A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 37. szám - Pénzbeli követelés mikénti érvényesitése a tulajdonjog előjegyzése esetén

307 oly esetekbon, a midőn megállapítható, hogy a jogosított a jog elvesztésének határozott szándéka által vezéreltetve (esetleg a jog° szerző féllel egyetértve) mulasztotta el azon cselekményeket, melyek jogának fentartására mulhatlanul. megkívántattak, a mulasztásban nyilvánuló akarat a bekövetkezett eredmény 1 énveges előfeltételéül tekintendő; s ehhez képest az akarat és az eredmény közötti okbeli összefüggésnek feltevése nem lehet kizárva azáltal, hogy a jog elenyészte: a joghasználat elmulasztásának, illetve jog megszerzése : a joggyakorlat folytonosságának - az egyén akaratától független, törvényes következményét képezi — mert a feltett esetben egyenesen az egyéni a k a r a t okozta, hogy a törvény általános rendeleténél fogva jogsziiutető, illetve egy harmadikra nézve jogszerző tény beállott.55 Az elidegenítés fennebb meghatározott fogalmából önkényt folyik, hogy az elidegenítő cselekmény által okozott vagyoni veszteségnek olyannak kell lenni, mely a tulajdonost közvetlenül a tdajdon tárgyára vonatkozó dologi jogaiban éri és szükségképen a tulajdonjog elvesztését vagy auuak dologi korlátozását előidézni alkalmas. Ugyanazért: a dolgot illetőleg valamely személyes kötelezettség elvállalása, pl. annak kibérlése vagy haszonbérbeadása, a dolog haszonélvezetének átengedése, az elidegeuités fogalma alá nem vonható.50 Ellenben a közös tulajdon egyénenkénti felosztása, általában véve a tulajdonközösség megszüntetése elidegenítésnek tekintendő.57 A mennyiben pedig az elidegenítésnek -- már értelménél fogva is — csak az élők közti jogvesztés és jogszerzés eseteire kell szorítkoznia, a végintézkedés az elidegenítési cselekmények sorába nem tartozhatik.58 Végül tekintve, hogy az elidegenítés egy már valósággal megszerzett jogot feltételez, valamely kínálkozó szerzési alkalom elszalasztása, p. o. a felajánlott ajándék, vagy a még birtokba nem vett örökség visszautasítása elidegenítést nem képez.59 Szintúgy nem tekinthető elidegenítésnek a dolog puszta birtokával való felhagyás sem.1'0 Az elidegenitéstöl, mint a jog lényegét érintő vagyoni veszteségtől, szorosan mog kell különböztetni az annak jogalapját (causa alienationis) képező elidegenítési ügyletet (Verausserungsgesch'áft), mely az elidegenítési jogosultság gyakorlásának módját képezi. Az elidegenítési ügylet, — eltekintve az egyoldalú mulasztási cselekmények által feltételezett elidegenítés eseteitől — kötelmi viszonyt alapit meg, mely az elidegenítésre irányzott céljának tényleges megvalósulását a jog megszüntetés, illetve jogátruházás tényében éri el. 81 A jogügyletek, melyeknek tartalmát az elidegenítés képezi, annyi félék lehetnek, mint a hányféle módon valamely jognak, különösen a tulajdoni jognak megszüntetése, átruházása és kor látozása történhetik. Leggyakoribb elidegenítési ügyletek: az adásvásvételi, csere, ajándékozási, a kölcsönszerződés stb. Az elidegenítés, mint jogi eredmény és az elidegenítési ügylet, mint jogalap, fogalmának különválasztása annál inkább szükséges, mert a kötelmi viszony s a jogátruházás 65 Az elévülés, illelve elbirtoklás általi jogvesztést és jogszerzést az általunk felfogott értelemben elidegenítésnek tartja: Schröder (i. m.) C z y h 1 a r /. (Dotalr. 201.) Bechmann (Dotalr. II. 451.) Windscheid (§. 182.); az ellenkező nézete van Ungeren kivül Savigny (System IV. 5Si.—570. 1.) Fitting (Arch. f. civ. Rrax. XLVII. 140. 1.) Római jogi szempontból figyelmet érdemel Paulus kijelentése (1. 23. D. de V. S. 50. 16.): Alienationis verbum etiam usucapionem continet; vix est enim, ut non videtur alienare, qui patitur usucapi. Eum quoque alienare dicitur, qui non utendo amisit servitutes. 6S Unger i m. 176. L. Schröder i. m. 28. 1. Magától értetik, hogy a dologra nézve engedett személyes jogok absolut hatálylyal fel nem ruházhatók. 57 Unger i. m. 75. 1. 13. jegyzet. Randa i. m. 183. lap, 3. jegyzet. 63 O. P. Tv. 610. §. Randa i. h. Unger i m. 171. lap, 9. jegyzet. 5J Unger i. m. 173. 1. Vécsey i. m. 233. 1. Bozóky i m. 147. 1. — 1. 23. D. de V. S. : Qui occasione acquirendi non utitur, non intelligitur alienare, veluti qui heredi^atem omitit aut optionem intra certum lempus datam non amplectitur. 6) Unger i. h. 4. jegyz. L. |19. D. de R. J. : Non alienat, qui duntaxat emittit possessionem. 61 Die vvirklici geschehene Verausserung ist die Realisirung des auf die Verausserung gerichteten Rechtsgescháftes : Unger i. in1. 178.'í. L- Randa i. m. 133. 1. Schröder i. m. 27. 1. 63 Így megtörténhetik, hogy az elidegenítési ügylet érvénytelen s az annak alapján tényleg végbement átruházás érvényes ; s megfordítva : az átruházás ténye gyakran megtámadható, a midőn az elidegenítési szerződés érvényét kétségbe vonni nem lehet. L. erre nézve a jelen dolgozat II. részét és Unger (178. 1), valamint Randa (184. 1.) id. munkáit. (obligatio és traditio) gyakran különböző szempontokból szokott megítéltetni.02 Az elidegenítési ügylet (jogcselekmény) indokát tekintve: az elidegenítés vagy önkénytes (al. voluntaria; freiwillige Verausserung) vagy kényszerű (al. necessaria, nothwendige V.) ahhoz képest, a mint az elidegenítés közvetlenül: a jogosított félnek, minden külső kényszerítő hatástól ment, szabad elhatározásából, vagy valamely, a jogosított fél akaratnyilvánítását pótló szükségesség folytán következik be. Ezen szükségesség alapja ismét vagy jogi, vagy ténybeli okokra vezethető vissza; s e szerint az elidegenítés csak akkor tekintetik jogilag kényszerűnek, midőn a fogalmának megfelelő eredmény előidézése a dolog minőségének vagy különös jogi rendeltetésének szükségképeni követelménye. Ez a dolgot közvetlenül érintő jogi szükségesség, a milyennek fenforgását a dolognak kisajátítás, más által érvényesen szerzett zálogjog következtébeni elértékesités és a társtulajdonos által indított osztálykeresés folytáni tényleges elosztás vagy elárvereztetés általi elidegenítése eseteiben szemlélhetjük. Ha azonban a dolog elidegenítése csak a tulajdonos személyes viszonyai, vagy — általa önkényt elvállalt — személyes kötelezettségei folytán válik szükségessé : akkor az elidegenítés csak tényleg kényszerű, jogilag azonban a tulajdonos akaratának közvetett kifolyása."3 Pénzbeli követelés mikénti érvényesitése \/ a tulajdonjog előjegyzése esetén. * Irta: Dr. KEMÉNY DEZSŐ, gálszécsi ügyvéd. M. János és M. József testvérek k'izt egyrészről s G. Z. közt másrészről létrejött életjáradéki szerződés alapján a g . ... i ... sz. tjkvben M. János nevén álló belsőség- és házra a tulajdonjog G. Z. javára előjegyeztetett és egyidejűleg a zálogjog ... írt évenkénti életjáradéki összeg erejéig M. János javára bekebeleztetett. Időközben a tulajdonjog M. János ellen M. József javára lett bekebelezve. A tulajdonjog tehát ez idő szerint M. József javára bekebelezve, G. Z. javára előjegyezve, a zálogjog pedig G. Z. ellen M. János javára életfogytiglani, évenkénti ... frt erejéig bekebelezve van. G. Z. ellen ezenkívül több hitelező javára a tkvi remit. 75. § ban foglalt fentartással zálogjogok vannak bejegyezve. A jelzett életjáradéki szerződés szerint az ingatlanokat M. János és M. József G. Z.-nek »szabad és korlátlan használatába és feltételes tulajdonába bocsátották.« A feltételek : ... Irt életjáradék évenkénti fizetése M. János javára ; a fizetés negyedévenként előlegesen történik, ellenesetben M. János jogosítva van vagy az életjáradéki összeget követelni, vagy pedig az ingatlanok haszonélvezetébe visszalépni, illetve a szerződést felbontottuak tekinteni. »Ha G. Z. az életjáradéki összegeket pontosan fizette, M. János halála után visszavonhatlanul megszerzi az ingatlanok feltétlen tulajdonjogát és jogosítva van az életjáradéki szerződésnek a jelzett tkvből való kitörlését kérni.« (Szószerint így szól a szerződés.) M. János és József megengedik, hogy ezen »szerződés a kérdéses ingatlanra tkvileg bekebeleztessék.« Eddig a szerződés. A bejegyzési záradék ekkép hangzik : »... / tk. 863. A tulajdonjog biztosításául a ... sz. tjkvbe ... hr. számok alatti birtokra a B. lapon G. Z. részére előjegyeztetett. Valamint a feltétlen zálogjog biztosításául ... frt összeg erejéig ugyanazon birtokra a C. lapon M. János részére bekebeleztetett.« G. Z. az életjáradéki összegeket néhány éven keresztül nem fizette. M. János ennek folytán a kérdéses összeg iránt G. Z.-et beperelte és végrehajtási zálogjogát bekebelezhette. Később G. Z.-nek egy másik hitelezője M. János és Józseffel együtt a kérdéses ingatlanokra árverést kértek G. Z. ellen, mely kérelmükkel azonban a kir. táblának végzése szerint azon okból, mert G. Z. javára a tulajdonjog csak előjegyezve van, elutasittattak. G. Z. el van adósodva, hitelezőinek nem fizet, életjáradék fizetési kötelezettségének eleget nem tesz, az ingatlanokat pedig haszonélvezi, azokból jövedelmet húz. Melyik lenne az út és mód, hogy a hitelezők követeléseik kielégítéséhez juthassanak? — Ez a kérdés, mely megoldást igényéi. Nézetem szerint erre több út és mód van. 03 Erről bővebben : Unger i. m. 176—177. 1. 17. jegyz. Szerinte jogilag kényszerű az el nem tartható dolgoknak eladása is.