A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 38. szám - A bűnjelek kezelése a bíróságoknál

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a »Jog« 38. számához. Budapest, 1887. szeptember 18-án. Köztörvényi ügyekben. Ha természetes apával az anya ki is egyezik, ezen egyezség a gyermek érdekei ellen léTén, birói figyelembe csak annyiban Tehető, a mennyiben a pert megelőző időre tartási díj mcgállapitíMit megakadályozza. A rózsahegyi kir. járásbíróság: (1886. évi április 10-én, 889. sz. a.) : Polikeit Antal ügyvéd által képviselt Sz. Felicia felperesnek, Ciriell Gyula ügyvéd által védett dr. W. Albin alperes ellen apaság megállapítása iránt folyamatba tett perében következő Ítéletet hozott: Ha alperes föhitet tesz, hogy felperesnőnek 1880. dec. 11-én született és A. Pál nevére keresztelt figyermek eltartása és neveltetésére 500 frtot mindenkorra, nem pedig szülési kiadások fejében adott át és fizetett, leteendette, a kereset alól felmentetik ; ellenesetben alperes köteles felperesnek A Pál nevü figyermek tartása és nevelésére, a gyermek születésétől számítandó, az előlegezett 500 frtnak beszámításával havonként 10 írtnyi részletekben nevezett természetes figyermek 16 évéig bezárólag 1,920 frtot fizetni, stb. Mert azon ténykörülmény bebizonyítására, hogy felperesnőnek fizetett 500 frtnyi összeg szülési és nem gyermektartási, avagy nevelés fejében adatott, részbizonyiték sem nyújtatott, a póthit alperesnek oda ítélhető nem volt. Mindazonáltal, miután a per során a fenti és a perben döntő ténykörülményre alperes a főhittel megkináltatott: a fenti föhit alperesnek a ptr. 232. §-a értelmében oda volt Ítélendő és a keresetnek megállapítása, illetve alperesnek a kereset alól felmentése annak le- vagy le nem tételétől volt feltételezendő : a tartás és nevelés címén fizetendő 10 frtnyi részletfizetés alperes vagyoni állapotához mérten megállapittatott. A budapesti kir. itélő tábla (1887. jan. 5. 21,167. sz. a.): Az elsöbiróság Ítélete a tekintetben, hogy a tartási kötelezettség feltételesen a házasságon kivül született kiskorú 16 éves koráig állapíttatott meg, nem nehezteltetvén, érintetlenül maradt; egyebekben pedig indokaiból helybenhagyatik, stb. A m. kir. Curia (1887. aug. 30. 2,270. sz. a.) : Mindkét alsóbiróság Ítéletének megváltoztatásával alperes természetes atvasága az 18^0. évi december hó ] 1-én született A. Pál nevíí gyermekre nézve föltétlenül megállapíttatik és alperes föltétlenül tartozik 1881. febr. 27-től kezdve a gyermek 16 éves koráig 10 frt gyermektartási havi díjat és pedig az eddig lejártat egy összegben, az ezután lejárandót pedig minden hónap 11-én felperesnek megfizetni, stb. Utasittatik egyszersmind az elsöbiróság, hogy jelen Ítéletet az illetékes gyámhatósággal közölje. Indokok: Alperes beismerte, hogy a gyermek fogamzásának időszakában felperessel nemileg közösült; tekintve, hogy atyasági perben első sorban bíróilag a kiskorú gyermek érdeke védendő meg; mind a természetes atyaságot, mind pedig a gyermek tartására nézve alperes kötelezettségét föltétlenül megállapítani kellett.; mert hogy a szülők mi módon egyeztek ki, ez a gyermek érdekét, kinek tartásra van szüksége, nem érintheti;^ a tartás pedig az atyát terheli, különösen a fenforgó esetben, midőn az anya vagyontalan és szegénységi jogon perel; az alperes által fizetett 500 frt tehát csak annyiban vétethetett figyelembe, hogy a gyermek születésétől fogva a jelen per megindításáig alperes a gyermektartási díj megtérítésére nem köteleztetett. Tekintettel a felek társadalmi állására s alperesnek az 1886. ápr. 10-én fölvett tárgyalási jegyzőkönyvben bemondott fizetése mennyiségére, a havi tartásdíj 10 frtban volt megállapítandó még azon okból is, mert alperes a kir. itélő tábla Ítéletét, mely szerint esetleg a tartásdíj ennyi összegben és pedig a gyermek 16 éves koráig Ítéltetett meg, nem felebbezte. Végre az Ítélet az illető gyámhatósággal azért rendeltetett közöltetni, mivel felperes maga mondja, hogy gyenge egészségénél fogva nem képes a gyermeket ápolni s hogy tartását másra bízta; a gyermek erdeke magával hozza tehát, hogy az illető gyámhatóságnak alkalom nyújtassák a felett intézkedni, hogy az alperes által fizetett összeg a gyermek tartására és neveltetésére fordittassék. A nő követelhet ngyan férjétől a válópert megelőzőleg és annak tartama alatt tartásdijt, de ha a válóper befejezéséit: ebbeli igényével fel nem lépett, azt utólag a válóper jogérvénye-, befejezése után, többé nem követelheti. A budapesti kir. itélö tábla: A mennyiben a tartásdíj a szentszéki itélet kihirdetését megelőző időre Ítéltetett meg, a szabadkai kir. tszék Ítélete megváltoztattatik és felperesnő e részbeni keresetével elutasittatik ; mert való ugyan az, hogy a nő a válópert megelőzőleg és annak tartama alatt is férjétől tartásdijt követelhet, de tekintve, hogy felperesnő a válóper befejezéséig terjedő időre tartásdijt nem igényelt, azt a válóper jogérvéuyes befejezése után többé nem követelheti, ennélfogva az meg sem Ítélhető, stb. (1887. márc. 3. 32,751. sz. a.) A m. kir. Curia (1887. aug. 16. 5,779. sz. a.): A másodbíróság ítélete indokolásánál fogva helybenhagyatik, stb. Hagyatéki zárlat. A in. kir. Curia (1887. aug. 16. 5,963. sz. a.): A n. K. György hagyatékához tartozó javakra elrendelt zárlat kérdésében a szabadkai kir. tszék és a szabadkai kir. járásbíróság között felmerült illetőségi összeütközés folytán, a további eljárás tekintetében a szabadkai kir. tszék illetőségét állapította meg, mert a hagyatéki zárlatra is alkalmazandó végrehajtási eljárás 245. §-a szerint azon teendők, melyek teljesítésével a törvényszék a székhelyén létező járásbíróságot bízta meg, a zárlatot rendelő bíróság hatáskörébe vannak utalva s mert a zárgondnok kinevezése is a hivatkozott végrehajtási törvény 240. §-a szerint a zár foganatosítása végett megkeresett bíróságra csak az esetben bizható, ha a zárlat nem a zárlatot rendelő bíróság területén foganatosítandó. Zárlat a végrehajtási törvény '237. S-ának a) pontja alapján el nem rendelhető, ha a zárt kérő az igényét igazoló okmányt nem mutatta be eredetben, hanem hitelesített másolatban. (1887. aug. 16. 867. sz. a.) Kereskedelmi, csőd- és váltóügyekben. Több rendelvényesnek vagylagos megnevezésével ellátott válió érvényes váltónak nem tekinthető. A debreceni kir. törvényszék mint váltóbíróság (1886. évi szeptember 10. 7,574. sz. a.) Dr. Pápay Imre ügyvéd felperesnek Des Combes Henrik ügyvéd által képviselt dr. F. Imre alperes ellen 50 frt váltóösszeg iránt folyamatba tett perében következőleg itélt: Ha 1. r. alperes a főesküt leteszi arra, hogy az A. alatti váltót nem irta alá, az azon levő elfogadási aláírás nem tőle származik, akkor a 4,733. sz. sommás végzés hatályon kivül helyzése mellett felperes keresetével alutasittatik, stb. A budapesti kir. iíéiö tábla (1887. február 17-én 6,692. sz. a.) az első bíróság Ítéletét az azt megelőzött egész eljárással együtt, bele értve a 4,733/1886. sz. sommás végzést is hivatalból megsemmisíti és a keresetet mint váltóeljárás alá nem tartozik felperesnek visszaadatni rendeli. Indokok: A kereseti váltóban rendelvényes gyanánt több személy lévén vagylagosan megnevezve, tekintve, hogy a váltó törvény 3. §-ának 3. pontja szerint a rendelvényes megnevezése a váltó egyik lényeges és pedig oly célzatú kelléket képezi, hogy az intézvényezett minden, kétséget kizáró módon tudhatta, hogy a váltóösszeg kinek vagy kiknek a rendeletére lesz fizetendő ? több rendelvényesnek vagylagos megnevezése pedig az intézvényezett megtévesztését eredményezheti, nem szenved kétséget, hogy az A. alatti váltóban foglelt ezen kitétel »nekem« vagy dr. P. Imre vagy rendeletére a fent felhívott törvényhely kívánalmának meg