A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1887 / 3. szám - A protestánsok válóperei
22 OG. vajmi szűken van megszabva e fizetése által, ezen felperes most Orsováról Pozsonyba utazzék azért, hogy a törvszék előtt személyesen még harmadszor is kijelentse elválási szándékát? A harmadik év végével a kir. tábla tehát ezen pert azon sorsra vitte, hogy a peres felek törvényesen megengedett, az elválásra irányozott akaratuknak érvényt ne szerezhessenek, mert a három évi perlekedés vagyontalan embereknek mégis iszonyú terhére van s ezen tőlük újabban követelt áldozatra alig lesznek képesek, dacára annak, hogy elválási szándékuk megmásithatlan, rendithetlen. És az ilyen eljárásnak az indoka ? Nem lehet más, mint a felek kifárasztása által, az elválást gátolni!! Ugyanis a kir. itélő tábla már a 9,917/85. sz. határozatának meghozásánál nem akarta észlelni azon tényt, hogy a felek a három havi ágy- és asztaltóli elválási határidőt az első és második békéltetési illetve a 2,492/84 sz. a. Ítélet kézbesítése és az újabbi folyamatba tétel kérvényezése között betartották, hanem belekapaszkodott azon formális vélt hiányba, hogy a 2,492/84. sz. Ítéletben csak egy hónap volt statuálva. — No de itt a formai igazság az ő részén van, tehát hagyján! A 8,070/86. sz. határozatnál a kir. tábla már nemcsak az anyagi igazságot, de a formát is megsértette, mert: nincs hazánkban biró vagy ügyvéd a ki az ilyen plausibilis szavakra : »felperes a békéltetésnél meg nem jelent s igy az szabályszerűen megkisérlettnek nem tekinthető«— rá ne mondaná az áment. De szabad-e igy referálni akkor, a midőn az első és második békéltetésnél felperes személyesen jelen volt s a bíróság előtt félreérthetlen szavakkal kinyilatkoztatta elválási szándékát s előadta szándékának indokát is s a midőn a harmadik békéltetésnél is megjelent igazolt képviselője által s jegyzőkönyvileg hitelesített aláírással ellátott írásbeli nyilatkozatban kijelentette ragaszkodását a bíróság előtt személyesen már két ízben tett nyilatkozataihoz ! ? Az ilyen békéltetés szabályszerűen megkisérlettnek nem tekinthető ?! Nem, de csak ott, a hol feltett szándék van az elválást a törvényerejű pátens világos engedelme ellenére minden módón gátolni — azt egyszerűen lehetetlenné tenni. — Hogy pedig ez nem puszta feltevés, igazolja azon figyelmeztetés, mely szerint felperes az újabban elrendelendő békéltetésnél való személyes meg nem jelenése esetén a pertől elállottnak fog tekintetni! íme a három évi fáradozásnak az eredménye. Ne gondolja azonban senki, hogy ez valami szokatlan, ritka eset. Rövid praxisom ideje alatt is alkalmam volt már több ilyen házasság-elválási komédiával megismerkedni. Azt mondja talán valaki, hát a kir. Curia nem orvosolja az ilyeneket ? Magam is biztam abban s felfolyamodtam azért, hogy a referálás plausibilis ugyan, de nem hií, a valóságnak meg nem felel, hogy ügyfelemre nézve lehetetlenség lesz Orsováról Pozsonyba feljönni, hogy arra nincs szükség, az újabbi békéltetés elrendelése nincs indokolva. Az eredmény: A felfolyamodás visszautasittatik. E végzés formailag helyes, tudtam előbb is, hogy közbenszóló határozatok ellen felebbvitelnek nincs helye, de a vége a dolognak még is csak az, hogy az elválást nem lehet keresztül vinni Az ilyen eljárás azonban nem igazságszolgáltatás, hanem annak satyrája. Sérelmek. * Decemberi igazságszolgáltatás. A magyar igazságszolgáltatás egyik sarkalatos bűne, hogy számokra van alapítva a bírói működés mérlegelése. Szerencsétlen azon fél, kinek peres ügye decemberben kerül * Ezen rovatban, piogrammunkhoz hiven, teljes készséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlöttekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem tesszük, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztőség. a kir. táblához, mert a statisztika mindenekfölött szükségessé teszi, hogy hátralék minél kisebb számban mutattassek ki, tuiiat elintéznek lehetőleg minden ügyet ugy, hogy nincs benne köszönet, de a számok el lettek intézve. Szolgáljon az alábbi eset igazságszolgáltatásunk megvilágítására. K. M. mint egy család megbízottja, 1853. november <J5-en kiállított szerződéssel elad bizonvos ingatlanokat K. S. es neje K. K. vevőknek 153 frt vételárért és vevők a véteményt azonnal birtokba vévén, 1874. évig tényleges és háboritlan birtokukban tartják. Ezen évben azonban az eladott birtok biroi árverésen eladatik, mert az 1856. évben foganatosított telekkönyvi első felvétel alkalmával a K. S. és neje tényleges és jogos tulajdonát képezett és általuk birt ingatlanok N. S. — egy egészen idegen harmadik személy — nevére helyszineltetvén, ennek tartozásáért végrehajtási bekeblezéssel terheltettek és árverés alá bocsáttattak. Ekkor K. S. és neje vevők, illetve előbbinek örökösei pert indítanak K. M. eladó ellen a 153 frt vételár visszafizetése iránt. Hiába védekezik alperes azzal, hogy ő a telekkönyvi helyszínelésnél elkövetett tévedésért nem felelős és miutáu felperesek a helyszíneléskor tényleges tulajdonosok lévén, jogaik megóvásáról ők magok tartoztak gondoskodni, ennélfogva a tévedés következményeiért is csak ők lehetnek károsodottak. A kir. selmeci járásbíróság 2,438/85. p. sz. azon laconicus ítélettel: »igazolva lévén, hogy ugyanazon földek és rétek, miket felperesek alperestől vettek, bíróilag elárvereztettek s igy alperes felpereseknek ^ a megvásárolt földeket át nem adta s át sem adhatja s a vételart vissza nem fizette«, elmarasztalja alperest a 153 frt vételár, az árverés idejétőli kamatok és költségekben — és a kir. tábla dec. utolsó hetében, miután az 1886. május havában felterjesztett felebbezést ez időig elintézni rá nem ért, indokaiból helybenhagyja az első Ítéletet s ezzel a pernek vége. _ Ezt nevezik a jogállam igazságszolgáltatásának s ez a jogbiztonság nálunk. Hiszen azok az elsőbirósági Ítéleti indokok még laikust sem képesek meggyőzni a marasztalás helyességéről, annál kevésbé acceptálhatja azokat egy jogászbiróság, midőn az eladó ellenében sem mulasztás, sem rosszhiszeműség igazolva nincs, azért pedig, mert felperesek a telekkönyvi felvételnél nem vigyáztak jogaikra és az első felvételtől 1856 tói egész 1874-ig soha utána nem néztek, vájjon véteményük telekkönyvezése helyesen tértént-e? — az eladót szavatosság semmiféle positiv törvény szerint nem terhelheti. Kérdjük, vájjon ennek a szegény elmarasztaltnak, kit a statisztika anyagilag és a legnagyobb mérvben igaztalanul károsít, ki ad elégtételt s vájjon lehet-e tőle törvénytiszteletet, a biróság igazságosságának elismerését kívánni? Nagy Béla, Vegyesek. A budapesti V. ker. kir. járásbíróságnál B o r on k a) Ignác járásbiró értesitvényt bocsátott ki, melyből következőket veszszük át. Az ügyvitel 1887. évi január hó 1-től kezdve, az ügyviteli szabályok 25. § ában megszabott naponkinti 7 hivatalos óra meghagyásával, köznapokon délelőtti 8-tól délutáni 3 óráig, vasárnap és ünnepeken pedig délelőtti 9-től 12-ig bezárólag fog történni, oly megszorítással, hogy az iktató hivatal a birói ügyviteli szabályok 77. §-ának intézkedéséhez képest a jogkereső közönség részére köznapokon délelőtt 9-töl 11 ór á i g és délután 3-tól 5 óráig, vasárnap és ünnepeken pedig délelőtt 9-től ll óráig nyitva állanak; továbbá, hogy a jogkereső közönség érdeke ne veszélyeztessék, a sürgős esetekben szükséglenclő értesítések megadása, valamint a délután folyamán beérkező beadványok elfogadása s azok szabályszerű beiktatása, felszerelése, az illető biró urakhoz leendő kiosztása és esetleges expediálása céljából, ugy az iktató és kiadóhivatalban, mint az irattárban legalább egy-egy szakavatott és megbízható egyén álland rendelkezésre, hogy a m. é. dec. 21-iki 4,255. sz. elnöki rendeletben ma is elismert pontos és igazságos ügymenet fennakadást ne szenvedjen- A végrehajtási ügyeknek a peres felek részére leendő kiadmányozása köznapokon délután 2 órakor, vasárnap és ünnepeken pedig déli 12 órakor fog történni, miért is a kebelbéli végrehajtó urak a végrehajtási kérvények átvétele végett, valamint a peres felek szolgálatára köznapokon délután 2—3 óráig, vasárnap és ünnepeken pedig fél ll órától 12 óráig a hivatalban fognak tartózkodni; úgyszintén a kézbesítők is a végrehajtó urak részére kiszabott időben, a hivatal helyiségében lesznek. A jogkereső közönség felkéretik a végrehajtási ügydarabok kiadmányozásakor d. u. 2 órakor megjelenni,
