A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 38. szám - A bűnjelek kezelése a bíróságoknál

A JOG. 315 részén, a hol a kiadóhivatalnak szóló utasítások adatnak. 9. A tanácsülésekben elnökölt, vagy az ülésén kívüli ügyeket felülvizsgáló tanácselnök, illetőleg bíró urak az elintézési ívek felülvizsgálatánál győződjenek meg arról, hogy a bűnjel az elintézési íven ki van e tüntetve. IV. . I bűnjelek kiad mány ázása. 10. A büntető kiadóhivatal vezetője kiváló gondossággal és személyes felelősség terhe mellett köteles ügyelni arra, hogy az őrizete alatt levő, valamint az ügyiratokkal együtt a kiadóhivatalba küldött bűnjelek a kiadmányozáskor, magával az ügycsomóval egy idejüleg és a csomagolásra nézve f e n á 11 ó szabályoknak meg fel előleg csomagolva, rendeltetésükhöz képest vagy a kir. Curiához felterjcsztesscnek, vagy az alsóbb bíróságokhoz leküldessenek. A bűnjel elküldésének napja ezen szabályzat G. pontja értelmében vezetendő jegyzék utolsó rovatában kitüntetendő. 11. A bűnjelek szabályszerű kiadmányozásának ellenőrzése céljából a segédhivatali főigazgató ur köteles az eme szabályzat 6. pontja értelmében vezetendő kimutatást havonként kétszer megtekinteni s annak pontos vezetéséről, valamint annak a kiadói sorkönyvvel való összehasonlítása alapján arról is meg győződni, hogy a jegyzékben foglalt valamely bűnjel az illető iratcsomó kiadmányozása alkalmával nem-e maradt vissza ? A mennyiben a segédhivatali főigazgató ur ez utóbbi körülményt tapasztalná, köteles a büntető) kiadóhivatal vezetőjét a visszamaradt bűnjelnek haladéktalan elküldésére utasítani. Ha pedig valamely netalán visszamaradt bűnjel hovátartozósága nem volna a rendelkezésre szolgáló adatok nyomán azonnal megállapítható: a segédhivatali főigazgató ur köteles erről az elnökségnél haladéktalanul jelentést tenni. V. I lasonlókép az elnökséghez teendő) jelentés akkor is, ha a tanácselnök, az előadó biró vagy tanácsjegyző, illetőleg a segédhivatali főigazgató urak az iktatóhivatal, vagy a büntető kiadóhivatal vezetője azt tapasztalnák, hogy a jeleu szabályzat intézkedései akár az iktatás, akár az elintézés, akár a kiadmányozás alkalmával uem tartattak meg. Budapesten, 1887. évi július hó 25-én. Vajkay Károly, elnök. Ausztria és külföld. Svájci jogviszonyok. Régi szokásomhoz híven, idegen földön való, bár futólagos tartózkodásom alkalmával az illető ország jogintézményeivel is megismerkedni, — ezúttal a svájci jogviszonyokat tettem önszemléleten alapuló tanulmányaim tárgyává. Legérdekesebbek e részben a zürichi, berni, valamint az egész Svájcra kiható jogintézmények, melyekből a főbbeket és legérdekesebbeket az alábbiakban ismertetni óhajtom. Zürichben látogatást tettem az ottani fötörvényszék elnökénél, dr. Straeuli urnái, egy kitűnő commentár szerzőjénél, — őt azonban fájdalom otthon nem találtam, mert, a mint nálunk, ugy ott is a törvénykezési szünet beállott és igy sem a főtörvényszéket, sem más bíróságot nem volt alkalmam működésében láthatni. Találkoztam azonban az első államügyész Kronauer O. .úrral, ki velem a zürichi jogszolgáltatást főbb vonásaiban megismertette. Fogadja ezért e helyütt szives köszönetemet. Mint köztudomású dolgot előre bocsátom, hogy minden egyes svájci cantonnak saját és önálló törvényhozása és törvénykezése van, úgy a polgári, mint a büntető-jog terén. Ezen autonóm törvényhozás mellett azonban az egyes cantonokra nézve közös ügyek is léteznek, melyek tekintetében külön biróságok vannak hivatva a svájci szövetség által hozott és az összes cantonokra nézve kötelező törvények és szabályok alapján igazságot szolgáltatni. A zürichi cantonban a törvényszéki szervezet első sorban az esküdtek intézményén alapul. Minden politikai község a szövetségi igazságszolgáltatásra nézve 1000 lakos után, a cautoni igazságszolgáltatásra nézve már 200 lakos után egy és ugyanazon választás alkalmával egy-egy esküdtet választ, kinek működési tartama 0 évre terjed. A szavazatképes, úgy activ, mint passiv választási j joggal bir; ki vannak véve ez utóbbi jogból a közigazgatás és biróságok közegei, a lelkészek, rendőri hivatalnokok és a börtönök tisztviselői. A választást csak az utasíthatja vissza, a ki vagy a 6f>-ik évet túlhaladta, vagy beteg, vagy az előző turnus tagja volt és annak legalább egy ülésében résztvett. Az esküdtek névjegyzéke a hivatalos lapban közzé lesz téve. A bírósági szervezet első foka a békebirói intézmény. A békebiró a politikai község által hat évre választatik. Állása össze férhetlen a polgármester és fő törvényszéki biró állásával; helyettese a szomszéd békebiró. Hivatalos helyiségéről saját költségén gondoskodni tartozik. Hatásköre kiterjed 50 fres-ra; ítélethozatal alkalmával jogában áll, sőt az egyik fél kívánalmára kötelessége is, két ülnököt az esküdtek sorából maga melle venni. A feleknek az esküdtek ellen törvényes visszautasitási joguk van. Másodfokú hatóság a járásbiróság. Tagjai egy elnök és négy biró (Zürichben kivételesen 11 biró), kik a kerület szavazatképes lakói által hat évi időtartamra megválasztatnak; póttagokul szükség esetére a kerület békebirái behivandók. Összeférbetlen ez állással a helytartó, a kerületi tanács tagjának vagy Írnokának, közjegyzőnek, polgármesternek és felsőbb fokú biró vagy Írnoknak állása, el vannak tiltva végül harmadik személynek bíróság előtti hivatássszerű képviseletétől. Az alelnököt vagy alelnököket saját kebelükből egy-egy évre választják. Ep úgy a törvényszéki jegyzőt, ezt azonban ti évi időtartamra. A törvényszéki jegyzők az általuk hivatalosan őrzendő pénzek és egyéb értékek biztosítására, valamint hü hivatalkczelésük érdekében 6000—10,000 fres-ig^ terjedő óvadékot letenni kötelesek. Évről-évre választatik továbbá törvényszéki szolga (Waibl). Végérvényesen nem felebbezhető ítélet hozatala, továbbá semmitöszéki és felülvizsgálati végzések hozatalára 5 biró jelenléte; első folyamodásé Ítéletek és közönséges határozatokra 3 biró jelenléte szükséges; az ülésekbe azonban a bíróság valamennyi tagji meghívandó. A járásbiróság elnöke a rendes eljárásban a törvényszéki jegyző közreműködése mellett végleg, tehát felebbezés és felfolyamodás kizárásával határoz az 50—200 fres-ig terjedő peres ügyekben ; köteles azonban a tárgyalásra és Ítélethozatalra a járásbiróság két tagját azon esetben maga mellé venni, ha és a mennyiben a felek egyike ezt kívánja. Hatásköréhez tartozik tovább;! a sommás eljárásban végérvényesen 50 fres-nyi összeg erejéig I-ső bíróságilag az ezen összeget felülhaladó polgári sommás ügyekben határozni. Egyes biróképen szerepel továbbá számos nem peres ügyben pl. házassági és eljegyzési ügyekben, önkéntes zálogadási ügyekben, stb. Végül a járásbíróságok hatáskörébe tartozó bűnügyekben ő határoz a vád megengedhetősége iránt. A járásbíróságok mint polgári biróságok végérvényesen határoznak a békebirák határozatai ellen beadott sémmiségi panaszok fölött és clsöbiróságilag azon peres ügyekben, melyek más bíróságnak különösen fentartva nincsenek. Mint büntető biróságok határoznak végleg mindazon rendőri kihágási ügyekben, melyekben a rendőrség vagy a bíróság 50 frankig terjedő bírságot kiszabott, clsöbiróságilag a rendőri kihágások többi eseteiben, továbbá mindazon büntettek és vétségek iránt, melyek más bíróságnak fentartva nincsenek. Fegyházbüntetést egyáltalában nem szabhatnak ki, dologházra csak 3 évig ítélhetnek el. Működésük még az önkénytes bíráskodás számos eseteire terjed ki. A fő törvényszék 11 tagból áll, kik a canton tanácsa által választatnak; póttagjai szükség esetén a járásbíróságok elnökei. A választás 6 évi időtartamra terjed. A biró állása más fizetett állással, a szövetségtanács állásával és harmadik személyek hivatásszerű képviseletével összeférhetetlen. E ész vénytársaságok igazgatói vagy válaszmányi tagságának elvállalására a canto n-t anács engedélye megkívántatik. Az elnököt és alelnököt saját kebeléből egyegy évi időtartamra választja. A fötörvényszék áll a felebbviteli kamarából (Appellations-Kammcr) kilenc taggal és a felfolyamodási és vádkamarából három taggal. Az elnök mindkét kamarában elnököl. Az elnököt kivéve, a vádkamara tagjai két évnél tovább ezen kamarában nem működhetnek. A fötörvényszék üléseiben 7 tag, a felebbviteli kamara üléseiben 5 tag jelenléte elegendő. Az ülésre valamennyi tag meghívandó. A vádkamara tagjainak teljes számmal meg kell jelenniök ; e célból két állandó póttag is lesz választva a felebbviteli kamara tagjaiból. A fötörvényszék irodája I áll a jegyzőből, a ki az iroda felügyeletét viszi, a határozatok j pontos és rendes kiállításáról és a jegyzőkönyvek letisztázásáról