy tehát az előadottak szerint B. Ede és K. Antal — a R. Zsigmondtól megbirságoltatás végett B. Edének átadott 19 darab okmánynak F. Antal előtti felmutatásával, pénzügyi hatósági közegeknek adva ki magukat — F. Antal megtévesztésével pénzbeli anyagi hasznot szerzendők, követték a terhökre rótt s bevégzetlenül az ő hibájukon kivüli véletlen folytán maradt cselekményüket — a btk. 65. §-a értelmében mindkettőt a btk. 879. §-ába ütköző s a 381. §. 1. pontja szerint minősülő csalás bűntettének kísérletében kellett bűnösöknek kimondani. A budapesti kii-, itélö tábla (1887. évi február hó 8. 37,0öl/B. sz. a.) : Az első biróság Ítéletét részben megváltoztatja a kir. itélö tábla vádlottakat a 3ö0. §. alá eső a 353. §. 2. pontja szerint minősülő zsarolás bűntettének a 65. §. szerinti kísérletében, mint tettestársakat mondja ki bűnösül: evvel a változtatással az első biróság ítéletét helybenhagyja. Indokolás: A kir. törvényszék Ítéletében az eljárás adataival megfelelően előadott tényállásba a 379. §-ába ütköző csalás alkotó elemei nem foglaltatnak: mert vádlottak ama viselkedésé, hogy magukat pénzügyi hivatalnokoknak színlelték, ravasz fondorlatot nem képez, minthogy annak ellenkezőjéről sértett könnyű szerrel meggyőződhetett. Ellenben felismerhető vádlottak ténykedésében mindama ismérv, mely a zsarolás bűntettének kísérletét megalkotja; mennyiben vádlottak úgy a birtokukba jutott számlákat, mint a közhivatalnoki minőség színlelését abból a célból használták fel eszközül, hogy sértett féltől pénzt csikarhassanak, azt pedig, hogy sértett kívánságukat teljesítse, ama fenyegetéssel céloztak elérni, hogy ellen esetben a kilátásba helyezett feljelentés és pénzügyi büntető eljárás folytán a sértett félnek sokkal nagyobb költségei lesznek. Ehhez képest az első bírósági Ítéletet a minősitésre nézve megváltoztatni és vádlottakat a 350. és 353. §-ainak a 65. §-ával való egybevetése szerint zsarolás bűntettének kísérletében kellett bűnösül kimondani. A Ml. kir. Curia (1887. évi szeptember 29-én 4,200/B. 87. sz.): Mindkét alsóbirósági Ítélet raegváltoztatik, vádlottak az ellenük emelt vád és ennek következményei alól felmentetnek. Indokok: A btk. 379., 381. §-nak 2. pontja szerint minősülő csalásnakegyik lényeges kelléke, hogy jogtalan vagyoni kár annak okoztassék, ki ravasz fondorlattal tévedésbe ejtetett, vagy tévedésban tartatott. Vádlottaknak ama ténye azonban, hogy F. Antalt az általa R. Zsigmond részére kellő bélyeg nélkül kiállított 19 darab számla és szállítólevél kiváltására felszólították s azokat két forint megajánlott díj lefizetése mellett kiadni akarták, F. Antalnak nem szolgálhatott kárára Ennek következtében a közhivatalnoki jelleg színlelésével állítólag tévedésbe vitt egyén károsítására irányult szándék hiánya miatt nem lehetett fentartani vádlottaknak, csalás bűntettének kísérlete miatt lett elsőbirósági elitéltetését, de megváltoztatni kellett a másodbiróság ítéletét is, mely szerint vádlottak zsarolás bűntettének kísérlete miatt ítéltettek el, annál az oknál fogva, mert az illető hatóságnál leendő feljelentéssel való fenyegetés egyáltalában nem tartozik az erőszaknak ama fogalma alá, a mely a btk. 350. §-a szerint a zsarolás minősítéséhez megkívántatik. Ügyvédi rendtartási ügyekben. Az ügyvédi lajstromba való felvételnek megtagadása, dacára annak, hogry az elitélt ügyvéd által elszenvedett büntetés óta a törvényes elévülési idő eltelt. (1880 : XXXVII. t.-c. 28. §.) A zala-egerszegi ügyvédi kamara (1887. évi augusztus 6-án, 256/1887. sz. a.) T. János alsó-lendvai ügyvédnek az ügyvédi lajstromba leendő felvétele ügyében végzett: T. János alsóI lendvai lakosnak az ügyvédi lajstromba való bejegyeztetése iránti ! kérvénye elutasittatik s az ügyvédi lajstromba való bejegyzés iránti kérelmek teljesítése megtagadtatik, mert ámbár igazolva van az, miszerint folyamodó ellenében ügyvédi jogosultságának elvesztését kimondó m. kir. curiai 7,388/76. b. sz. ítélettel kiszabott szabadságvesztés büntetésének 1877. évi március hó 16-án történt kiállása óta tiz év eltelt s így az 1880. évi XXXVII. t.-c. 28. §. értelmében folyamodó jogosult az ügyvédek lajstromába j való felvétel végett jelentkezni, tekintettel azonban arra, miszerint I a hivatalbal beszerzett adatok bizonysága szerint folyamotlónak ! ezen tiz év alatti foglalkozása az' 1874. évi XXXIV. t-c. 39. j §-ába ütköző, tehát törvény által tiltott zugirászatból állott, a mi bebizonyítva van az által, hogy e miatt az alsó-lendvai kir. járásbíróság által 1,210/81. b. sz. alatt hozott, a budapesti kir itélő táblának 45,871 82. b. sz. határozatával is jóváhagyott ítélet sze• rint pénzbüntetéssel büntettetett s a büntetésnek ezen utóbbi neme rajta 1883. évi április hó 17-től 20-ig végre is hajtatott, ' mely ténykörülmények által tehát bebizonyítva van az, miszerint éppen azon Ítélet ellen követett el folyamodó a lefolyt tiz év ! alatt törvény tiltotta cselekményt, a mely ítéletet bejegyeztetésé| nek alapindokául felhozza ; tekintettel arra, miszerint azon törvényellenes cselekménye | által folyamodó azt bizonyította be, miszerint a törvénynek és í bírói határozatoknak intézkedését kellő tiszteletben tartani a lefolyt tiz év alatt sem tanult meg, ily körülmények között pedig nem lehet arra remény, hogy folyamodó az esetre, ha az ügyvédkedhetéssel ismét feljogosittatnék, a törvényeket és törvényes intézkedésdket tiszteletben tartaná s másokkal is tiszteletben tartatná, végül tekintettel arra, miszerint folyamodó nem igazolta azt, hogy az ügyvédi jogosultságának elvesztését kimondó ítélet szerint általa elsikkasztott pénzösszeget károsultnak időközben megtérítette, ezekből következtetve folyamodó személyében a lefolyt tiz év alatt sem állott be oly változás, mely igazolná azt, hogy a közbizalomra érdemes és hogy az ügyvédi kar tekintélye bejegyeztetése által nem csökkentetnék, ez okból folyamodó kérelmét megtagadni kellett. A in. kir. Curia : Az ügyvédi kamara választmányának fenti számú végzése indokolásánál fogva helybenhagyatik. A magy. kir. pénzügyi közigazgatási biróság határozatai. Ha valamely zálogjog törlése iránti kérvényhez sem törlési engedély, sem nyugta csatolva nincsen, s igy maga a kérvény képviseli a törlési okiratot, ez a kérvény csak az esetben látandó el a III. fok szerinti bélyeggel, ha az a telekkönyvi rendtartás 82. rf-ának b) pontja szerinti módon okiratszerülcg van kiállítva. (1887. augusztus íj., 11,264. sz. a.) A fizetési meghagyás fogérvényesen kézbesítettnek nem tekintetik: ha az, az átvételét megtagadó illetékköteles félnek nem lett posta útján elküldve, hanem annak lakásán hagyatott. (1887. augusztus TJ., 1,758. sz. a.) A bejegyzési illeték akkor is törlendő, illetve visszafizetendő, ha a zálogjog előjegyzésének törlése a biróság által az 1881. évi LX. t.-c. 2JT. $-a alapján, hivatalból lett elrendelve. (1887. augusztus 6., 1,208. sz. a.) Ingatlan tulajdonjoga' iránti perben hozott itélct után az illeték mindig kiszabás alapján, készpénzben fizetendő. (1887. augusztus 6., o,2jo. sz. a.) Kivonat a Budapesti Közlöny-bői. Csődök : Cilcer József e., zombori tszék, bej. jan. 2, félsz. jan. 23, csb. Joannovits Döme, tmg. dr Vujics János. — Mautner és I'.illák e , kaposvári tszék, bej. jan. 5, félsz jan. 30, csb. Kazinczky Gábor, tmg. dr. Barna Lajos. — Weiszkopf Ármin e., budapesti tszék, bej. nov. 25, lelsz, dec. 16, csb Chira Elek, tűig. Gaál Ernő. Pályázatok: A debreceni jbságnál járásbirói áll. nov. 6-ig. — A n.kikindai tszéknél birói áll. nov. 8-ig. — A verseci jbságnál díjas joggyakornoki áll. nov. 8-ig. — A temesvári jbságnál a 1 b i r ó i áll. nov. 8-ig. — A kőhalmi jbságnál j oggyakornoki áll. nov. 8-ig. — A fogarasi jbságnál díjas joggyakornoki áll. nov. -22-ig. — A kapuvári jbságnál albirói áll. nov. 8-ig. — A basini jbságnál II. oszt. segédtelekkönyv vezetői áll. nov. 9-ig.— A mezőkövesdi jbságnál járásbirói áll. nov. 9-ig. — Az aradi tszéknél díjas j oggyakornoki áll. nov. 23-ig-. — A breznóbányai jbságnál aljárásbirói áll. nov. 9-ig. — A biliéti kir. jbságnál közjegyzői áll. nov. 24-ig. Nyomatott a ..Pesti könyvnyomda-részvény-társaság"-nál. (Hold-utca 7. szám.)