A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 40. szám - A makacssági ítélet jelenlegi perjogunk szempontjából

160 A J eldobassék. Vádlott P. József fentiekben leirt eljárása, tekintve, hogy ő maga beismeri, miszerint másnap észrevette, hogy tévedésből idegen kalap került hozzá, tekintve, hogy ő ezen egészen idegen kalapot egészen felelősségre vonatásáig a rendőrségnél be nem ! adta, a btk. 367. §-ában körülirt vétségnek tényálladékát meg- j állapítja, a jogtalan elsajátítás a btk. 365. §-ának figyelembe- | vételével teljesen befejezve lévén. Vádlott E. Tamásnak azon beismert eljárása, hogy ő a véletlenül tulajdonát képező ingó dolog iránt, melyről tudta, hogy az másnak tulajdonát képezi, mint sajátjával rendelkezett, a fentjelzett szakaszba ütköző jogtalan elsajátításnak vétségét szintén megállapítja, az elsajátítás a btk. 365. §-ában foglalt meghatározás figyelemben tartásával szintén be lévén végezve. A büntetések kimérésénél mindkét vádlott irányában a btk. 92. ij-át kellett alkalmazni, mert sulyositó körülmények teljes hiányában fenforgó azon enyhítő körülmények, hogy vádlottak büntetlen előéletűek, hogy a kár csekély és hogy tettüket töredelmesen bevallották, annyira nyomatékosak, hogy még egyetlen napi fogházbüntetésnek kiszabása is aránytalanul súlvos lenne. (1886. december 29-én, 35,213. sz.) A budapesti kir. itélö tábla: A kir. itélő tábla vádlott E. Tamást a vád és következményei terhe alól felmenti s e változtatással egyebekben helybenhagyja az elsőbiróság Ítéletét. Indokok: A jogtalan elsajátítás vétségének alkatelemeit az képezi, hogy annak elkövetője a jogtalan előny szerzésének szándékából ténykedjék és hogy ez által másnak kár okoztassék. A jelen bűnügyben vádlott E. Tamás az eljárás adatai szerint a fentebbi alaptételek egyikét sem hágta át, következésképen tehát bűnössége sem állapíttathatott meg. Ugyanis vádlott nem önakaratulag, hanem kénytelenségből vette magához a jobb kalapjáért cserében hagyott roszabb kalapot, saját elveszett kalapjának kárpótlása fejében, jogtalan előnyt tehát vádlott nem szerzett a maga részére. Továbbá vádlott P. József vitte el az E. Tamás jobb kalapját; E. Tamás korántsem károsította meg tehát P. íózsefet, hanem ellenkezőleg E. Tamás volt a károsodott fél. Mint ilyenre, E. Tamásra az a kötelezettség sem várt, hogy a cserében kapott roszabb kalap birlalását a rendőrségnek bejelentse, különösen midőn eme kalap reá nézve tfiljesen értéktelen volt, a mit bizonyít ama körülmény, hogy azonnal kénytelen volt más kalapot venni, reménye pedig arra, hogy a helyett elvitt jobb kalapját visszakapja, nem igen lehetett. De végül vádlott nem titkolta el az ezek folytán hozzájutott kalap birlalását, vádlott E. Tamás tett feljelentést az idegen kalapnak ellenfele, P. József ténykedése folytán való megtartásáról és ezzel kapcsolatosan saját kalapjának elcseréléséről és igy jogtalan elsajátítás ismérveit képező az a körülmény sem terheli E. Tamást, hogy a feljelentés megtételét elmulasztotta, minden esetben pedig jóhiszeműsége igazolva van. A mihelyt a kalapjának elcserélöje tudomására jött, E. Tamás azonnal megtette a feljelentést a tárgyalás adatai szerint. Ily körülmények közt E. Tamást érheti' ugyan a polgári per utján való felelősségrevonás, a P. József kalapjának eldobása miatt okozott kár végett, de büntetőjogilag felelősségre nem vonható. (1887. február 9-én, 2,lU6. sz.j A m. kir. Curia: (P. József vádlott felebbezésére.) A felebbezés visszautasittatik. Mert az 1883. évi VI. t.-c. 7. g-ának 1. pontjában meghatározott eset fenn nem forogván, vádlott részéről a kir. ítélő táblai Ítélet ellen további felebbezésnek helye nincs. (1887. jun. 1. 2,517. sz.; Házassági ígéret nem képez ravasz fondorlatot. (Btk. 379. §.) G. Lajos, Cz. Julis, özvegy L. Ferencné által házassági igérettétel folytán a maga részére 31 frt értékű ruhát vásároltatott, azt átvette s ekként panaszost, kit nőül nem vett el, 31 frtig megkárosított, magának pedig vagyoni hasznot szerzett. Ez alapon a szegedi kir. törvényszék vádlottat a btk. 379. §-ába ütköző és az értékre való tekintettel a btk. 380. §-a szerint minősülő csalás vétségében bűnösnek kimondotta és a btk. 383. §-a alapján hat havi fogház és a btk. 27. S-ában megjelölt célokra fordítandó 10 frt pénzbüntetésre, ennek behajthatlansága esetén pedig további egy napi fogházbüntetésre, továbbá a btk. 388. §-a alapján egy évi hivatalvesztésre és ugyanannyi időtartamra politikai jogainak felfüggesztésére ítélte. A budapesti kir. itélö tábla: A kir. itélö tábla helybenhagyja az elsőbiróság ítéletét az abban felhozott indokok alapján. (1886. évi május hó 31-én, 11.392. sz.) OG. A m. kir. Curia: Tekintve azon benső viszonyt, mely a panaszos és vádlott között fennforgott, vádlottnak azon egyszerű Ígérete, hogy panaszost nőül veszi, ha neki egy öltözéket készíttet S s midőn ezt megnyerte, igéretét be nem váltotta, a csalás ismérveii hez kívántató lényeges kelléket, a ravasz fondorlatot nélkülözvén : mindkét alsóbbfoku bíróság ítélete megváltoztatik, vádlott a vád terhe és következményei alól felmentetik, panaszos kárkövetelésével a polgári perutra utasittatik. (1887. március 16-án, 1886. évi 7,965. sz.) Vádlott azon kérdésében, hogy panaszos ..miért vitte el vádlott szénáját", becsületsértés vétsége nem foglaltatik. A m. kir. Curia (a trsztenai kir. járásbíróság előtt rágalmazás és becsületsértéssel vádolt M. Mária elleni bűnügyben): Sz. Mária és C. Mária tanuk vallomása szerint vádlott az ó jelenlétükben azt kérdezte V. Ignácz magánvádlótól, hogy szénáját miért vitte el ? A kir. itélö tábla vádlottnak eme szavaiban meggyalázókifejezést talált és ez alapon vádlottat becsületsértés vétségében mondotta ki vétkesnek. Minthogy azonban magánvádló a vonatkozó szénát jogosan is vihette el s ehhez képest vádlottnak azon széna elvitelének oka iránt a magánvádlóhoz intézett egyszerű kérdése a btk. 261. §. esetének tényálladékát meg nem állapítja ... a kir. itélő tábla Ítéletét megváltoztatni és az első bíróság felmentő ítéletét helybenhagyni kellett. Ügyvédi rendtartási ügyekben. A kir. törvényszéki aljegyző, mint rendszeresített fizetéssel ellátott és nyugdíjképes állami tisztviselő az ügyvédjelöltek lajstromába fel nem vehető. A kassai ügyvédi kamara választmánya (1887. évi május 23. 270. sz. a.) : Kérvénye dr. Sponer Gyula kir. törvényszéki aljegyzőnek, az ügyvédjelöltek lajstromába leendő felvétele iránt: Végzés. Folyamodó kérelmével elutasittatik : mert az 1874 : XXXIV. t.-c. 11. §-nak 6. pontja értelmében a bíróságoknál joggyakorlatra lépett egyének felveendők ugyan az ügyvédjelöltek lajstromába; ámde folyamodó, mint kinevezett bírósági aljegyző, joggyakornoknak és illetve joggyakorlaton levőnek nem tekintethetvén, az ügyvédjelöltek lajstromába fel nem. vehető, stb. A m. kir. Curia (1887. évi szept. 7. 5,270. sz. a.): Tekintve, hogy folyamodó, mint kir. aljegyző, rendszeresitett fizetéssel ellátott és nyugdijképes állami tisztviselő, ezen minőségében tehát pusztán joggyakorlaton levőnek nem tekinthető, a kamara választmányának végzése helybenhagyatik. A m. kir. pénzügyi közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozataiból. Izraeliták közti válóperekben benyujtott oly fel folyamodások, a melyek kizárólag csak arra irányulnak, hogy az elsőbiróság ítéletének az a része, a melylycl az ágy a felsőbb bírósághoz felülvizsgálat végett hivatalból felterjesztetni rendeltetett, megsemmisíttessék, az illctéki díjjegyzék íj. tétel IV. íj. pontjában a semmiségi panaszokra megállapított bélyegilleték alá esnek. (1887. jun. 23. 8,227. sz. a.) Ha a csődhitelezők a csőd megszüntetését egy beadványban kérik, erre a közös kérvényre: csak egyes bcadványi bélyeg jár. (1887. jtmins 14-én, 8,766. sz. a.) Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök : Zilahy Sámuel, e., bpesti keresk. és váltótszék, bej. okt. 31, félsz. nov. 21, csb. Jókuthy Albert, tmg. Kiss Ignác. — Klein Dezső e., nyíregyházi tszék, bej. okt. 31, félsz. nov. 10. csb. Kunfalvy István, tmg. dr. Flegmán Jenő. — Johann Carl Prunkl e., temesvári tszék, bej. nov. 22, félsz. nov. 28, csb. Virter Antal, tmg. dr. Steiner Adolf. — Pollák Ede e.. n.-kanizsai tszék, bej dec. 1, félsz. dec. 19, csb. Töttössy Béla, tmg. dr. Neusiedler Antal. Pályázatok: Az esztergomi, valamint a bajai jbságnál egy-egy dijas joggyakornoki áll. okt. 8-ig. — A b.-gyulai tszéknél díjas joggyakornoki áll. okt. 9-ig. — A nyitrai tszéknél dijas joggyakornoki áll. okt 26-ig. — A kapuvári jbságnál díjas joggyakornoki áll. okt. 27-ig. Nyomatott a „Pesti könyvnyomda-részvény-társasáe"-nál. (Hold-utca 7. szám.)