A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 38. szám - A bűnjelek kezelése a bíróságoknál

152 A J OG. bekövetkezendönek értette, mit mivel sem igazolt, elfogadható nem volt. (1885. nov. 5-én, 1,807. sz.) A budapesti kir. ítélő tábla: A kir. ügyész nem felebbezvén, a kir. itélö tábla a kir. járásbíróság Ítéletét indokainál fogva helybenhagyja. (1886. évi szeptember 7-én, 17,652. sz..) A m. kir. Curia: Az 1883, évi VI. t.-c. 7. §-ában felsorolt esetek egyike sem forogván fenn: a vádlott részérói beadott felebbezés visszautasittatik. (1887. évi január hó 26-án, 1887. évi 9,438, sz.) Ha valamely asztalos a neki "feldolgozás céljából átadott faanyagot más célra használja fel, sikkasztást nem követ el, mivel az asztalos iparcéljaira használható faanyag közönséges forgalmi cikk, ennélfogva helyettesíthető. A nyíregyházi kir. törvényszék (1885. évi május ll-én 1,853. sz. a.) L. Sándor (38 éves asztalosmeter) a btk. 355. §-ába ütköző és a 35fi. §. szerint minősülő sikkasztás vétségében bűnösnek kimondatik és 8 napi fogházra Ítéltetik, stb. Indokok: Vádlott az eskü alatt kihallgatott terhelő tanuk vallomásai mellett önmaga beismerte ezen bíróság előtt azt, hogy káros P. János által az 1881. évi szeptember havában kezéhez adott tölgyfa-deszkák egy részét, mely deszkák egyenesen oly célból s azon megállapodás mellett adattak birlalatába, hogy azokból bizonyos idő alatt káros részére egy íróasztalt készitend, azt általa más, harmadik egyén számára készített és annak birtokába adatott bútordarab anyagául, a tulajdonos beleegyezése nélkül, tehát önkényüleg mint sajátját alkalmazta és használta fel. Vádlottnak ezen ekként igazolt ténykedése a m. btk. 355. §-a szerint, minthogy az idézett törvényszakasz második bekezdésének azon világos és félremagyarázhatlan szavaival szemben, hogy a birtokos vagy birlaló sikkasztást követ cl, ha az idegen ingó dologgal a nélkül, hogy arra a tulajdonos által feljogosittatnék, bármi módon mint sajátjával rendelkezik, vádlott által mentségére felhozott a cselekménynéli gonosz szándék hiányát tárgyazó védelmi előadása, mely szerint ő abbeli előadásával, hogy a káros deszkáinak egy részét harmadik személy bútordarabjába és viszont emez munkaanyagát a káros asztalának egyes részeibe alkalmazta, károst nem hogy megrövidíteni, de ellenkezőleg annak anyagi javát munkálni és előmozdítani igyekezett, még bebizonyítás esetében sem lenne figyelembe vehető, mert az idézett positiv törvény határozott kitételéhez képest már maga az idegen vagyonnal való önkényü, vagyis jogtalan rendelkezés, avagy annak ilyeténi elidegenítés sikkasztást képez. Vádlott terhére a sikkasztás tényálladékát és mivel a csak részben elsikkasztott dolognak a káros által előadott egész értéke is 35 frtot tesz ki, a btk 356. §-ában minősített sikkasztás vétségét állapítja meg. Annálfogva, stb. A budapesti kir. itélö tábla (1886. évi november hó 16. 24,304. sz. a.): a kir. törvényszék Ítéletét megváltoztatja, vádlottat a sikkasztás vádja és következményeinek terhe alól felmenti. Indokok: Vádlott beismeri ugyan, hogy asztalosmester létére, a panaszos P. István mogyorósi jegyzőtől 1881. évi szept. hóban, fi darab, épületből kikerült tölgyfadeszkát 10 frt előleg mellett, oly kialkudott feltétel mellett vett át, hogy abból egy zsifont és egy Íróasztalt készit; de mivel az ócska deszkát az Íróasztal felső részéhez alkalmasnak nem tartotta, helyette sajátjából más fanemüt alkalmazott, az ily módon kimaradt deszkaanvagot pedig más megrendelő részére használta fel; beismeri továbbá, hogy az ilyképen elkészített Íróasztalt azután, hogy azt a panaszos megrendelő elfogadta, magánál visszatartotta azért, mert panaszos csupán a sifonra nézve tett fizetési kötelezettségének eleget, az íróasztal 20 frtnyi munkadíját pedig részletekben akarta törleszteni, mit el nem fogadott. A vádlott által beismert ezen ténykörülményekre nézve panaszos a végtárgyaláskor azt adta elő, hogy bár akkor, midőn vádlottat a megrendelt asztal végett felkereste, az Íróasztalt, ha más anyagból volt is, elfogadta, de miután egészen készen nem lévén, el nem vitethette, arról lemondott, s minthogy a vádlott az átvett deszkákat másra használta fel, mint sikkasztót kérte fenyíteni s kártérítésben elmarasztalni. Tekintve azonban, hogy panaszos fél a még egészen el nem készült Íróasztal megtekintésekor azt jelentette ki, hogy a nem az általa adott deszkákból készült asztalt is elfogadja, ezen nyilatkozatával a helyettesítésbe beleegyezvén és az asztalosmunka befejezésére engedelmet adván, a bűnvádi felelősséget ily módon önmaga enyésztette el s a visszatartásból származtatott jogsérelme csupán polgári úton orvosolható : ugyanazért ily körülmények között a vádlottat büntetendő cselekménv nem terheltetvén, a vád súlya alól fel kellett menteni, stb. A m. kir. Curia (1887. évi szeptember 1. 1,207. sz. a.; tekintve, hogy P. Ignác sértett fél nem állítja, hogy L. Sándor vádlottnak feldolgozás végett átadott faanyag valamely különös sajátsággal bírt; tekintve, hogy az asztalosipar céljaira használható faanyag közönséges forgalmi cikk s ennélfogva helyettesíthető ; tekintve, hogy a munkaadó és iparos közt munka teljesítése iránt létre jött megállapodás és szerződés feltételeinek meg nem tartásából felmerülő kérdések eldöntése a polgári peres eljárás útjára tartozik: a kir. itélö táblának ítélete helybenhagyatik. Mészáros ellen tett azon állítás, hogy döglött húst árul, rágalmazást képez. — (Btk. 258. §. - 1883 : VI. t.-c. 7. §.) A kIIliini kir. jbirósá£: P. Péter a btk. 258. §-ába ütköző rágalmazás vétségében vétkesnek kimondatik s ezért a btk. 258. §-a alapján, a btk. 92. §-ának alkalmazásával 50 frt mint fő- és 20 frt, mint mellékbüntetésre Ítéltetik. Indokok: Panaszos beigazolta dr. K. József, M. Borbála, K. Katalin kifogástalan tanuk vallomásával, hogy róla azt mondotta vádlott 1886. évi márc. 3-án saját mészárszékében többek előtt,, hogy panaszos két döglött ökör húsát árulta el mészárszékében. Tekintve, hogy ezen kifejezések a btk. 258. §-ába ütköző rágalmazás vétségét állapítják meg vádlott ellenében, őt vétkesnek kimondani, stb. A budapesti kir. itélö tábla : A büntetéskiszabás tekintetében részben megváltoztatja, s az 50 frt pénzbüntetést tizennégy napi fogházbüntetésre emeli fel, illetve változtatja át. Indokok: Miután az érdemleges eljárás eredménye szerint megállapittatott, hogy vádlott rágalmazó állításai miatt, dr. K. József közvetítése alapján magánvádló ellen a kbtk. 104. §-ának 4. pontja szerint meghatározott kihágás miatt büntető eljárás is folyamatban volt, mely azonban alaptalannak bizonyulván, magánvádló felmentetett, tekintve továbbá, hogy mint mészáros, a vádlott által használt rágalmak természete miatt üzletét abbanhagyni késztettetett, mert a vevők elhagyták, tehát ekként tetemes vagyoni kárt is szenvedett és azon körülményt, hogy ezen híreket másoktól hallotta, az eljárás eredménye nem igazolta, sőt azon valótlan mentsége, hogy csak a »félig döglött* hús árulását állította volna, a tanuk határozott állítása által cáfolatot nyert és valótlannak bizonyult, tehát vádlott cselekményének roszhiszemíisége és a szándékosság fokozottabb mérve annál is inkább előtérbe lép, mert a hasonüzlettel biró magánvádló üzletének bukása csak vádlott saját vagyoni előnyét öregbítette. A m. kir. Curia (1887. miire. 31. 1,277. sz. a ): Minthogy P. Péter vádlottnak Sz. Ignác ellen nyilvánosan használt és valótlannak bizonyult azon állításában, hogy Sz. a mészárszékében döglött húst árul, büntetendő cselekmény esete forog fenn: vádlott felebbezése az 1883. évi VI. t.-c. 7. §-ának 1. pontja alapján visszautasittatik. Kivonat a Budapesti Közlöny-bői. Csődök : Rosskam Jakab e., zágrábi tszék, bej. szept. 15, perügyelö és ideigl. tmg. dr. Mikulcic. — Schwarz Zsigmond e., eszéki tszék, bej. okt 10, perügyelö és ideigl. tmg. dr Vagner Ignác. — Wallerstein S. e., n. váradi tszék, bej. okt. 28, félsz. nov. 18, csb. Jelencsik István, tmg. Schütz Albert. — Eiben Ferencz e , kassai tszék, bej. okt. 21), telsz. nov. 24, csb. Teleki László, tmg. dr. Sichermann Bernát. — Sever József e., belovári tszék, bej. szept. 22, perügyelö és ideigl. tmg Rojcs Milán. — Ornsteín Lázár e., békés-gyulai tszék, bej. okt 18, félsz. okt. 31, csb. Kiiileszku Gyula, tmg. Ladics György. — Hochsinger Samu e., zágrábi tszék, bej. szept. 15, perügyelö és ideigl. tmg. Zoriőic Antal. Pályázatok; A győri tszéknél II oszt. jegyzői áll. szept. 23-ig. A szabadkai tszéknél II. oszt jegyzői áll. szept. 23-ig. — A világosi jbságnál díjas joggyakornoki áll. okt. 7-ig. — A dettai jbságnál aljegyzői áll szept. 2i-ig — A nyíregyházai jbságnál aljegyzői áll. szept 24-ig. — A szombathelyi tszéknél b i r ó í áll szept. 2i-ig. — A balázsfalvi jbságnál a Ibi ró i áll szept. 27-ig. — A besztercei tszéknél aljegyzői áll szept. 27 ig. — A karánsebesi kir. közjegyzői áll. okt. ll-ig. — A pécsi tszéknél aljegyzői áll. szept. 2S-ig. — A zilahi tszéknél aljegyzői áll. szept. 28-ig. — Az antalfalvi jbságnál aljegyző i áll. szept. 28-ig. — Az ungvári jbságnál díjas joggyakornoki áll. okt 13-ig. — A. dicső-szt-mártoni jbságnál aljegyzői áll. szept. 29-ig. — A munkácsi jbságnál jogyak'orn oki áll. okt. 13-ig. Nyomatott a »Pesti könyvnyonjda-részvény-fársasag«-nál. (Hold-utca 7. szám.)