A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 37. szám - Pénzbeli követelés mikénti érvényesitése a tulajdonjog előjegyzése esetén

A JOG. 309 müveitek, nagyon is könnyen hajlandók hinni, hogy nem tudnak megélni az amerikai légkörben. De ha valaki specialista, nagyon kívánatos, hogy egyúttal müveit is legyen; hogy saját tudományának fényét és árnyékát megismervén, a többi tudományok is színezzék jellemét; hogy legyen józan és valódi arányaikban lássa a dolgokat. De nem elég, hogy csupán józan legyen, szivének is kell lennie ; nem csak érteni, hanem érezni is tudjon; a szellemi munka megerőltetései után találjon üdülést a művészeti élvezetekben és jutalmat az élet örömeiben . .. A Harvard-iskola bizonyos fokig megvalósította az igazi müveit élet ezen változatosságait . . Mondám, hogy nevelesünk java része az erkölcsi nevelés. Dicsősége ezen jogi iskolának, hogy nem egy szívben olthatatlan lángot gyújtott. Vegyesek. Ügyvédek Romániában. A bukaresti osztrák-magyar konzulátus, tekintettel az Ausztria-Magyarország és Románia közötti élénk kereskedelmi összeköttetésre, Románia egyes városaiban összeállította azon ügyvédek névsorát, a kiket a maga részéről ajánlhatóknak tart. Jó szolgálatot vélünk tenni olvasóinknak, ha ezen névsort közöljük. Az illető ügyvédek a következők székhelyek szerint: Beriad: Jancu, Mitica, Dimitre, N. Lafon. Braila: A Sirau, Aurél Dunca, Ghita Dumitrescu, H. Ranistean. Biicarest: dr. Carl v. Boronyai, dr. Teodor Nica Consul, dr. Adolf Stern, V. Majorescu. Caracat: Jon Mariusanu. Crajovc: dr. J. T. Chehan, Emil Dragoescu, August Pessincor, Alex. Nicolair. Fokschan: dr. Georg Apostolean, dr. Demeter Cohanovszl. Galacz: Dimitrie Manole, Constant Serbescu, M. Bonaki. Jassy: S. Goldenthal, P. Missir, J. Vivoschi, Henupolo, E. Maslam, A. Buiucliu, G. Buiucliu sen., G. Buiucliu jun., N. C. Astau. Slatina : G. Barubi. Sitlina: Aristote M. Monferrato, Sergeconesco. litltsa: N. S. Babocanu. Turn-Severin: Franc Milescu. A »jogász« pénzügyi tudoimíujának alapelvei. A pénzügyi tudomány az adósságok tana, vagyis az örökkétartó pillanatnvi pénzzavarok isméje. Három részre oszlik: az első az adósságokat tárgyalja, a második adósságokról szól, — ezek a főrészek — a harmadik pedig, mint függelék a bevételeket, fizetéseket és a hason felesleges dolgokat íjrinti. A tanulók pénzügyeit tárgyalni óhajtván, nem követjük a rendszer nehézkes lépteit, mert meggyőződésünk szerint azok természetszerűleg rendezetlen előadást követelnek. A bevételi források, melyekből a tanuló kiadásait fedezi, a következők: Először: az »öreg«, az állatvilágban »apa« név alatt ismeretes; ki jó reményteljes fiának havonkint meghatározott pénzösszeget juttat. Ha csak ennyit és egy krajcárral sem küld többet, akkor »mostoha apa« a neve; ha háta oly széles, hngy mögötte a »mama« is küldhet valamit, akkor még »megjárja« ; ha pedig saját háta mögött önmaga küld valamivel többet, akkor a tanulónak azért, hogy olyan öreget választott magának apául, csak gratulálni lehet. A tanulónak második jövedelmi forrása az elemi iskolai tárgyakkal, gyorsirászattal, aestheticával, a tiszta magánhangzókkal, világtörténelemmel, stb. való házaló kereskedés." Anyagikig legjobb helyzetük van az úgynevezett »praeceptor«-oknak, kik elég furcsán »nevelőknek« is hivatnak; ezek magas fizetést húznak, de szabad lakástól és szabad élelemtől eltekintve, egyéb szabadságuk nincs, rabszolga-munkát teljesítenek és joggal nevezik őket fehér szerecseneknek. Több szabadsággal de kevesebb pénzzel dicsekedhetik a házi tanítónak elnevezett »correpetitor«. Valamint Franklin Benjáminnak, úgy neki is, miután órákból él, az idő pénz és ö egyúttal villámhárító gyanánt szolgál, a háziasszony és becses családja rossz kedvének levezetésére. A harmadik és legfontosabb jövedelmi forrás a »pumpolás« és ezzel a tulaj donképeni egyetemi pénzügyi tudományhoz értünk. A »pumpolás« azon műtét, mely által valamely felebarát zsebének tartalmát tulajdon zsebem tartalmává teszem. Az ily felebarátot szeretem, úgy mint enmagamat. Barátom ő. Ha a költök meghatározása szerint a barátság nem egyéb, mint egy lélek két testben, akkor ez a tanuló felfogása szerint egy kéz két zsebben. Ha az egyetemi felebarát ezen műtétnél »megkoppasztatik«, akkor származik a »pump.« Ennek különböző fajai vannak a keletkezés helye szerint. Megkülönböztetendő : 1. az utcai pump (pumpus vulgáris, vei ambulatorius); ez a legártatlanabb, legkevésbbé veszélyes. Az ember ez elől könynyen megmenekszik, ha valamely házba fordul, vagy tramway-kocsiba ugrik, mert a megtámadó már messziről látható; 2. a házi pum p. (pumpus domesticus.) Ez veszedelmesebb és mindenkor a belépő collega rendkívül meleg üdvözletével nyittatik meg. A kezdetben egészen ártalmatlan discursus általa lassankint a rossz időkre általában és azután különösen az övéire fordittatik, aztán következik egy rövid elbeszélés az elmaradt pénzes levelekről és elzálogosított órákról, a mire aztán kitűnik, hova lyukad a dolog. Ily esetekben, vagy a kőszív segit, vagy pedig valamely kéznél levő régi bugyilláris, melyet az ember üresen tart a bámészkodó collega elé. A legveszedelmesebb fajta azonban a korcsmai pump (pumpus cerevisiarius seu perniciosus). Mi rosszat sem sejtve ül az ember a korcsmában a hűvösben és mint rendesen semmi felett gondolkodik. Hirtelen mellettünk terem egy collega; a rendesnél többet eszik és iszik és utoljára megszólal: Légy szives fizess helyettem. A bevégzett tények ezen politikája ellen az Úristen sem segit, az ember fizet és örül, hogy az occupatio csak ideiglenes volt. Ezek a tanuló három bevételi forrásai, melyből szükségleteit fedezi; a harmadik, a pumpolás, a legkedveltebb. Miután még nem volt rá eset, hogy a »jogász« beérte volna azzal, a mije van, azonnal fejtegetjük a kérdést, mi történik, ha többet ad ki, mint amennyit bevételez, vagy kevesebbet vesz be, mint a mennyit kiad ? A felelet igy hangzik: egyre megy — deficit mindig a vége. A deficit az egyetem pályafutásának első hónapjában áll be a tisztességes tanulónál és minden hónap másodikától a legközelebbi elsőig tart. A fedezetnek rendes módja póthitel az öregnél, mely rendesen a könyvekben beállott nagy szükséglettel indokoltatik ; a beiratási díj két forintról tizre emeltetik, stb. Ha ezen szer hatástalan marad, akkor a íedezet rendkívüli módjait veszi igénybe, t. i. az »ö r e g n a gy n é n é t« és a »zsidót«. AZ öreg nagynéni — lakik Budapesten lövész-utca és szerb-utca sarkán * — kamatokból él és olyan tiszteletben részesül, hogy ajtaja előtt folyton egy katonai díször áll. Nyáron ez öreg nagynéni a diák télikabátjának, télen pedig a nyári toiletté'nek ad szállást; az órák legnagyobbrészt nála helyeztetnek megérdemelt nyugalomba. Kitűnően jellemzi a költő a tanulók gyengéd viszonyát az öreg nagynénéhez ez örökéltü sorokkal : Áthatja lassan lelkemet Menj, menj egész a házig, hol Ep most egy gondolat, Előlegpénz terein, — Szekrényemben, szép frak kabát S ha látod ott — nadrágomat Mért lógsz oly egymagad? Ad át tiszteletem! A második mód, melyen egy diák a deficitet fedezi, a zsidó, azaz egy éleskarmú ember valláskülönbség nélkül, a ki pusztán felebaráti szeretetből kölcsön ad nagy összegeket, melyekért semmi egyebet sem kap, mint egy lap papirost, a mit váltónak neveznek. O neki legnagyobb gondját képezik a diákok. A ki egy ilyennek kezébe esik, arról elmondható Schiller mondása: Csak a váltó-zás állandó. Ilyen manich'áus ellen nincs gyógyszer, itt-ott még használ a kidobás, vagy állandó távollét hazulról. Ezzel előadtuk volna a pénzügyi tudomány legfontosabb tanait. A kölcsönök törlesztésének kérdése mellőzendő, minthogy eddig a gyakorlatban nem fordult elő és igy bezárjuk értekezésünket, még egy ócska élcet véve kölcsön: Bocsássák meg, ha egygyel-mással fejtegetéseinkben adósak maradtunk — ez a diák pénzügytudományban nem is várható máskép. —ó — Curiai és táblai értesítések. Apatin. Dr. K. L. A f. k. Horn E. — Edl Szeidl P. ügyet a T. f hó 5-én mv., — Bieber R. — Kemény Gy. ügyben pedig ms. az első bir. határozatát. — Arad. Dr. P. L. Ad 1. Weil és Fischer — Firaszek L. és t. ker. ügy még n. j. fel a T-hoz ; ad 2. Ursits L. és fia — Ursits V. érk. 17567/8/ sz. a., n. e., eld. Kubicza ; ad. 3 Grabner P. — Posevitz C. érk. 2808/87 ker. sz. a., n. e., eld. Fluck. — Baja. A. 0. A f. k. Herzfeld H. és fia — Geiger M. ügyet a T. f. hó 5-én változtatással hh. — IfiVrtfa, B. J. Markúsz N. — Hnat P. érk. 13J53/87 sz. a., n. c, eld. Szerdahelyi. — BodroírirSzerdahely Sz. G. A f. k. Magyar F. és tsa — Kun J. és tsa ügyet a T. fo. — Csorna. É. J. Ad. 1. Fleischmann — özv. Farkas Gy.-né érk. 12644/87 sz. a, n. e., eld. Frits ; ad 2. özv. Lampert P.-né — Sopronmegye árvaszéke ügy még n. j. fel. — Debrecen. S. Gy. A.d 1. Erber és Fleischmann — ifj. Schwartz I. (728 frt 72 kr. ir.) érk 5441/87 sz. a., n. e., eld. Heppes; ad 2. Ugyanezen felek közötti másik per (534 frt 17 kr. ir ) érk. 5442/87 sz. n. e., eld. Heppes; ad 3. Stern J. és testv. — ifj. Schwartz I. érk. 5443, 87 sz. a., n. e., eld. Heppes ; ad 4. Matkó A. és neje - Gottlieb B. érk. 23420/87 sz. a., n. e , eld. Lipthay ; ad 5. Matkó A. és neje — Gottlieb B. ügyet a T. 24620/87 sz. a. jun. 7-én hh.; ad 6. Matkó A. és neje — Gottlieb B. érk. li359/»7 sz a , n. e., eld. Horváth Kálmán. — Dr. X. S. A T.-án : ad 1. Ibiányi E. és tsai — Adriai biz. társ. érk. 41471/87 sz. a., n. e. eld. Lipthay; ad 2. Hiller S. S. — Kutassy I. és tsa ügyet a T. 30325/87 sz. a. jun. S'J-én * Ott van Budapesten a skirályi zálogház'.