A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 38. szám - A bűnjelek kezelése a bíróságoknál

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a »Jog« 38. számához. Budapest, 1887. szeptember 18-án. Köztörvényi ügyekben. Ha természetes apával az anya ki is egyezik, ezen egyezség a gyermek érdekei ellen léTén, birói figyelembe csak annyiban Tehető, a mennyiben a pert megelőző időre tartási díj mcgállapi­tíMit megakadályozza. A rózsahegyi kir. járásbíróság: (1886. évi április 10-én, 889. sz. a.) : Polikeit Antal ügyvéd által képviselt Sz. Felicia fel­peresnek, Ciriell Gyula ügyvéd által védett dr. W. Albin alperes ellen apaság megállapítása iránt folyamatba tett perében követ­kező Ítéletet hozott: Ha alperes föhitet tesz, hogy felperesnőnek 1880. dec. 11-én született és A. Pál nevére keresztelt figyermek eltartása és nevel­tetésére 500 frtot mindenkorra, nem pedig szülési kiadások fejében adott át és fizetett, leteendette, a kereset alól felmentetik ; ellen­esetben alperes köteles felperesnek A Pál nevü figyermek tartása és nevelésére, a gyermek születésétől számítandó, az előlegezett 500 frtnak beszámításával havonként 10 írtnyi részletekben nevezett természetes figyermek 16 évéig bezárólag 1,920 frtot fizetni, stb. Mert azon ténykörülmény bebizonyítására, hogy felperes­nőnek fizetett 500 frtnyi összeg szülési és nem gyermektartási, avagy nevelés fejében adatott, részbizonyiték sem nyújtatott, a póthit alperesnek oda ítélhető nem volt. Mindazonáltal, miután a per során a fenti és a perben döntő ténykörülményre alperes a főhittel megkináltatott: a fenti föhit alperesnek a ptr. 232. §-a értelmében oda volt Ítélendő és a keresetnek megállapítása, illetve alperesnek a kereset alól felmentése annak le- vagy le nem tételétől volt feltételezendő : a tartás és nevelés címén fizetendő 10 frtnyi részletfizetés alperes vagyoni állapotához mérten meg­állapittatott. A budapesti kir. itélő tábla (1887. jan. 5. 21,167. sz. a.): Az elsöbiróság Ítélete a tekintetben, hogy a tartási kötelezettség feltételesen a házasságon kivül született kiskorú 16 éves koráig állapíttatott meg, nem nehezteltetvén, érintetlenül maradt; egyebek­ben pedig indokaiból helybenhagyatik, stb. A m. kir. Curia (1887. aug. 30. 2,270. sz. a.) : Mindkét alsóbiróság Ítéletének megváltoztatásával alperes természetes atvasága az 18^0. évi december hó ] 1-én született A. Pál nevíí gyermekre nézve föltétlenül megállapíttatik és alperes föltétlenül tartozik 1881. febr. 27-től kezdve a gyermek 16 éves koráig 10 frt gyermektartási havi díjat és pedig az eddig lejártat egy összegben, az ezután lejárandót pedig minden hónap 11-én felperesnek meg­fizetni, stb. Utasittatik egyszersmind az elsöbiróság, hogy jelen Ítéletet az illetékes gyámhatósággal közölje. Indokok: Alperes beismerte, hogy a gyermek fogam­zásának időszakában felperessel nemileg közösült; tekintve, hogy atyasági perben első sorban bíróilag a kiskorú gyermek érdeke védendő meg; mind a természetes atyaságot, mind pedig a gyermek tartására nézve alperes kötelezettségét föltétlenül meg­állapítani kellett.; mert hogy a szülők mi módon egyeztek ki, ez a gyermek érdekét, kinek tartásra van szüksége, nem érintheti;^ a tartás pedig az atyát terheli, különösen a fenforgó esetben, midőn az anya vagyontalan és szegénységi jogon perel; az alperes által fizetett 500 frt tehát csak annyiban vétethetett figyelembe, hogy a gyermek születésétől fogva a jelen per megindításáig alperes a gyermektartási díj megtérítésére nem köteleztetett. Tekintettel a felek társadalmi állására s alperesnek az 1886. ápr. 10-én fölvett tárgyalási jegyzőkönyvben bemondott fizetése mennyiségére, a havi tartásdíj 10 frtban volt megálla­pítandó még azon okból is, mert alperes a kir. itélő tábla Ítéletét, mely szerint esetleg a tartásdíj ennyi összegben és pedig a gyermek 16 éves koráig Ítéltetett meg, nem felebbezte. Végre az Ítélet az illető gyámhatósággal azért rendeltetett közöltetni, mivel felperes maga mondja, hogy gyenge egészségénél fogva nem képes a gyermeket ápolni s hogy tartását másra bízta; a gyermek erdeke magával hozza tehát, hogy az illető gyám­hatóságnak alkalom nyújtassák a felett intézkedni, hogy az alperes által fizetett összeg a gyermek tartására és neveltetésére for­dittassék. A nő követelhet ngyan férjétől a válópert megelőzőleg és annak tartama alatt tartásdijt, de ha a válóper befejezéséit: ebbeli igényével fel nem lépett, azt utólag a válóper jogérvénye-, befejezése után, többé nem követelheti. A budapesti kir. itélö tábla: A mennyiben a tartásdíj a szentszéki itélet kihirdetését megelőző időre Ítéltetett meg, a szabadkai kir. tszék Ítélete megváltoztattatik és felperesnő e részbeni keresetével elutasittatik ; mert való ugyan az, hogy a nő a válópert megelőzőleg és annak tartama alatt is férjétől tartásdijt követelhet, de tekintve, hogy felperesnő a válóper befejezéséig terjedő időre tartásdijt nem igényelt, azt a válóper jogérvéuyes befejezése után többé nem követelheti, ennélfogva az meg sem Ítélhető, stb. (1887. márc. 3. 32,751. sz. a.) A m. kir. Curia (1887. aug. 16. 5,779. sz. a.): A másod­bíróság ítélete indokolásánál fogva helybenhagyatik, stb. Hagyatéki zárlat. A in. kir. Curia (1887. aug. 16. 5,963. sz. a.): A n. K. György hagyatékához tartozó javakra elrendelt zárlat kérdésében a szabadkai kir. tszék és a szabadkai kir. járásbíróság között felmerült illetőségi összeütközés folytán, a további eljárás tekin­tetében a szabadkai kir. tszék illetőségét állapította meg, mert a hagyatéki zárlatra is alkalmazandó végrehajtási eljárás 245. §-a szerint azon teendők, melyek teljesítésével a törvényszék a szék­helyén létező járásbíróságot bízta meg, a zárlatot rendelő bíróság hatáskörébe vannak utalva s mert a zárgondnok kinevezése is a hivatkozott végrehajtási törvény 240. §-a szerint a zár foganatosí­tása végett megkeresett bíróságra csak az esetben bizható, ha a zárlat nem a zárlatot rendelő bíróság területén foganatosítandó. Zárlat a végrehajtási törvény '237. S-ának a) pontja alapján el nem rendelhető, ha a zárt kérő az igényét igazoló okmányt nem mutatta be eredetben, hanem hitelesített másolatban. (1887. aug. 16. 867. sz. a.) Kereskedelmi, csőd- és váltóügyekben. Több rendelvényesnek vagylagos megnevezésével ellátott válió érvényes váltónak nem tekinthető. A debreceni kir. törvényszék mint váltóbíróság (1886. évi szeptember 10. 7,574. sz. a.) Dr. Pápay Imre ügyvéd felperes­nek Des Combes Henrik ügyvéd által képviselt dr. F. Imre alperes ellen 50 frt váltóösszeg iránt folyamatba tett perében következőleg itélt: Ha 1. r. alperes a főesküt leteszi arra, hogy az A. alatti váltót nem irta alá, az azon levő elfogadási aláírás nem tőle származik, akkor a 4,733. sz. sommás végzés hatályon kivül hely­zése mellett felperes keresetével alutasittatik, stb. A budapesti kir. iíéiö tábla (1887. február 17-én 6,692. sz. a.) az első bíróság Ítéletét az azt megelőzött egész eljárással együtt, bele értve a 4,733/1886. sz. sommás végzést is hivatalból megsemmisíti és a keresetet mint váltóeljárás alá nem tartozik felperesnek visszaadatni rendeli. Indokok: A kereseti váltóban rendelvényes gyanánt több személy lévén vagylagosan megnevezve, tekintve, hogy a váltó törvény 3. §-ának 3. pontja szerint a rendelvényes megnevezése a váltó egyik lényeges és pedig oly célzatú kelléket képezi, hogy az intézvényezett minden, kétséget kizáró módon tudhatta, hogy a váltóösszeg kinek vagy kiknek a rendeletére lesz fizetendő ? több rendelvényesnek vagylagos megnevezése pedig az intézvényezett megtévesztését eredményezheti, nem szenved kétséget, hogy az A. alatti váltóban foglelt ezen kitétel »nekem« vagy dr. P. Imre vagy rendeletére a fent felhívott törvényhely kívánalmának meg

Next

/
Oldalképek
Tartalom